Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A kisvízfolyások rendezésének keretterve óriási anyagot ölel fel. 41 db vízfolyásról ad részletes tervet, míg további mintegy 78 db vízfolyásról ösz- szevontan nyújt előirányzatot. Ilyen részletességű terv eddig nem készült. Feltárja a terv a vízimunka egyéb népgazdasági ágazatokkal kapcsolódó összefüggéseit és a járulékos munkákat is. A Keretterv a fejlesztés célkitűzéseit a korszerű tudományos kutatás eredményeinek felhasználásával, a fokozott népgazdasági igények és a gazdaságosság szem előtt tartásával irányozza elő. Messzemenően figyelembe veszi az elsődleges mezőgazdasági érdekein felül az ipar, a közlekedés és a községek, városok érdekét is. Fő sajátossága a Kerettervnek, hogy legszorosabb kapcsolatban szemléli és oldja meg a vízfolyásrendezés és a vízgyűjtőterület rendezés kérdését. A vízfolyásrendezés célkitűzései: a kiöntések gyakoriságának csökkentése, a mederelfajulások megszüntetése és megakadályozása, a környező mezőgazdasági területek lecsapolásai és talajvízszintszabályozásai részére befogadó biztosítása, ipartelepek, közlekedési vonalak, lakótelepülések elárasztás elleni védelme, lakótelepülések korszerű városkép kialakítása, vízhasznosítási művek létesítésének elősegítése. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság határozata 20 éven belül az I. és II. kategóriájú vízfolyások NQio%-os vízhozamra történő 100%-os kiépítettsége. Ezt a célkitűzést építettük be a tervbe. Ipartelepeknél, belsőségeknél 1%-os valószínűségi vízhozamra terveztük a szabályozást, ami azt jelenti, hogy csak 100 évenként előforduló vízhozam esetén történik elöntés. A belsőségekben a városkép kialakítása folytán szükséges, de néha a beépítettség miatt is felmerülő burkolati és műtárgymunkákat előirányoztuk. A Keretterv magában foglalja a vízfolyásokon lévő elégtelen méretű áthidalások, hidak átépítési vagy létesítési költségét. A Keretterv struktúrája olyan, hogy a munkák szükségességét és létesítését felveti függetlenül attól, hogy a hitelforrást melyik népgazdasági ágazat fogja nyújtani. A terv első ízben dolgozza fel az országos hegy- és dombvidéki területét az eróziós viszonyok feltárása és az erózió elleni védekezés szempontjából. A Magyar Tudományos Akadémia Agrokémiai Kutató Intézete szerint hazánkban búzaegyenérték- re számítva, az évi terméskiesés 10 millió mázsával egyenlő. Hazai szerzők véleménye szerint a hegy- és dombvidéken folyó talajpusztulás átlagos évi mennyisége 100—120 millió tonna. Figyelembe véve, hogy a mezőgazdaságilag művelt hegy- és dombvidéki terület — a rét-területeket leszámítva — kereken 2 850 000 hektár az évi talajlepusztulás 35—42 t ha-ra adódik. A lepusztult termőtalajban lévő ásványi és szerves anyagok (humusz) talajalkotó része értékét figyelembe véve, a talaj évi károsodása mintegy 550 millió forintra tehető. A kidolgozásra került tervben a talajlepusztulás felső határát 15 t/ha értékben szabták meg a tervezők, és a védelmi berendezéseket úgy tervezték meg, hogy ez az érték realizálható legyen. Ha a terv megvalósul, a talajlepusztulás ösz- szes évi mennyisége 43 millió tonnára, tehát majdnem egyharmadára csökkken. A még fennmaradó talajpusztulás ásványi és szervesanyag értéke ke- kereken 200 millió forintra tehető. A terv megvalósításával évi átlagban csupán a talajerőgazdálkodás területén mintegy 350 millió forint megtakarítás érhető el. A terv végrehajtásának eredményeképpen a kisvízfolyások medreinek feltöltődési üteme lelassul és a meder tisztogatási, jókarbahelyezési, szabályozási munkák élettartama mintegy háromszorosára nő. A hegy- és dombvidék talajvédelmi berendezésével kialakul azoknak főképpen állattenyésztő, szőlő- és gyümölcstermesztő profilja. Ez természetesen komoly járulékos beruházásokat is jelent, de a jelen tervben és a korábbi talajvédelmi tervekben elvégzett vizsgálatok alapján ezek a beruházások minden esetben gazdaságosnak mutatkoztak. A 3. sz. Balatonvidék objektív tényezők alapján rangsorolta a talajvédelemre berendezendő területeket, a sürgősség és fontosság szerint. Ezzel módot nyújtott arra, hogy felsőbb szinten a vízgyűjtők talajvédelmi berendezésének sorrendjét meg lehessen határozni. A tervezés eredményeképpen feldolgozásra került az ország hegy- és dombvidéki területeinek leitőkategóriakénti megoszlása, amely módot nyújt arra, hogy a hegy- és dombvidéken szükséges, a természeti viszonyokhoz mért növénytermesztési arányokat és a sajátos üzemi gépesítést biztosítani lehessen. A terv megvalósításával a helyes hegy- és dombvidéki gazdálkodás megteremtésével a további terméskiesés nagyrészt megszüntethető, sőt a mai gazdálkodási szinthez képest 30—50 százalék termésnövekedés érhető el. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A vízfolyásrendezés és a vízmosáskötés előirányzatainak teljesítése érdekében a következő feladatokat kell elvégezni. A Vízügyi Igazgatóság éves terveit a TVK ütemezése szerint kell elkészíteni. A tervezett munkák jó kivitelezésének előfeltételeként időben el kell készíteni a kiviteli tervdokumentációkat. El kell látni a Vízügyi Igazgatóságot kis csatornák kotrására alkalmas gépekkel. 162
