Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
zet ad le átlagban. Üzemen belül a lágyított vízből 3 üzemegységnek 8860 m3/nap mennyiség jut. A napi vízfelhasználás a forgatott vízmennyiséggel együtt 18 080 m3, melyből 17 280 m3 üzemi (hűtési, mosási, technológiai) célokat, 800 m3 pedig vízellátási célokat szolgál. Az ipari víz tárolására 2x3500, 2x400, 2x500 és 2x300 m3-es medencék, ivóvíztárolásra 140 m3-es medence szolgál. A Medicolor Vegyi termékek Gyára úgy a múltban,, mint jelenleg is teljes vízszükségletét a Nitro- kémiától kapja átlagban 2200 m3 mennyiségben. A felhasznált víz zöme (95%) hűtővíz, kisebb mennyiségben mosó, technológiai és egyéb üzemi víz. A napi visszaforgatás 1130 m3. A Papírgyár mintegy 3240 m3 vizet vesz át naponta a Nitrokémiától. Hűtésre 40, mosásra 900, technológiai célra 2297 m3 vizet használ fel naponta, míg az üzemi dolgozók kb. 3 m3 ivóvizet fogyasztanak. Az összes vízvisszaforgatás mindössze 50 m3. Víztározás nincsen. A felhasznált ipari vízből a papírgyártáshoz átlag 2770 m3-t, míg a fa- csiszolat gyártásához 520 m3 vizet használnak fel naponta. A 3 üzem vízgazdálkodását tekintve a visszaforgatott vízmennyiség nagyon kevés, a gazdaságos lehetőségekhez képest. A 3 db mélyfúrású kút kapacitása még nincs teljesen kihasználva, mivel a mérési adatok szerint a kutak összes kapacitása 2350 m3, szemben a jelenleg belőlük termelt 1440 m3-rel. Siófok. A 3 jelentősebb üzem ipari vízműről 650 m3-t, a község ivóvízművéről pedig 1200 m3-t szerez be. Az ipari vízbeszerzésből 600 m3 nyers Ba- latonvíz, 50 m3 mélységbeli víz. Számottevő vízforgatás nincs, így a napi összes vízforgalom 1850 m3, melyből 1800 m3 ipari, 50 m3 pedig szociális célokat szolgál. A MÁV 2 db, összesen 100 m3-es víztoronnyal rendelkezikTapolca üzemeinek napi frissvízigénye 950 m3, melyből 700 m3-t mélyfúrású kútból, 250 m3-t pedig az ivóvízműről fedeznek. Vízforgatás nincs, a termelt vízből 920 m3 üzemi, 30 m3 szociális célokat szolgál. A MÁV 1 db 50 m3-es víztoronnyal rendelkezik. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 AZ IVÓVÍZELLÁTÁS fejlesztésének SZÜKSÉGESSÉGE A 3. sz. Balatonvidék területén 1960-ban 53 500 fő közműről, 30 000 fő pedig közkutakról ellátott, 147 000 fő ezzel szemben ellátatlan, illetve magán- kutak fogyasztója. Ha figyelembe vesszük a terület tervezett 283 000 fős fejlesztési lélekszámút, úgy a jelenlegi 147 000 ellátatlan lakoson felül további 52 000 fő ellátásáról kell a tervidőszakban gondoskodni. A terület vízellátását mindenképpen fejleszteni kell, mivel a jelenlegi ellátottságot semmiképpen sem tekinthetjük megoldottnak. A fejlesztés szükségességét elsősorban a balatoni üdülővidék tervezett hatalmas arányú fejlesztése, a mezőgazdaság átszervezése és nem utolsósorban a falu és a város közötti különbség megszüntetésére irányuló törekvés indokolja. A mezőgazdaság átszervezésével új tanyaközpontok jönnek létre, melyek vízellátásáról szintén feltétlenül gondoskodni kell. A vízellátás tervszerű fejlesztésével komoly ösz- szeg menthető meg a népgazdaság számára. Ennek érdekében a főbb üdülőcentrumok, üdülősávok vízellátását egységes regionális vízművel kell megoldani, míg a kisebb településekét törpevízműves, illetve fúrt közkutas ellátással. A rossz ivóvíz fogyasztása erősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. Illetékes szervek tényként állapították meg, hogy kellő mennyiségű és minőségű ivóvíz hiányában egyes települések nemhogy fejlődnének, hanem visszafejlődnek. Vannak a területen olyan, főleg ásott kutakból származó vizek, melyek fogyasztása nem jár ugyan gyorsan bekövetkező betegséggel, de hosszabb ideig tartó fogyasztásuk idült megbetegedéseket, az ellenállóképesség csökkenését, vagy egyéb fogyatékosságokat okozhatnak. Ilyen vizek használata következtében súlyos, örökölhető korcsosodások jöhetnek létre, melyek a lakosság életrevalóságát és munkaképességét csökkenthetik. Szocialista népgazdaságunk számára nem lehet közömbös, hogy dolgozói milyen minőségű és mennyiségű ivóvízzel ellátottak. 1.32 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Az ipari vízellátást a 20 éves tervidőszakban csak oly mértékben szabad fejleszteni, amennyiben azt a Balatonvidék jövőbeni idegenforgalmi és üdülési feladatai megengedik. Az idegenforgalom mint jelentős devizaforrás, továbbá az üdültetés munkaerő-regeneráló hatása megkövetelik, hogy a jövőben a Balatonvidéken csakis oly ipari fejlesztés legyen előirányozható, mely nem akadályozza a fenti igények maradéktalan kielégítését. Ennek megfelelően kerülni kell a területen a jövőben a zajos, bűzös, káros és ártalmas szennyvizeket termelő üzemek, ipartelepek telepítését. 2. AZ IVÓ- ÉS IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSE i 2.1 A tervezés alapjai .• 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Területi Vízgazdálkodási Keretterv múlt és jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga kerül feldolgozásra: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közmű-ellátottságáról és azok jellemzőiről, az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958-ban 194
