Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
A Balaton vízkészlete és az öntözés gépi bérén- ton szintje felett 40—50 m magasan is és ezáltal dezéseinek fejlődése lehetővé teszik a déli és északi lehetővé válik a csemegeszőlő- és gyümölcsöntözés part lősz dombjain az öntözés bevezetését a Bala- bevezetése igen nagy területen. 2. AZ ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A terület általános öntözési kérdéseivel több országos terv foglalkozik: Az öntözés múltjának kérdéseit és jelenlegi helyzetét a „Vízgazdálkodási Adatgyűjtemény” részletesen tárgyalja. A fejlesztés kérdéseovel átfogóan az 1954-ben készült Országos Vízgazdálkodási Keretterv foglalkozott és 6500 ha fejlesztést tervezett e területen. A terület 20 éves öntözésfejlesztését 1960 évben az OVF készítette, amely a mezőgazdasági vízhasznosítás 20 éves fejlesztési tervét tárgyalja. Az egyes területegységek fejlesztését több terv tárgyalja. A VÍZITERV 12924/2, számú terv tartalmazza a Siómenti öntözőrendszer tanulmánytervét. E szerint a Balatonból való vízkivétellel létesülhetnek Polgárdin egy öntözőfürt 16 325 ha-on, a Sió vízlépcsők megvalósulása után. A MÉLYÉPTERV 1955-ben elkészítette a Székesfehérvári VlZIG megbízásából a Tapolca—Szigligeti öblözet komplex hasznosítási tervét. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprém és Fejér megyékre készített öntözésfejlesztési tanulmányt, mely foglalkozik e terület ötnözésfej- lesztésével. A Kis-Balaton öblözet hasznosításával a Keszthelyi Akadémia foglalkozott. A műszaki terveket a Nyugatdunántúli VÍZIG és VÍZITERV készítette. A végrehajtásra 1960-ban társulat alakult. A Déldunántúli VÍZIG a Nagyberek rendezésére készített tervet. A fenti terveken kívül a terület hidrológiai kérdéseivel a VÍZITERV, a VITUKI és más szervek több terve foglalkozik. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A TVK területének öntözésfejlesztési tervét az alábbi elvek mellett készítettük el. Az öntözés alapvető célkitűzése, hogy egyrészt fokozza a mezőgazdasági termelés biztonságát, másrészt a szárazgazdálkodás színvonalát —meny- nyiségileg és minőségileg egyaránt — emelje. A két tényező súlya, egyik vagy másik elsődlegessége az ország egyes területeinek természeti és termelési adottságaiból következően változó. A 3. sz. Balaton vidék VK területének jellege ebből a szempontból sajátos, alapvető jellemzője a Balaton-vidék üdülő jellege, ipara — fűzfői iparvidék és a balatonfüredi hajógyár kivételével — nincs, és a népgazdaság termelőszektorai közül a mezőgazdaság az uralkodó. A mezőgazdasági termelés irányát az öntözésre alkalmas területeken — egyrészt a balatoni üdülőtelepek ellátása, — másrészt — függetlenül az üdülő jellegtől — sajátos talaj adottságok, továbbá a szőlő és gyümölcstermelés és állattenyésztés által megkövetelt takarmánytermelés határozza meg. A belterjes mezőgazdaság kialakításának a terűién a szervezeti feltételei megvanank és — szerencsésen — ezek a nagyüzemek a természeti feltételek szempontjából és az öntözés bevezetéséhez kedvező feltételekkel rendelkeznek. (Balatonaligai, Ba- latonújhelyi, Balatonboglári és Nagybereki ÁG.-ok és a Kisbalaton északi medencéjének termelőszövetkezetei.) Ezek szerint a területen a hatékony öntözésfejlesztés természeti, termelési és szervezeti alapjai megvannak és a fejlesztés reálisan előirányozható. Az öntözést kizárólag felszíni vízre alapoztuk, mert a felszínalatti vízkészletek mennyiségileg nem elegendők az öntözésre. A felszíni vizek is kedvezőtlen eloszlásúak, a Balaton nagy tározási képességének kihasználása mellett a vízgyűjtőterület kis vízfolyásainak völgyeiben a tározókkal és emelt- vizű halastavakkal kell az öntözővízbeszerzést biztosítani. A terület vízellátásánál azt kell alapvetően figyelembe venni, hogy a Balatont befolyásoló bár- miylen beavatkozás károsan ne érintse az üdüléshez szükséges optimális vízszintet. A mélyfekvésű tőzeges lápterületek vízgazdálkodásának megoldásánál a komplex hasznosítást kell biztosítani (lecsapolás, öntözővízpótlás tározókból). E helyeken a permetező öntözés mellett, az altalajnedvesítő öntözést is kell alkalmazni. Az öntözött kultúrák arányainak megállapításánál a kertészeti és zöldség-gyümölcs öntözéseket helyeztük előtérbe, és a szántóföldi kultúrákat főleg a lőszháti területekre koncentráltuk. Az öntözési mód vonatkozásában a terepadottságok és az intezív kultúrára tekintettel, általában permetező öntözést javasolunk, kivéve az alkalmas helyeken a rétöntözést és az altalaj öntözést. 2.13 AZ EGYES SZERVEK FELADATA AZ ÖNTÖZÉSNÉL A területen állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Az állami gazdaságok központi irányítása bizto22 3 TVK 169
