Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

szigorú szabályokat követő sajátos talajművelés és növényápolás;

indokolt mértékű műszaki beavatkozás;

sajátos és nagyfokú nagyüzemi gépesítés.

A talajvédő gazdálkodást jellemző eljárások ösz- szefüggő alkalmazásával az esztendei talaj elpusztulás 10—15 t/ha/év mértékére korlátozható. Ugyanakkor a csapadékvizek a lehető legnagyobb mértékben a helyszínen elszivárogtathatók a talajba, míg a felszínen elfolyó vizek késleltetetten, szabályozottan és kártételt nem okozva, hordalék nélkül jutnak a befogadóba.

A vízgyűjtőterületen egyes helyeken a talajban felesleges káros víz halmozódik fel. A vizenyős, lápos, tőzeges területek hasznosítására a talajvízszintet szabályozni kell. A talajvízszint-szabályozás a lecsapolással történhet, melyet nyílt árok rendszerrel és alagcsövezéssel lehet megoldani.

A belvízrendszereken kívül lévő lecsapolások (nyílt árokkal, alagcsővel) és lápos, továbbá tőzeges területeken meglévő, illetve tervezett vízszintszabályozások ebben a fejezetben kerülnek ismertetésre. A talajvízszint-szabályozást, még a IV. és VI. fejezet is tárgyalja, amelynek összefoglalása a

IV. fejezetben történik.

1.2 A múlt és a jelen

A 3. sz. Balatonvidék Vízgazdálkodási Kerettervében tárgyalt vízfolyások a Zala, Séd és Nyugati övcsatorna közvetítésével, vagy közvetlenül a Balatonba ömlenek.

1.21 A KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSÉNEK MŰLTJA ÉS JELENE

Gyöngyös (1) (Veszprém megye)

A vízfolyás-rendezés 1938—40-ben történt meg a Vindornya csatorna betorkolásáig. A fenntartási munkák elhanyagolása miatt 1955—56-ban újból jókarba kellett helyezni.

A meder helyszínrajzi és magassági vonalvezetése jó. A rendezések folyamán kikerült földanyag a parton deponálva van, amelyet el kell teregetni.

A rendezés célja a kiöntések gyakoriságának csökkentése. Ez a terméseredményekben is kedvezően mutatkozik, mind mennyiségi, mind minőségi vonalon.

Vindornya (5) (Veszprém)

Karmacs mellett földcsuszamlás, vagy tektonikus mozgások hatására a Karmacs, Vindornyalak, Vin- dornyaszőlős közötti medence lefolyástalanná vált, iletve egy bizonyos vízszint-magasság elérése után Zalaszántónál a Gyöngyösbe távozott a Vindornya által szállított vízmennyiség.

1903-ban alakult társulat a Karmancs melletti dombhátat átvágta és kiépítette a Vindornya medrét Gyöngyösig. A rendezés célja az volt, hogy a Vindornya vizét a medencén keresztülvezessék és cca 800 ha tőzeges területet a mezőgazdasági termelésbe bevonhassák.

Későbbiek folyamán a vízfolyásnak a mély-be- vágású szakaszán a meder összecsúzásának megakadályozására fenékbiztosítást készítettek előregyártott betonelemekből.

Ezek fenntartás hiányában tönkrementek, így a medence szintén lecsapolhatatlanná vált. A rendezést a mélybevágású szakasszal kell kezdeni, mert a felsőbb szakaszról a víz továbbvezetése csak úgy biztosítható. 1958-ban a tőzegterületen haladó szakaszát jókarba helyezte a VÍZIG, de ennek nem lett eredménye az előbb említettek miatt.

Kovácsi patak (4) (Veszprém megye)

Zalaszántó község belsőségén halad keresztül. A meder e része nagyon feltöltődött, és fákkal, bokrokkal sűrűn be van nőve. Ennek következtében a belsőség egy részét gyakran elöntötte.

A fenti veszély elhárítása érdekében történt rendezés, mely 1960-ban indult meg.

A belsőségi szakaszon 1%-os valószínűségű medret alakítottak ki, helyenként terméskőburkolattal. A falu feletti szakaszon az esés csökkentése érdekében fenéklépcsőt terveztek. A hordalékképződés megakadályozására a felsőbb eróziós szakaszon a medret lépcsőzni kell.

Csókakő patak (8) (Veszprém megye)

A Keszthelytől északra elterülő dombok között ered, keresztül folyik Keszthely városon és a várostól délre ömlik a Balatonba. III. kategóriájú vízfolyás.

A múltban rendezését a Festetich uradalom végezte, vízjogi engedélyezési anyag arról nem található.

A felszabadulás óta Keszthely város végez időnként gaztalanítási munkát a patakon.

Mai állapotában a 12.0 km hosszú vízfolyás ren- dezttsége nem kielégítő. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a városon átvonuló szakaszra. A városi szakaszon sok szennyvízbeömlés van. Ezeknek derítése elégtelen, a patakmeder bűzös kisvizet vezet. A helyiek Büdös-ároknak is nevezik.

Lesence patak (9) (Veszprém megye)

Sümeg község határában ered, nagyjából déli irányban folyva a tapolcai medencébe érkezik, majd a Balatonba ömlik.

A 18 km hosszú vízfolyásból 15 km II. és 3 km-es legfelső szakasza III. kategóriájú.

A patak felső szakaszán még a múlt században malmok sorozata épült, az alsó szakaszon pedig a tapolcai medence lápos, mocsaras ingoványa terült el. A malmok a felső szakasz elfajulását idézték elő.

Az első jókarbahelyezés 1939—42 években történt meg. Ekkor elvégezték 65 121 m3 földmunkát. Az esésviszonyok és a mederméretek a következők voltak. A felső szakaszon 4—22%. A fenékszélesség 1,0—3,0 m-ig terjed, a rézsűhajlások 1:1 arányúak voltak. A számított vízszállító képesség 6,0 m'/s volt.

132