Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

Az első mutatószám főképpen mezőgazdasági szempontból jelentős, mert a csapadékosságot, a talajt, lejtőhajlást, valamint a növényzettel való borítottságot veszi tekintetbe oly módon, hogy a sáncolási költségeket 15 t/ha/év talajlepusztulási szintet meg nem haladó módon tartalmazza. Ezért a sáncolás fajlagos költsége a terület talajlepusz­tulására egyenes arányban mutat rá. Minél na­gyobb valamely vízgyűjtő területén a sáncolás fajlagos költsége, annál nagyobb a talajlepusztulás mértéke. A második mutatószám a sáncolás és erdősítés fajlagos költségével már bizonyos fokig figyelembe veszi a 25%-on felüli területek határát is. A le­gelő, szőlő- és gyümölcsös területek hiánya miatt nem mutatja azonban elég helyesen a 25%-on fe­lüli területek hatását. Mégis mindezek ellenére azt lehet mondani, hogy a kopár területek figyelembe­vételével jellemző mutatószámot ad a vízgyűjtő- területek berendezési sorrendjének eldöntéséhez. A harmadik mutatószám a 25%-on felüli lej­tésű területek hatását helyesen értékeli, mert egy- egy vízgyűjtőn belül ezek is jellemzőnek mondha­tók. A három mutatószám együttes értékelésével a vizgyűjtőhely a sorrendiségi táblázatban olyan pontossággal határozható meg, hogy legfeljebb két szomszédos sorszámú vízgyűjtő cserélhető meg egy­mással. A vízgyűjtők talajvédelmi sorrendjének mégha­г. táblázat Vízgyűjtő Sürgősségi sorrend országos sorszáma neve 1 40 Balaton északi partja a Zalától az Egervízig 2 41 Egervíz 3 44 Nyugati övcsatorna 4 43 A Balaton déli partja (Somogy megye), a Nyugati övcsatorna és Balaton-Bozót csatorna nélkül 5 42 A Balaton északi és keleti part­ja az Egervíztől a Veszprém— somogyi megyehatárig 6 45 Keleti Bozót-csatorna tározásakor természetesen a felsorolt mutatószá­mokon kívül figyelembe vehetők azok a közgazda­sági érdekek is, amelyek a fenti módon meghatá­rozott sorrendet esetenként befolyásolhatják. A talajvédelmi beavatkozás fontossági és sürgős­ségi sorrendjét a mezőgazdasági és vízügyi érdekek figyelembevételével, vízgyűjtőterületenként a 2. táblázat tartalmazza. 8.33 A KAROS VIZEK ELÖNTÉSEI ELLENI VÉDEKEZÉS MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Zardavári öblözet 1966—70 között az Ordacsehi szivattyútelepet kell korszerűsíteni 1 315 000 Ft költséggel. A rét és le­gelőgazdálkodáshoz szükséges talaj vízszint-szabá- lyozás a szívócsatornahálózat kiépítése után a mos­tani szivattyúteleppel is végrehajtható. Jelenleg az öblözet legmélyebb fekvésű részén tőzegkitermelés van, amelyet előreláthatólag 1965- ig még folytatnak. A szivattyútelep korszerűsítését a tőzegkitermelés befejezése után célszerű elkezde­ni, amikor a halastó fejlesztési munkák már meg­indulhatnak. A szívóaknának az új követelmények­nek megfelelő fenékszintjét ekkor célszerű meg­határozni. Balatonöszödi öblözet A szivattyútelep épülete 1960-ban elkészült és a berendezést 1961-ben fejezték be. Szántódi öblözet A szivattyútelep épületének felújítása és belső be­rendezése az 1961—1965-ös tervidőszakban meg­történhet 315 000 Ft-os költséggel, mert a jól mű­ködő szivattyútelep nélkül egészséges vízgazdálko­dás nem lehetséges. Tóközi öblözet A szükséges 0,2 m3/s teljesítményű szivattyútelep építési költségeit a közelmúltban épített Balaton­öszödi 0,4 m3/s teljesítményű szivattyútelep költsé­gei alapján 400 000 Ft-ra becsülhetjük, amelyből 220 000 Ft a gépi berendezés és 180 000 Ft az épü ­let. 1961—1965 tervidőszakban 180 000 Ft 1966—1970 tervidőszakban 220 000 Ft összesen: 400 000 Ft Balatonboglári öblözet A szivattyútelep 1942-ben elkészült, csak fenn­tartásáról kell gondoskodni. 2i s TVK 161

Next

/
Thumbnails
Contents