Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

nül a Balatonba ömlött. Teljes hossza 32 km, amiből az alsó kb 10 km szakasz Sári csatorna, 10— 22 km közötti felső rész pedig Ladi patak néven ismert. Alsó 12 km hosszú szakaszára 1889-ben Sárivölgyi Vízlecsapoló Társulat néven 860 ha (1477 kh 643 n-öl) területre érdekeltségi terület alakult. A társulat megalakulása után 1928 évig elvégzett munkálatok nem ismeretesek. 1928-ban a Sári vízfolyáson 10 350 fm hosszban nagyobb jó- karbahelyezési munkát végeztek, ezután 1938-ban végeztek szintén az alsó 10 200 fm szakaszon tisztogatási munkát, a következő kisebb iszapolási munka állami támogatás és társulati hozzájárulásból 1941—1943 években volt. Ezután 1958 évig csak mederkaszálási munkákat végeztek. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság 1958—59 években a Sári vízfolyást 0—14 262 szelvények között kibővítette és mélyítette túlnyomóan kotrógép munkával és kisebb részben kézi munkával. Fenékszélesség 5,0 —2,0, rézsűhajlás 1:2—1:1,5, esés 0,02—2,3%o között váltakozik.

Boronkai árok (41) (Somogy megye)

Befogadója a Sári csatorna (1672. szelv. balpart). Teljes hossza 36 km, amiből az alsó 10 km szakasz Cigány-árok néven, a Sárivölgyi belvízöblözet övcsatornájaként működik a 7200 szelv. között. A volt társulat területén áthúzódó alsó szakaszt 0— 9861 szelv. között 1928 évben jókarbahelyezték, 1938-ban nagyobb iszapolást végeztek a 0—9906 fm között, végül 1941—1943 években kisebb iszapolást végeztek előbbi szakaszon. Ezután 1958 évig csak mederkaszálási munkáról tudunk. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság 1958—59 években a Boronkai vízfolyást 0—10 721 szelvények között kibővítette és mélyítette túlnyomóan kotrógép munkával, kisebb részben kézi munkával. Fenékszélessége 5,0—2,0 m, rézsűhajlás 1:2—1:1,5, esés 0,3— l,0%o. Fenti méretekkel a vízfolyás 10%-os árvizet kiöntés nélkül vezeti. Felső szakaszán sok halastó van. A jókarbahelyezési és bővítési munkálatok Boronka, Marcali és Bize községek határában készültek és a mélyfekvésű belvízártér eddigi károsan magas talajvízzintj ét leszállították, az itt elterülő rétek minősége jelentősen megjavult. A Boronkai vízfolyás 10 721—36 000 szelvények között ősállapotban van. A Boronkai vízfolyásnak a felső szakaszon két ága van, amelyek Mesztegnyő község határában egyesülnek.

Koroknai vízfolyás (38)

Befogadója a Nyugati övcsatorna (12 400 szelv. balparton). Teljes hossza kb 32 km, amelyből az alsó 3 km hosszú szakaszt Határkülvíz-csatornának is hívják, mert határt alkot Somogyszentpál és Táska községek között. A volt Balatoni Nagybe- reki Lecsapoló Társulat a Határkülvíz-csatornát megfelelő mederméretekkel és mindkét oldali erős töltéssel kiépítette, mivel belvízártéren vonul végig és árvize a terep fölött folyik le. A 3 km feletti csatlakozó szakaszt azonban a volt Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal 1955 évig nem építette ki és különösen a 4—5 km szelvények közötti gyenge

méretű, csigahéjas, tőzeges földből épített töltést a magasabb árvizek évente sokszor kétszer is kiszakították több helyen. A töltésszakadásokon kifolyó külvíz azután a Balatoni Nagybereki belvíz- öblözetet terhelte, csak a balatonfenyvesi szivaty- tyútelep többletüzemeltetésével lehetett a Balatonba átemelni.

A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság 1956-ban elkészítette a Koroknai vízfolyás bővítési és mélyí- tési tervét 0—5500 szelvények között Q 3% árvíznek megfelelő kétoldali szabályos 2,0 m korona- szélességű töltés kiépítésével. A munkálatok 1956 évben kotrógéppel indultak meg a jobboldali töltés küljebb helyezésével és mederkotrással, azután a következő években 1960 év végéig a jobboldali töltés küljebb helyezése az 5500 szelvényig és a meder bővítése 5500—6900 szelvények között készült el. Q 10%-os árvízkiöntés nélküli vezetésére, 6900—-10 750 szelvények között a mederbővítési munkálatok szintén Q 10%-os árvízkiöntés nélküli veztésére 1961 évben folyamatban vannak. A főbb mederméretek: fenékszélesség 5,0—3,0 m, rézsűhajlás 1:2-—1:1,5, esés 0,25—l,56%o, töltéskorona

2,0 m. Bár a baloldali töltés küljebb helyezése és erősítése még nem készült el, árvízkiöntés 1956 óta csak egyszer, 1961 június 8-án fordult elő, amikor előző napi nagy záporból lefolyó árvíz a jobboldali töltést 3250 szelvényében 7,50 m szélesen átszakította.

A felső szakaszon halastó és vízimalom műtárgyak találhatók. Egyetlen jelentős mellékága a 14 000 szelvénynél a balparton beömlő 25 km hosz- szú Aranyos vízfolyás.

Aranyos vízfolyás (39)

Az Aranyos vízfolyás 9550—17 050 szelvények között Q 10% árvízkiöntés levezetésére 1960 évben kiépítették. Az Aranyos vízfolyás mellékág 0— 17 100 m II. kategóriába tartozik. 17 100—25 000

III. kát.

Táskái vízfolyás.

Befogadója a Nyugati övcsatorna (14 350 szelvó balpart).

Teljes hossza 13 km. A 0—4700 szelvények közötti szakaszon közel párhuzamosan folyik a Koroknai vízfolyással és 2230—4700 szelvények között 700 m-re közelíti meg. A 2 km feletti szakaszon több mellékága van. Alsó 2 km hosszú szakaszát a volt Balaton-Nagyberek Lecsapoló Társulat tartotta jókarban, mert a mélyfekvésű belvíztér keleti külvízcsatomája volt és nagyobb árvizei a rendezetlen mederből kiöntve a belvízcsatornákat terhelték. Az alsó 2 km szakaszon a baloldalon szabályszerű töltés épült ki, a jobboldalon magas part van, így töltésre nem volt szükség. Az alsó 2 km szakasz 1911 évben készült, első jókarbahe- lyezése óta átlag 5 évenként iszapolták. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság 1958 évben a Táskái vízfolyás 0—4700 szelvények közötti szakaszát mélyítette és bővítette Q 3%-os árvízkiöntés nélküli vezetésére. A Q 3%-os a terep felett folyik átlag 1,3 m magassággal, ezért a baloldali — ala136