Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
csonyabb, így gazdaságosabb kihasználásuk a legtöbb helyen megoldatlan volt. A berkek haszonítására több tógazdaság épült. Ott, ahol a tavak halágya, illetve a lecsapolóárok feneke alacsonyabb a Balaton vízszínénél, a le- csapolás csak szivattyúzással lehetséges, /gy a ba- latonlellei tógazdaság 323 ha területű tavaiból a vizet csak a Vízügyi Igazgatóság kezelésében álló balatonlellei szivattyútelepen keresztül lehet a Balatonba juttatni. Ezért a tógazdaság a szivattyútelep üzemköltségéhez megfelelő arányban hozzájárul. A Zardavári berek délkeleti határa mentén lévő szőlőskislaki 20 ha összterületű tavak vize az ordacsehi szivattyútelepen keresztül jut a Balatonba. Ugyancsak a Zardaváros berekben az északnyugati részen létesült a Fonyódi tógazdaság. Itt részben a feltöltés és a vízutánpótlás is szivattyúzással történt a keleti Bozót csatornából. A halastavak fenéktalaját alkotó tőzeg kitér kitermelésre került. A kitermelés — külföldi tapasztalatok alapján — 20—30 cm-res tőzegréteg meghagyásával történt. Ennek a célja az volt, hogy a halak táplálására szolgáló mikroorganizmusok és növények életfeltételei megmaradjanak. A végzett munkák eredményességére az 1960. évi lehalászási adatok nem mérvadók, tekintettel arra, hogy eben az évben csak üísérleti üzemelés folyik. A tavak le- csapolása részben a keleti Bózót csatorna felé, részben az ordacsehi szivattyútelep fel történik. A keleti Bozótba a tógazdaság által üzemelt szivattyú emeli a vizet. ф Az említetteken kívül másutt szivattyús üzemelés nincs, a többi tavak gravitációsan feltölthetek és le is csapolhatok. 1.23 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS MÚLTJA ÉS JELENE Szennyvízi tógazdaság üzemel Balatonföldváron. A 29 ha-s tó 1927-ben épült kizárólag haltenyésztésre, 1960. óta a község szennyvizeit hasznosítja elég jó eredménnyel. A kevés hígítóvíz az egyedüli hibája e járulékos hasznosításnak. 1.3 A fejlesztés szükségessége A terület összes haltermelése 1960-ban 19 781 q volt, (Balaton nélkül 4961 q) a lakosság létszáma pedig kereken 428 000 fő. (Beleértve az üdülőket is átszámítva áll. lakosnak). Egy főre eső haltermés 4,6 kg volt. (Balaton nélkül 1,2 kg). Az egy főre eső halfogyasztás terén Európában az utolsók között vagyunk, pedig a hal egyre keresettebb élelmezési cikk. A halexport lehetőségei jók. A dombvidéki komplex hasznosítású tógaz- hal jó takarmányértékesítő és olyan helyen tenyészthető, amely terület más célra már nem alkalmas. Éghajlatunk is kedvez a ponty tenyésztésének. A fejlesztési irányelvek az egy főre eső halfogyasztást 5 kg/főre kívánják felemelni, ez itt is fejlesztési igényt jelent. 1.31 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A 3. sz. Balatonvidék TVK területén a természetes vizek közül a Balatonnak van jelentősége, mivel a többi természetes víz halászata elenyészően kevés, amint ezt a táblázatból láthatjuk. A Balaton, amely Közép-Európa legnagyobb tava, halászati szempontból még ne mhasználjuk ki kellően. Felszabadulás utáni hússzegény időkben intenzíven halásztak a Balatonon, ugyanekkor a kellő utánpótlás elmaradt. Az évi országos bruttó hal term elés 10%-át adja, a Balaton fejlesztése tehát indokolt, annál is inkább, mivel a felszabadulás előtt 400 horgásszal szemben ma 5—6000 horgászik a Balatonban. A pontyállomány és egyben a nemes halállomány fejlesztésének szükségességét indokolja az, hogy a horgászok is e halfajtákra törekszenek. 1.32 a tógazdasagok fejlesztésének SZÜKSÉGESSÉGE A haltermelés lényeges növelése elsősorban a tógazdaságok fejlesztésével érhető el. Az említetteken kívül mind az aktív, mind a passzív vízgazdálkodási ágakat tekintve kívánatos a tógazdaá- gok fejlesztése. Emeltszintű halastavakkal a nyári szárazság idején a kisvízhozamú vízfolyások vizét pótolni lehet. Ugyanekkor a tavak vízszükségletének zöme öntözési idényen kívül jelentkezik. (Víztartó talajon.) 1.33 A járulékos haltenyésztés FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE * 1.331 öntözővíz-tározásra nemcsak kisebb tavak, hanem nagyobb víztározók is épülnek e területen. E tározók halasítása a víz biológiai egyensúlyának fenntartása érdekében is szükséges. 1.332 E területen különösen gondot okoz a házi szennyvizek elhelyezése. A halastavakba vezetett szennyvíz így tovább értékesül, mert a tavak — trágyázás nélkül is — magas hozamokat érnek el, mint azt a Balatonföldvári példa is mutatja. 181
