Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
delme érdekében válik szükségessé a csápszerűen elhelyezkedő völgyekben kialakult 2,4 km össz- hosszúságú vízmosások megkötése 34 db gát létesítéssel. Vigandpetend község északi határában a Vá- zsonyi Séd torkolatától kiinduló III. kát. vízfolyás alakult át erős vízmosássá. Csupán mezőgazdasági érdekből válik szükségessé a megkötés 1,4 km hosszon 11 db gát létesítésével. Egervíz vízgyűjtőjében összesen 221 db gát, 19,74 millió Ft költséggel nyert betervezést. A Balaton északi parti vízgyűjtőjében (Egervíz- től, Veszprém—Somogy megye hátáráig) a vízgyűjtő vízmosásainak megkötésére összesen 20,1 km hosszon 118 db vízmosáskötő gát nyert betervezést 10,54 millió Ft költséggel. Fenti összesített adatok megoszlása az alábbi: Badacsony hegy déli és keleti olalán Badacsony —Badacsonytomaj községek határában kialakult átlagos 7—10 m mély vízmosások megkötésére betervezett szakaszainak hossza 7,3 km, melynek rendezésére 30 db gát nyert betervezést. Betervezett munkálatokat az értékes szőlőterületek, a közlekedési út és vasút biztosítása, védelme indokolja. Fentiektől eltérően csupán külterületi mezőgazdasági művelés alá vont területek érdekeit, védelmét szolgálja az alábbi betervezett vízmosáskötési munkálatok. Köveskai község északi határában 2 km hosszon 12 db kőgát megépítése. Balatonhenye község keleti határában 1 km hosz- szú vízmosás 6 db betervezett gáttal. Szentbékálla és Szentjakabfa között 2.8 km vízmosás megkötés 17 db tervezett kőgáttal. Arácsi Séd és Csopaki Séd nagyesésű legfelső szakaszainak megkötése 1,1 km összhosszban 10 db gáttal. Palóznak község északi határában kialakult 0,7 km hosszú vízmosás megkötése a tervezett 4 db gáttal. Balatonalmádi község északi határában lévő Balatonalmádi vízfolyás felső 1,2 km szakaszára tervezett 8 db gát létesítése, és Vörösberény határában lévő 3 km hosszú vízmosás megkötése, mely külterületeken kívül a belsőséget is veszélyezteti, 17 db körgát nyert a vízmosás megkötése céljából betervezést. A vízgyűjtő terület rendezési Keretterve az 1,1; 1,32; 2,11 és 2.12 alatt ismertetettek alapján készült. Részleteit a 4 számú melléklet tartalmazza. Lejtőkategóriák lehatárolása az 1:100 000-es méretarányú — általában 20 m-es színvonalakat tartalmazó — Gauss—Krüger térképlapokon történt. A területelhatárolás e méretarány mellett 2—5%-os hibával jár. A terv végrehajtásának első lépése a talajvédelmi művelési ág változtatása. Ennek során minden művelési ágat — a sajátosságainak megfelelően — kell a lejtőn elhelyezni (lásd a 2.122 alatt mondottakat). Ez a művelési ág változtatás lesz a hegy- és dombvidéki mezőgazdasági fejlesztés talajvédelmi szabályokat követő megalapozása. A talajvédelmi szabályokat követő művelési ágváltoztatás végrehajtásával a 25%-os lejtésnél meredekebb területeken megszűnik a szántóföldi művelés. A szántóföldek kivétel nélkül a 0—25%-os lejtésű területekre települnek. A 25% -on felüli lejtésű mezőgazdasági művelésű területeket — a vízgyűjtők helyi viszonyai alapján — a terv úgy rendezi be, hogy azokon a jövőben szőlőt, gyümölcsöst, legelőt, kaszálógyepet vagy erdőt kell telepíteni. A legelők a déli verőkön általában megszűnnek, vagy legfeljebb a 12%-os lejtésig maradnak meg. Az uralkodóan északi verőkön meglévő legelők 0—35%-os lejtésig maradnak meg, egészülnek ki, vagy pedig a határig újonnan létesülnek. A szőlők és gyümölcsösök meglévő — de kisüzemi — telepeit felülvizsgálva, ott telepítik újra talajvédő és nagyüzemi módon, illetőleg ott telepítenek a szabályok szerint új szőlőket, ahol az már az ismertetett elveknek megfelel. Az új szőlő- és gyümölcsös területek a 0—40% közötti lejtéstartományokban fekszenek. A nagyüzemi szőlő és gyümölcsös újra telepítéséből kimaradó kisüzemi szőlő és gyümölcsösök fokozatosan megszűnnek. A véderdők a tervben a 25%-nál meredekebb területeken települnek. A művelési ágváltoztatás végrehajtása után a tényleges talajvédelmi beruházási feladatokat, az azokhoz tartozó területi kiterjedést, a munka mennyiségét és annak beruházási szükségleteit az 6. sz. melléklet tartalmazza. Az üzemagronómiai kiviteli munkák felmérése során először a 0—25%-os lejtésű területek talaj- védelmi igényét határozták meg. Ezek nagyságrendje határozottan elkülönül a lejtőkategóriák szerinti agronómiái berendezéseknek megfelelően. Ezeken a szántóföldi berendezéssel járó talajvédelmi igényeket határozták meg és tüntették fel a táblázatban. Az 1:100 000-es méretarányú lejtőkategória feldolgozása során azt tapasztalták, hogy a térkép a 0—5% lejtőkategória-tartományba eső területeket a valóságnál nagyobbaknak, az 5,1—12% lejtőkategória-tartományba eső területeket a valóságosnál kisebb kiterjedésűnek mutatta. 1:10 000-es méretarányú 2,5 m szintvonalsűrűségű térképekkel végzett ellenőrző vizsgálatok alapján az 5,1—12% lejtőkategória-tartomány területeit a terep domborzati gyürtségének megfelelően 16—11%-kal növelték, a 0—5,0 lejtőkategória-tartomány területeinek rovására. A területnövelés alapelve az volt, hogy ha a 25%-on felüli területek aránya az össz- szántóterülethez képest a 4%-ot meghaladta, akkor a területnövekedést az 5,1—12%-os lejtőkategó- ria-tartományban 16%-osnak tervezték. Ha a 25%- on felüli területek az össz-szántóterülethez képest 2—4% közé esik, a növelés 13,5% volt, míg ha a 25%-on felüli területek aránya az össz-szántóterülethez képest 2% alatt volt, a növelést 11%-ban határozták meg. így tehát a 4. számú melléklet 8., 9. rovatainak együttes összege a mellékelt 17., 19. rovatainak együttes összegével azonos. A 0—5%-os lejtőkategória vízszinten műveléséhez tartozó, míg az 5,1—12% lejtőkategória táblás, sávos műveléséhez tartozó táblásítási munkák geodéziai elkészítését már az így korrigált területek 155
