Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
határáig terjedő vízgyűjtőjében a Burnót patak völgyében található még számottevő terület, amely elmocsarasodott és termőképességben leromlott állapotban van. Itt is a termő széna minőségének javítása és az elhanyagolt területek termővé tétele a soron következő feladat. Ezen vízgyűjtőben a Burnót völgyétől keletre eső területeken az esés nagyobbmérvű és a talaj áteresztő volta miatt csupán Szofő község területének déli nyúlványának kivételével (ahol 64 ha rétterületen kellene szabályozást végezni) talaj vízszintszabályozásra egyáltalán nem szorul. A Balaton déli partja mentén fekvő mélyfekvésü területeken a csatornahálózat egyúttal a talajvíz- szint-szabályozást is végez, sőt elsősorban ez a feladata. A tőzeges altalaj nagyon sok csapadékot el tud nyelni, hosszantartó szárazság után még havi 200 mm csapadéknál sem jelenik meg nagyobb felszíni elöntés. Sok csapadéknál szivattyúzással kell azt elérni, hogy a talajvízállás a terep alatti 60—80 cm vízállást ne haladja meg. 2.28 VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK RENDEZÉSI KERETTERVE Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén A Balaton északi parti vízgyűjtőterületén jelentős szerep jut a vízmosáskötések fejlesztésének. E vízgyűjtő legfontosabb területe a vízmosásoknak az ún. „Becehegy” keleti és délkeleti lejtője. A domboldal szőlővel telepített kultúrával rendelkezik. A vízmosáskötési munkálatok legnagyobbrészt erózióvédelmi célokat szolgálnak, értékes szőlőterületek védelmét célozzák. A löszös — részben homokos domboldalon kialakult III. kát. vízfolyásra meder megkötése 1,3 km hosszú szakaszon. A vízmosás 6—7 m átlagos mélységű. Átlagos esése 30—40%. Tervezett gátak száma 16 db. Balatongyörök község északi határában a Balaton körúttól a domboldalon felfelé alakult ki jelentéktelen vízgyűjtőterülettel rendelkező III. kát. vízfolyásból vízmosás. A vízmosás átlagos mélysége 4,5 méter. A vízmosásos szakasz mintegy 1,8 km, a gátrendszer létesítését részint erózióvédelmi, részint pedig a Balatonkörút védelme miatt indokolt. Tervezett gátak száma 22 db. A Becehegyi vasút-megálló felett kialakult 1,2 km hosszú vízmosásos szakasz megkötése szükséges. Itt a vízmosás átlagos 4,0 m mély és erősen fejlődő tendenciájú. A vízmosás megkötést indokolja részint az értékes szőlőterületek védelme, részint a Balatonkörút hordalékmentesítése. Tervezett gátak száma 16 db. Balatonederics község nyugati felén, egészen a belterületig nyúlik be a magas domboldalon mély — átlagosan 5—6 m mélységű — vízmosás. A vízmosás megkötésére javasolt hossza mintegy 1100 méter. Szőlőterületet veszélyeztet és az alsó szakaszra lezúdított hordalékával veszélyeztet belsőséget. Teljes gátrendszer beépítése szükséges. Tervezett gátak száma 15 db. Nemesvita község északi határában húzódó ún. Törökpusztai árok 4,5 km-es szakaszából 3,5 km vízmosásos jellegű. A vízmosásos szakasz átlagos esése 40—45%. Erősen berágódott vízmosás. Átlagos mélysége 6—7 m, helyenként eléri a 9—10 métert. Teljes gátrendszer kiépítése javasolt. Külterületi vízfolyás. Továbbfejlesztésével értékes szőlőterületeket pusztít és alsó szakaszára lehordott hordalékával közutat veszélyeztet és értékes rétterületet sankol fel. Tervezett gátak száma 42 db A Lesenceistvándi és Lesencetomaji 3 db egyenként 800 fm hosszú javasolt III. kát. vízmosásos mederszakasz kiépítése kizárólagosan — értékes mezőgazdasági területek és községi utak védelme miatt indokolt. Tervezett gátak száma 31 db. A Szentgyörgyhegy délnyugati lejtőjén Hegymagos község délkeleti határában ugyancsak szőlő- területek védelme, és községi utak biztonsága érdekében javasolt 2 db, egyenként 1 km hosszú vízmosásos szakasz kiépítése. A jelenleg 4—5 m mélységű vízmosás erősen fejlődő. Megkötése 12 db gáttal megoldható. A Balaton északi parti vízgyűjtőre összesen 154 db gát nyert betervezést 13,7 millió Ft költséggel Az Egervíz vízgyűjtőjében a vízmosás jellegű területek két csoportra oszthatók, éspedig a Badacsony északi és nyugati és az Egervölgy jobb- és balparti dombvidékére. A Badacsony fent említett lejtőin a mélyen berágódott vízmosások megkötése indokolt. A vízmosások mélysége helyenként eléri a 10—15 métert. E terület vízmosásai, amelyek Badacsony község keleti határában helyezkednek el, és négy fő ágra bonthatók, 4,5 km hosszban megkötésre szorulnak. A területre összesen 62 db gát beépítése nyert betervezést. A vízmosáskötési munkák másik területe e vízgyűjtőben az Egervölgy jp-i és bp-i dombvidékén az alábbi: Káptalantóti község községi útjait veszélyeztető 1,8 km mélyen berágódott vízmosás, melyre 25 db gát nyert betervezést. Mindszentkálla északnyugati határában húzódó III. kát. vízfolyás felső szakasza mélyen berágódott. Mezőgazdasági területek megvédése, további pusztulása érdekében javasolt megkötésre mintegy 1,1 km hosszon 15 db gáttal. Szentbékálla északi határában értékes külterületek bevédése érdekében 3 db III. kát. vízfolyás szakaszán összesen 3,0 km hosszon 41 db gát nyert betervezést. A Vese patak felső szakasza laza lösz talajban nyúlik bele. Itt a meder átlagos esése 60%. Ez a szakasz erősen vízmosásos jellegű. Átlagos mélység itt 4—5 méter. A berágódások növekedése rohamos. Megkötendő szakasz 1,4 km, 19 db kő és fenékgáttal. A Ráskói patak alsó torkolati 1+100 szelvényébe torkolló jobb- és balparti III. kát. vízfolyás erősen vízmosásos jellegű. Mezőgazdasági területeket érint. Megkötése 500—500 m hosszon indokolt, ösz- szesen 14 db gáttal. Taliándörögd község a Ráskói patak felső szakasza mentén fekszik. A község nyugati felén alakultak ki vízmosásos medrek. Részint mezőgazdasági területek védelme, részint községi utak vé154
