Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
Későbbi tisztogatások történtek 1949—50 években 16 693 m3, majd 1954-ben 26 511 m3 földmunka elvégzésével. Ezek az utóbbi adatok mutatják, hogy a vízfolyás nagyon hordalékos. Ma teljes mederhosszból mintegy 10 km kielégítő állapotú, 8 km rendezésre szorul. A jókarbahelyezési munkák nyomán az 1190 ha kiterjedésű érdeketségi területen a termelés eredményei fokozódtak. Főkép rétkultúrájú területekről van szó. A patak felső szakaszán, Uzsapuszta határában a Felsősomogymegyei Halgazdasági Vállalatnak 80 kh kiterjedésű halastava van. 9 db különféle nagyarányú, részben völgyzárógátas, részben körtöltéses szakasz települt a vízfolyásra. Világos patak (10) (Veszprém megye) Lesencetomaj határában ered, hamarosan eléri a tapolcai medencét, azon áthaladva a Balatonba torkollik, III. kategóriájú vízfolyás. Vízgyűjtő területe és érdekeltségi területe egyaránt aránylag kicsi, mert felső szakaszán alul magasvezetésű. Néhány malom és öntözések céljait szolgálta. Ma már a malmok nem üzemelnek, az öntözések szerepe azonban megmaradt. Első jókarbahelyezése 1924—26 években történt, 22 340 m3 földmunkával. Későbbi tisztogatás 1953- ban készült. Ekkor újra 14 768 m3 földmennyiséget kellett megmozgatni. Szabályozási méretek: fenékszélesség 1,50—2,50 m, 1:1,5 arányú rézsűhajlások, a számított vízhozam 1,5 m3/s. Az esésviszonyok felső szakaszon 5,2—5,5%, a középső szakaszon 1,8—2,5%, az alsó szakaszon 0,6—0,9%. A padkák 2,0 m-esre készültek. A meder méretei elégtelenek, a teljes hosszon bővítésére van szükség. Köteles p a t.a.k (11) (Veszprém megye) Tapolca és Raposka községek határán ered, átvonul a tapolcai medencén és a Balatonba torkollik. Teljes hossza II. kategóriájú, miután legfelső szakaszán fogadja magába nagy vízgyűjtőjű mellékvízfolyását, a Viszlói patakot. Első jókarbahelyezése 1951-ben történt meg. 1782 m3 földmunkát végeztek el akkor. A munka 1957- ben folytatódott 1748 m3 földkiemeléssel. Műszaki adatok: fenékszélesség 1,50—2,00 m, rézsűhajlás 1:1, esésviszonyok: a legfelső szakaszon 8,0—8,6%o, a középső szakaszon 6,6—6,8%o, az alsó szakaszon 2,70—4,00%o. A padkák 1,0 m szélességűre készültek. A számított vízemésztés 2,0 m3/s. A meder feliszapolódása nem jelentős, de a kiépítési méretei még nem elégségesek, ezért teljes hosszán bővítés szükséges. Viszlói patak (12) (Veszprém megye) Zalahaláp község határában ered. Tapolca határán átfolyva Raposka község határában a Köteles patakba ömlik. Teljes hosszban III. kategóriájú. Első jókarbahelyezése 1933—34 években történt meg. 4537 m3 földmunkát végeztek el. Azóta munkát nem végeztek a patakon, 0,8 mVs volt a méretezés alapjául szolgáló vízhozamérték. Ehhez 0,50 m fenékszélességű, 1:1 oldalrézsűjű medret írtak elő. A kiemelt földet 1,0 m padka hagyásával helyezték a vízfolyás mellé. Esés a felső szakaszon 8,4%o—2,9%o, a középső szakaszon 6,6—6,8%o, az alsó szakaszon 1,0—l,2%o. Mai állapota nem kielégítő. Bővítése szükséges. Tapolca patak (13) (Veszprém megye) Tapolca község belterületén feltörő karsztforrá- sok képezik a Tapolca patak eredetét. Innen Raposka és Hegymagas határában elfolyva Szigligeb- nél ömlik a Balatonba. Malmok és öntözések voltak rátelepülve. Az elfajult meder jókarbahelyezésére már 1908- ban és 1912-ben készítettek tervet. Kivitelre vonatkozó adatok azonban ebből az időből nem voltak felderíthetők. Első adatok 1949-ből állnak rendelkezésre. Ekkor 8615 m3 földmunkát végeztek. Majd 1953-ban 21 585 m3, 1954—57 években pedig 23 581 rn3 földkitermeléssel készült el a jelentős szabályozás. Szabályozott meder 3,0—3,5 m fenékszélességű, a rézsűk 1:1,5 hajlásúak, 1,0—2,0 m széles padkák készültek. A számítás szerinti vízszállítás 3,0 mVs. Esésviszonyok: a felsőszakaszon 0,9—l,0%o, a középső szakaszon 0,5—0.9%n. az alsó szakaszon 0,7— 1.2%. A patak teljes hosszában II. kategóriájú, 5.0 km- nvi hosszán kielégítő méretű és állapotú, 5,8 km-es szakaszán azonban rendezést igényel. Eger malomcsatorna (15) (Veszprém megye) Az évszázados múltú Egervíz-ÍMalomcsatorna Díszei község Hegyi malom fölött kiindulva Eger patak völgyének keleti szélén halad és Szigliget község határában torkollik a Balatonba. Hossza: 11 424 fm. Eredetileg 1810 évtől malmok üzemvízcsatornájaként, létesítették, megépítése után azonban az Egervíz árterének övcsatornája lett. Később Eger- víz-Malomcsatorna jobbpartján húzódó területeken rétöntözéseket és kisebb öntözőtelepeket létesítettek, melyek üzemvizüket az Egervíz-Malomcsator- nából nyerik. Az Egervíz-Malomcsatorna 5 községet érint, a községek lakossága az állatok itatásához és fürösz- téséhez. továbbá a tűzoltáshoz szükséges vizet is a csatornából nyerte. Ezért fenntartásához a malmokon kívül a községek is hozzájárultak. Ezenkívül rétöntözések és öntözőtelepek számára ugyancsak az Egervíz-csatornából vették igénybe az öntözővizet. A költségek túlnyomó részét azonban mindvégig a malmok viselték (cca. 94%), a többi érdekeltek csak alig számottevő 6% mértékben osztoztak. Az Egervíz-Malomcsatorna 16 km2 vízgyűjtő- területről levonuló iszaptömeg az utóbbi évek rendkívüli csapadék levonulási idején a medret igen nagy mértékben feliszapolta. Feliszapolódás következtében a csatorna medre túlsúlyban tönkrement. Ezért a vízgyűjtő területről lezúduló csapadékvizek levonulása nincs biztosítva. A belvizek 133
