Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

nemcsak a csatorna melletti mezőgazdasági területeket, hanem egyes helyeken belsőségi területeket is veszélyeztetnek.

Miután a 48/1957. sz. törvényerejű rendelet lehetővé tette újtípusú vízitársulatok alakítását, az Egervíz-Malomcsatorna Vízrendezési Társulat 1960 évben július hó 28. napján megalakult. A társulat megalakulását elősegítette a csatornán lévő két malom és egy villanyáramot fejlesztő erőtelep. A csatorna jókarbahelyezése után ezek az üzemek energiaforrásukat teljes egészében Egervíz-Malom- csatornából fogják nyerni.

Az Egervíz-iMalomcsatorna 1960 év őszén teljes

11,5 km hosszában 25 000 m3 földmunkavégzéssel lett jókarbahelyezve.

A csatorna érvényes hatósági engedélyezési terve a 10 801/1960 számú Vízikönyvezése folyamatban. A mederszelvény 2,00 m, fenékszélességgel és 1:1,5 rézsűkkel készült.

Egervíz (16) (Veszprém megye)

A Bakony legdélibb nyúlványánál ered, a közel délnyugati irányban Vigantpetend, Kapolcs, Monostorapáti mellett folyva, majd Gyulakeszinél délre fordulva ömlik a Balatonba. Medre a torkolattól Vigandpetendig rendezésre szorul, az efelett: szakasz beágyazott, szűk völgyben folyó, nagyesésű meder. Alsó 12 km hosszú szakaszát társulat kezelte, efelett Kapolcsig a rajta sűrűn lévő malmok engedélyesei tisztogatták a medret, végül a legfelső szakasz fenntartása a partbirtokosok feladata volt.

Az alsó 12,3 km szakasz jókarbahelyezésére készült 29/1960 sz. terv foglalkozik az 1,2 km szelvényben lévő aqadukt átalakításának kérdésével is. A 978/1918. sz. terv pedig rendezni kívánja átmetszések létesítésével a középső (13—19 km szelvények közötti) szakaszt és a 19—30 km szelvények közötti eléggé beágyazott medret. Ezek a tervek ma már nem felelnek meg a mezőgazdaság igényeinek, egységes jókarbahelyezési terv alapján új rendezésre van szükség. A patak érdekeltségi területe átlag 2—300 m széles, hosszan elnyúlt, csaknem teljes egészében rét és legelő.

A vízfolyás 0—30 km-ig terjedő szakasza II. kategóriájú, 30—32 km-ig III. kategóriájú.

Első jókarbahelyezése 1903—6-ig történt 24 336 m3 földmunka elvégzésével az alsó szakaszon, majd a középső szakaszon 1924-ben 13 521 m3 földkiemeléssel. Az újabb tisztogatások után 1926—27-ben 56 675 m3, 1943-ban 14 620 m3, végül 1952—53-ban 32 305 m3 földmozgósítással kerültek végrehajtásra.

Az érvényes vízjogi engedély 18.179/1927, hatósági számú és Z—IV/34-a vízikönyvi számú okirat. Eszerint a meder 1,80—2,80 fenékszélességű, 1:1 rézsűjű, számított emésztése 8,0 m3/s. padkái 1,0 m szélesek. Esésviszonyok: a legfelső szakaszon 2,8— 4,2%o, a középső szakaszon 1,1—l,6%o, az alsó szakaszon 0,35—0,6%o.

A munkák elvégzése kiváló eredménnyel járt, a rétek és legelők feljavultak. A mezőgazdaság mai igényei azonban még nagyobb követelményeket támasztanak, ezért fejlesztés szükséges, a régi méretek nem kielégítőek már.

A Bakony déli nyúlványaiban ered. Kővágóőrs, Kőkút, Salföld és Balatonrendes községeken átfolyva érkezik a Balatonba, öt km hosszú alsó szakasza II. kategóriájú, további 4,7 km-nyi része III. kategóriájú. Felső és alsó szakasza nagy esésű, beágyazott, helyenként szurdokszerű, középső szakasza kisesésű, erősen iszapolódó. Magasfekvésű plató víztelenítését szolgálja.

Első jókarbahelyezése 1936-tól 1937-ig valósult meg. Ekkor 7186 m3 földet mozgattak meg. 1956- ban készült újabb beavatkozás, mintegy 2000 m3 teljesítménnyel. A fenék kialakítása érdekében helyenként sziklarobbantást kellett végezni.

Az engedélyokirati anyag a következő: hatósági szám 11 827/1910, vízikönyvi száma Z. XII/33. Mederméretek és adatok: fenékszélesség 0,80—1,20 m, oldalrézsűk 1:1, padkaméret 1,0 m. Számított me- dermesztés 2,40 mVs.

Mai állapotában a 9,7 km hosszú vízfolyásból 5,0 km megfelelő, 4,7 km további rendezésre szorul.

Börkösréti patak (18) (Fejér-Veszprém

megye)

A Balaton-felvidék keleti szélén Küngös község határában ered. Délkeleti irányban folyva elhalad Csajág és Balatonfőkajár határán keresztül, majd átlépi a Veszprém—Fejér megyei határt, s Lepsény—„Ravasz-tó” nevű mélyfekvésű területen ömlik a Csíkgát—Cinca patakba. Teljes hosszán II. kategóriájú vízfolyás.

Első jókarbahelyezésére csak 1938-ban került sor, s akkor 13 400 m3 földet emeltek ki belőle. Kisarányú tisztogatás következett 1940-ben, mindössze 905 m3 földmozgatással. Fenékszélessége 0,5—

1,0 m, rézsűi 1:1 arányúak, padkák 1,0 m-esek. Számított vízemésztése 1,3 m’/s.

A 8,0 km-es mederhosszból 2,0 km kielégítő állapotú, 6,0 km rendezésre szorul.

Káposzta-ér (28) )Fejér-Veszprém megye)

Füle község felett ered, átfolyik a községen, majd dél felé haladva a Börkösréti patak torkolatához közel szintén a Csíkgát—Cinca patakba ömlik. Teljes hosszán III. kategóriájú vízfolyás.

Első jókarbahelyezése 1940-ben történt 16 182 m3 földmunkával. A kiegészített fenék 0,60—1,00 m szélességű, a számított vízemésztés 1,0 mVs. Teljes hosszán bővítésre van szükség.

Nagyvázsonyi Séd, Ráskói patak, Vese patak, Csorszai patak, örvényesi Séd, Tavi Séd, Arácsi Séd, Lovasi Séd, (Veszprém megye).

A Balaton felvidékéről lesiető, részben állandó, részben időszakis II. és III. kategóriájú vízfolyások. Rendszeres és nyilvántartott rendezési munka még sohasem készült rajtuk. Mondhatni ősállapotban vannak. Rendkívül szűk völgyeik és aránylag kis kiterjedésű érdekeltségi, illetve árterületük a rendezést még nem indokolja. Inkább belterületi szakaszaikon válik egyre sürgősebbé a rendezés, elfajuló és vándorló medrüket ezeken a helyeken meg kell kötni.

Burnót patak (21) (Veszprém megye)

134