Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

A Balatoni Nagyberek belvízöblözet övcsatornája 0—15 km szakaszon, befogadója a Balaton, Ba- latonmária-fürdőnél. A 26,3 km hosszú vízfolyás a 0—15 km hosszú alsó szakaszának mesterségesen kiásott medre van. A Nyugati övcsatorna 0—15 km közötti mesterséges szakaszának első kiásása alkalmával rossz, túlnyomóan tőzeges földből és gyenge méretekkel építették meg, nagyobb nyári záporok és hirtelen tavaszi hóolvadások alkalmával a 7—15 között sok töltésszakadás keletkezett és a mélyfekvésű belvízártér ilyen években teljesen víz alá került. A mélyfekvésű belvízártérben 1949-ben megalakult a Balatonnagybereki Állami Gazdaság és a biztonságos termelés érdekében sürgősen ki kellett építeni a Nyugati övcsatorna jobboldali töltését megfelelő biztonsággal. Ezen töltéserősítő munkálatok 1949—1951 években készültek el.

1954-ben elkészült a Nyugati övcsatorna átfogó rendezési és bővítési terve 0—18 km szelvények között. A jóváhagyott terv alapján 1954—55 évben Balatonújlak, Kéthely és Somogyszentpál községek határában elkészült a baloldali töltés áthelyezése 3265—8100 szelvények között szintén 4,5 km széles előtér átalakítása miatt és a jobboldali félmeder tervszerinti kotrása 3265—11800 szelvények között.

Az 1954. évi jóváhagyott bővítési terv alapján a meder 120 1/s km2 fajlagos levezetéssel épül ki, amely a torkolati szakasz 630 km2 vízgyűjtőterületre számítva 76 m3/s árvízmennyiséget ad. Bár a meder eddig csak a tervezett bővítés félszelvényére épült ki és 18 km tervezett hosszból csak 11,8 km szakaszon, eddig megfelelőnek bizonyult, mert 1954 óta száraz időjárás uralkodik, így nagyobb árvizek nem vonultak le. A jelenlegi kiépítés mellett esetleges nagyobb árvíz bekövetkezténél, mivel a baloldali töltés a régi gyenge és alacsony állapotában van, a baloldalon kb 1150 ha rét és legelő kerül víz alá, a jobboldali erősen kiépített töltés a Balatonnagybereki Állami Gazdaság 6900 ha mélyfekvésű területét megvédi.

1932. 1940, és 1947-ben a Nyugati övcsatorna töltésszakaszain át a mélyfekvésű 8100 ha belvízártér teljesen víz alá került és az elöntés éveiben ezen a területen a termés teljesen kiesett. Fenékszélessége a torkolatnál 15,0 m, a felső szakaszon 1,0 m rézsűhajlás 1:2, esés 0,15—4,0%o között változik.

1954 évben készített és az OVF által jóváhagyott tervben számított árvízmennyiség a VITUKI képlet szerint 3%-os gyakoriságú árvíznek felel meg. A jobboldali töltés koronáját a számított árvízszint felett 50 cm biztonsággal terveztük meg. A baloldali töltést 20 cm-rel alacsonyabbra terveztük kiépíteni, hogy a számítottnál esetleg nagyobb árvíz esetében inkább a baloldali töltés tetején folly on át az árvíz, mert így legfeljebb csak 1150 ha-t önt el, míg a jobboldalin 6900 ha intenzív művelésű terület kerülne átmentileg víz alá.

A Nyugati övcsatornát 10 500—14 800 szelvények között vízszintes fenékkel 104,00 szinttel terveztük meg, hogy a Balaton alacsony vízállása 104,50 estében is, még 0,5 m magas vízoszlopállás legyen öntözővíz kivétel céljából, amelyet a bújtatókra

Nyugati Övcsatorna (37) (Somogy megye)

épített öntözőzsilipek segítségével lehet kivenni. Ezt a lehetőséget a Balatonnagybereki Állami Gazdaság öntözés céljára ki is használja.

A volt Balatonnagybereki Lecsapoló Társulat 1911 évben a Nyugati övcsatornára 7 db vasbeton hidat épített 20,0—3,5 m nyílásokkal. Ezeket és a torkolatnál lévő vasúti hidat 1945-ben a háború folyamán felrobbantották. A hidak közül csak a 7. sz. balatoni főközl. úton lévő 20 m nyílású hidat építeték újjá 1954-ben. A többi helyeken fából provizórikus hidak készültek a háború után. 1954-ben készült 2 kisvasúti vasbeton híd, ezeknél a nyílás és szerkezet alsó éle is megfelelő.

Balatonújlaki ví folyás (44) (Somogy

megye)

Befogadója a Nyugati-övcsatorna (3265 szelv. balpart). Mederhossza 6 km, kiépített hossza 3 km. Korábbi tervekről nincs adat. Jelenlegi méretekre 1954 évben épült, amikor alsó 1100 fm szakaszát a vasúti pálya védelmében 400 m-el nyugat felé áthelyezték. A régi vasútmenti szakasza a vasúti pályát átlag minden második évben elöntötte. A kiépített szakaszon a fenékesés 0,5—9,3%o, fenék- szélesség 1,0—0,5 m, rézsűhajlás 1:1,5. Nagyvize kb.

8,0 m3/s, nyáron kiszárad. A műtárgyak fenék- és szerkezet alsó élei megfelelőek. Vízhasználat nincs rajta. Egy nagyesésű mellékága van Balatonújlak községből a vasútállomáshoz vezető bekötő földút baloldalán. A mellékágban 2 bukó épült a torklati kombinált műtárgy egybeépítve a Balatonújlaki vízfolyás békaszáj szelvényű átereszével. A balatonújlaki vízfolyás alsó kiépített 3000 fm szakasza a nagyvíz 60%-ának vezetésére épült, a többi ősállapotú. Torrens jellegű vízfolyás, mely a meredek dombokról sok hordalékot szállít. Érdekeltségi területe csak a belvízártéren van, amely a Balatoni Nagy berek öblözethez tartozik.

Kéthely i vízfolyás (43) (Somogy megye)

Befogadója a Nyugati övcsatorna. (5420 szelv. balpart). A vízfolyás teljes hosszában Kéthely község határába esik. Mederhossza 7 km, kiépített hossza 3,0 km. Korábbi tervekről nincs adat. Az alsó 3000 fm szakasz kiépítése 1958-ben történt meg. Fenékesése 0,13—7,2%o, fenékszélessége 1,0— 0,5 m, rézsűhajlása 1:1,5. Nagyvize kb. 8 m3/s-ra becsülhető, kisvize 5 1/s-re tehető. A műtárgyak fenékmagasságai és szerkezet alsó élei megfelelőek.

Érdekeltségi területen csak a belvízártéren van, amely a Balatoni Nagyberek belvízöblözetéhez tartozik. Vízhasználatok nincsenek rajta. Kéthely községben volt uradalmi elhanyagolt alagcsőhálózat befogadója. Mellékágai nincsenek. A nagyvíz 60%- ának veztésére épült ki az alsó 3 km hosszú szakasz, a többi ősállapotú. Torrens jellegű vízfolyás, amely a meredek dombokról sok hordalékot szállít.

Sári csatorna (40) (Somogy megye)

Befogadója a Nyugati övcsatorna (6620 szelv. Balparton).

A Nyugati övcsatorna megépítése előtt közvetle135