Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
sítja üzemeikben az öntözés mindenoldalú fejlesztését. A termelőszövetkezetek vonatkozásában a tanácsi irányítás feladata a mezőgazdasági üzemekben megteremteni az eredményes öntözőgazdálkodáshoz szükséges előfeltételeket: az eredményes öntözés érdekében szükséges állóeszközöket kell biztosítani; szükséges az állatlétszám (megfelelő állatsűrűség) beállítása és a betakarítással járó korszerű gépesítés megteremtése, a termények tárolásának (szárítás, stb.) lehetővé tétele; az öntözéssel összefüggő meliorációs feladatok, mint pl. talajjavítás, talaj- védelem, lecsapolás stb. megoldása. Ezenkívül tanácsi kezdeményezést kíván a talajok termőképességének fenntartásához szükséges többlet szerves és műtrágya megfelelő elosztása. Igen lényeges az öntözéses gazdálkodáshoz értő szakemberek beállítása és folyamatos szakképzéssel való továbbképzésük rendszeresítése. A feladatok összehangolt megoldásának előfeltétele az öntözőberendezések létesítésének tervezésével egyidejűleg a fejlesztéssel járó üzemi és komplex beruházási tervek elkészítése; ennek irányítása a tanácsok fontos feladatát képezi. Végül, de természetesen nem utolsó sorban, tanácsi feladat az öntöző telepek helyének jó kijelölése és az öntözésfejlesztés olyan irányvonalának meghatározása, ami a helyi és népgazdasági érdekek összehangolásával, annak a leghatékonyabb megoldását biztosítja. A Földművelésügyi Minisztérium szerepe az öntözés fejlesztésénél elsősorban az általános irányítás. Különös súllyal kell tekintetbe venni ennél a talajjavítások helyes megoldását. A szakképzés felső-, közép- és alsófokú szinten a Földművelésügyi Minisztérium feladata. Az Agráregyetemen, a felső-, a középfokú technikumokban és szakiskolákban kellő számú szakembert kell képezni, mert ellenkező esetben az öntözés hatékonysága nem érvényesül. A Földművelésügyi Minisztériumon belül, az állami gazdaságok főigazgatóságának feladata az állami gazdaságok öntözéséhez szükséges előfeltételek (gépi és beruházási) biztosítása. A vízügyi szervezet szerepe az öntözéshez szükséges víz biztosítása és a terület vízrendezése. Ezenkívül az öntözőtelepek tervezése és építése, valamint a főművek építése, és üzemelése. A főművek fenntartása és felújítása szintén a vízügyi szervek feladata. Szükséges az öntözésfejlesztésnél — a Balaton sajátos jellegének megfelelően — az együttműködés a Balatoni Intéző Bizottsággal. 2.2 Az öntözés keretterve A 3. számú Balatonvidék Vízgazdálkodási Keretterv területe a Középdunántúli és Nyugatdunán- túli VlZIG, iletve Fejér, Veszprém és Somogy megyék között oszlik meg. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatósághoz eső részt délen a Sió és a Balaton déli partvonala határolja és hozzátartozik a Balaton északi partja. A 3. sz. Balatonvidék nyugati kisebb része — Kis-Balaton, Kis Zala öblözet — a Nyugatdunántúli VtZIG-hez tartozik, míg a Balatontól délre eső Somogy megyei terület a Déldunántúli VlZIG területe. A táj talajainak jellegzetességét a Balatontól északra fevő kialudt vulkánsor és a Balatonfelvi- dék geológiai és geográfiai adottságai határozzák meg. Mély völgyekkel szabdalt hegyoldalak, kopár tetők, zárt kis völgykatlanok sűrű egymásutánban váltják egymást. A somogyi dombvidékkel azonos jellegű szabdalt a déli területek felszíne. A dolomit területek laza, könnyen málló felszíne rendzinaszerű talajtakaróval borítva, az erdők kipusztítása után sok helyen gyorsan eltűnt, erodálódott és ma köves, helyenként kissé füves, terméketlen terület, legelőnek sem alkalmas, azonban a lehordott talaj a katlanokban némely helyen rendkívül vastagon felhalmozódott, igen jó termékeny- ségű lehet és itt folyik mezőgazdasági termelés. A meredekebb lejtős részeken erdősítés, vagy a gyümölcstermesztés indokolt, az ez irányú kormányzati törekvésekkel összhangban. A sík területek a növénytermesztés számára megfelelően, sőt helyenként — a talaj tulajdonságoktól függően — kiválóak. A lőszös eredetű területek — a mezőségi talajok — legnagyobbrészben erősen magnéziások, rossz vizgazdálkodásúak. A mélyen fekvő területeken, ahol az altalajvíz szintje közel van a felszínhez, mészkőpadok — atkák — alakultak ki, amelyeken könnyen vízkárok állanak elő. E tájon a talajjavításnak és a talajvédelemnek rendkívüli a fontossága. Elsősorban is a művelési ágak és a vízrendezés, majd pedig az erózió és a defláció elleni tevékenység szervezése és végrehajtása fontos feladat és megelőzi a kémiai talajjavítást, A talajjavítás alapvető irányelve a humuszgazdálkodás szakszerű végrehajtása. Az öntözés hatékony végrehajtása az agrotechnikai módszerek széleskörű, szervezett alkalmazását kívánja meg: szerves és szervetlen trágyázást és helyes vetésforgók kialakítását. Csapadékátlagok mm-ben és az évi átlag %-ában 1 1 II. Ш. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. összesen hón a p mm 32 36 35 45 71 66 58 62 56 54 55 42 613 % 5,2 5,9 5,7 7,4 11,6 10,8 9,5 10,1 9,2 8,8 8,9 6,9 100 170
