Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

készített monográfia az ipari létesítmények vízellátásának helyzetéről,

a vízügyi igazgatóságok vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok.

A Keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város- és községrendezési regionális és közművesítési ('/ízellátás, csatornázás) tanulmányai. illetve tervei. A nagyobb városok tanácsainak műszaki osztályai által közölt adatok is fel- használást nyertek. A városok, nagyközségek, kiemelt funkciójú egyéb teleoülések ivóvízellátására, továbbá a nagyobb ipartelepek ipari vízellátásának megoldására egyedi tervek készültek az előzőekben felsorolt forrásmunkák és adatok alapián. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző műszaki adatai normatívák alapján kerültek kidolgozásra.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPÉL VEK

Az ivó- és ipari vízellátás tervezésénél követett fejlesztési alapelvek a következők:

Közműves ivóvízellátást a következő településekben kell előirányozni:

valamennyi városban. 10 000 főnél népesebb nagyközségben.

továbbá azon településekben, illetve település- részekben. ahol a laksűrűség a 100 fő/ha értéket eléri, vagy meghaladja.

egves jövőben kiemelt szerepet betöltő jelentősebb településekben (bánva-, illetve ipart lakótelepek. üdülőcentrumok, mezőgazdasági termelő- központok stb.).

A meglévő vízművel rendelkező településekben — a szükséghez kénest — a vízművek korszerűsítését és bővítését kell végrehajtani.

— A kisebb falusi jellegű településeken a törpe- vízművek építését kell elsősorban végrehajtani. A közkutas ellátást, ennek következtében kisebb területre kell korlátozni.

— A szocialista mezőgazdaság termelési és települési központjainak (állami gazdaságok, gépállomások. tsz-ek stb.) vízellátását általánosságban községi. törpevízművekhez kapcsolódva kell megoldani. Csak ahol ne mlehet. ott kell független vízbeszerzést létesíteni.

— A jelenleg jó ivóvízzel ellátott településekben az alacsonyabb laksűrűségű zónákat részben a vízvezeték-hálózatra szerelt közkifolyók, részben (külterületeken) közkutak útján kell megoldani.

— A vidék összpontosított iparosítása érdekében az alföldi ipartelepítésre előirányzott városok vízellátását kiemelten kell biztosítani.

— Azon — főleg dombvidéki — településeknél, melyeknél a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok

nem teszik lehetővé fúrt közkutak létesítését, ott az ún. törpevízmű jellegű vízellátást kell előirányozni.

— Vízszegény területek településeinek és ipartelepeinek vízellátásánál meg kell vizsgálni a regionális vízművek létesítésének lehetőségeit és gazdaságossági feltételeit.

— Az életszínvonal emelkedésével növekvő vízigények kielégítésére vízműveknél helyi bekapcsolás esetén 100—300 1/fő/nap fejadagot, közkutakról, további törpevízművek utcai kifolyóiról ellátott bkos^k vízigényeinek biztosítására pedig 40—50 1/fő/nap fejadagot kell előirányozni. A fenti fejadagban a nagyipar, valamint a fürdők vízigénye nincs beleszámítva.

— Az utcai közkifolyókat és a közkutakat zárt településeken úgy kell elhelyezni, hogy minden lakos 150—250 m távolságon belül kifogástalan jó vízhez jusson.

— A minőségi vízkészleteket elsősorban az ivóvízellátás céljára kell biztosítani. Ahol gadzaságo- san megoldható, ott a nem ivóvíz igényű ipari fogyasztókat le kell választani az ivóvízművekről.

— Az ország állatállománya vízigényét jelenleg és távlatilag meg kell állapítani, különös tekintettel a mezőgazdasági központok kialakítására.

— Az ipar ipari vízminőségű vízigényét elsősorban felszíni vízműből, tározás lehetősége esetén tározóból kell kielégíteni.

— Az ipar ipari vízminőségű vízigényének kielégítésénél a vízforgatást a legnagyobb mértékben és ahol lehetőség van a sorozatos vízellátást kell, alkalmazni, a vízkészlet gazdaságos kihasználása érdekében.

— összefüggő ipartelep és több közeli ipartelepek ipari vízigényét a telepítés és gazdaságosság figvelembevételével lehetőleg ogv ipari vízműről kell kielégíteni.

— Az ipari vízművek hetervezett ipari vízminőségű vízigényét az év minden szakában korlátozás nélkül kell kielégíteni.

— Az ipartelepek ipari vízminőségét, szolgáltató vízmüveinél a frissvíz-mennyiség állandó mérése rőt. továbbá a vízigénves technológiai üzemrészekben állandó vízmérésről gondoskodni kell.

— Ahol az ipari vízigények kielégítésére jobb lehetőség nincs, ott a megfelelően tisztított és fer- tőtlenítet szennyvíz felhasználásának lehetőségeit is meg kell vizsgálni.

A 3. sz. Balatonvidék feilesztési terveiben súlypontot képez a Balatonvidék 20 éves feilesztési terve, melynek elsődleges célia az idegenforgalom komplex ellátása, a hazai üdültetés kiszolgálása, sokoldalú feilesztése, továbbá a gyógyhelyek korszerűsítése és bővítése. A 20 éves fejlesztésnek tehát meg kell oldania a Balatonvidék látogatottságával kapcsolatban felmerülő valamennyi igény — köztük a vízellátás — kulturált kielégítését. Az üdülőterület központi vízellátása és csatornázása tulajdonképpen a fejlesztés alapja, mert e nélkül

2.2 Az ivó- ős ina rí vízellátás keretterve

2.21 A7, IVÓVÍZELLÁTÁS KERETTERVE

195