Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

zetekhez csatlakozó külvízgyűjtő területekről érkező külvizek övcsatornával nyerjenek-e elvezetést, vagy talajba szivárgásukat mélylazítással kell elősegíteni és ezzel a területi erózia mértékét is csökkenteni. Az áteresztő talaj miatt meg kell akadályozni a külvizek beszivárgását az öblözetekbe.

Az öblözetekhez csatlakozó külvízgyűjtő területek, ahol azok övcsatornával nem választhatók le gazdaságosan — általában meredek domboldalak, amelyekről a víz csatornahálózat nélkül is lefolyik, tehát nem igényelnek vízrendezést. Ezért ezen területek szerves részei az öblözeteknek, az elvezetendő vízmennyiségek megállapításánál azonban a csatom asűrűség és a fajlagos beruházási költség kiszámításánál csak a tulajdonképpeni belvízártér — a mélyártér — területe van figyelembe véve. A külvízgyűjtőkön mélylazításon kívül egyéb feladat nincs, helyenként öntözésre berendezhető területek is találhatók.

Fenti általános szempontok figyelembe vételével az egyes öblözetekben az alábbi fejlesztés szükséges:

A 6/0 ingói öblözet a 2. sz. öblözet déli része lesz, a vele határos keszthelyi öblözet új küivízcsator- nája az öblözet sarkát leszeli. Az öblözet külvíz- gyűjtője lejtős domb, melynél csatornahálózatra nincs szükség. A mindössze 1,85 km2 nagyságú mélyártér mintegy 50%-a nádas, ez a Balatoni Nádgazdasági Vállalat kezelésében van. Ez a terület a távlati tervekben is nádasként való hasznosításra van kijelölve. A terület fennmaradó része rét-legelő gazdálkodás alatt marad. Csupán a szívóárok-hálózat szorul bővítésre és sűrítésre, a főcsatornák megfelelő méretűek. 9000 m3 kézi földmunka elvégzésével 200 m/'Ft a beruházási költség.

A 60 ingói öblözet a 2. sz. öblözet déli része lesz, melyet északon a Déli keresztcsatorna mentén építendő vízzáró töltés határol. Az Ingói csatornától keletre elterülő területrész — az egykori Kisbala- ton visszamaradt része — az Országos Természet- védelmi Tanács kezelésében van, mint rezervátum. Ezen terület nem igényel vízrendezést, csupán a meglévő tölgyfából készült vízszintszabályozó zsilip építendő át vasbetonra. Az Ingói csatorna nyugati oldalán rét-legelő területek vannak, itt a 20C m-es szívóárokhálózat kiépítésére van szükség. Bővítendő az Ingói csatorna medre is, melynek torkolatánál a meglévő szivattyúállás mellé további szivattyúállást kell létesíteni, hordozható gépek részére. Az Ingói csatorna keleti partján töltést kell létesíteni, hogy a zerevátum és a mezőgazdasági területek különböző vízigényei kielégítőek legyenek. Le kell kapcsoltatni a repülőtéri árkot az Ingói csatornáról és közvetlenül a rezervátum területére kell bevezetni. A 2409 ha nagyságú öblözet- ből 874 ha magasan fekvő külvízgyűjtő, itt csatornahálózatra nincsen szükség. A mélyártérből a természetvédelmi területre esik 887 ha, művelhető terület 684 ha.

Az Ingói csatorna torkolatánál épülő szivatyú- állás csak az öblözet művelhető területére és kül- vízgyűjtőre jutó belvizeket emeli át, a rezervátum felesleges vizei csak gravitációsan vezethetők el. A

csatornahálózathoz épülő műtárgyak a vízvisszatartás és a közlekedés érdekeit szolgálják.

A 90 000 m3 földmunka részben csak kézzel végezhető. A rendezés teljes költsége 3500 m/Ft.

A 6/p jelű Keszthelyi öblözet területe 4634 ha, melyből a mélyártér 2715 ha. A nagykiterjedésű, homogén tőzegtalajú öblözet kiválóan alkalmas magasfokú vízrendezés mellett a belterjes mező- gazdasági művelésre. Ennek érdekében elsősorban a külvizek elvezetését kell megoldani. Ezt biztosítja a dombláb vonalában kiépítendő egyesített övcsatorna és folytatólag a részben meglévő mederben, részben új nyomvonalon kiépítendő pá- hoki övcsatorna. A meglévő északi-déli irányú belvízcsatorna-hálózatra támaszkodva épül ki a sűrű, 200 m-es kiosztású szívóárok-hálózat. A belvízcsatornák a keresztcsatornákba, azok pedig a Hévíz- páhoki I. főcsatornába vezetik a vizetí ahonnan a Déli keresztcsatorna közelében elhelyezett 5,0 m3/sec. teljesítményű szivattyútelep emeli át a befogadó Egyesített övcsatornába. A mélyfekvésű öblözet terepszintje a Balaton vízszintjének közelében van, ezért gravitációs vízlevezetésre nincs mód. Egy további kisegítő szivattyúállás szükséges a Páhoki övcsatorna és az Északi keresztcsatorna csatlakozásához. Az öblözetet délen a szivárgóvizek bejutását megakadályozó ún. vízzáró-töltés zárja le, egyben elválasztva a mezőgazdaságilag művelhető rezervátumtól.

A tőzegtalajon közel állandó talajvízszintet kell biztosítani, vagyis vízpótlásról kell gondoskodni. Ennek érdekében az Egyesített övcsatorna a szivattyútelepnél zsilippel zárható és a csatorna alsó szakaszáról a szivattyútelep öntözővizet emel a csatorna felső szakaszába. Az öntözővíz a kisesésű Egyesített övcsatornán a Páhoki csatornán, végül a Hévíz—Páhoki II. belvízcsatornán visszafelé jut a területre, az Északi keresztcsatorna, az Öregbe- reki csatorna és a Keszthelyi határárok beeresztő zsilipjein keresztül.

A szükséges földmunka 600 000 m3, nagyobbrészt gépi munkával elvégezhető. A szükséges betonmunka 1725 m3. A beruházási költség 4.7 700 m/Ft. A részletes vizsgálatok alapján magas fajlagos költségek ellenére is gazdaságosnak mutatkozik a beruházás.

A 6/r. jelű hévízi öblözet 1548 ha területű, melyből a mélyártérre 1125 ha jut. Külvízrendezési feladat a Gyöngyös övcsatorna mederbővítése. Az öblözet főcsatornájából az Oberek csatornából a Páhoki övcsatornába, szivattyú emelésre nincsen szükség.

Az öblözet déli részén — a Hévízi tó alatti öblözet részén — a vízpótlás is biztosítható a magasvezetésű Hévíz csatornából, mely a Hévízi tó alatti öblözetrészen — a Hévízi tó átlagosan 600 1/sec. vízhozamát vezeti le. A vízpótlás a belvízcsatornahálózaton át történik, vagyis a cél itt is a talajvízszint közel állandó szinten tartása. A Hévízi tó feletti öblözetrészen vízpótlás az Óberek csatorna zsilipelésével biztosítható. A Gyöngyös övcsatornán érkező kisvíz ugyanis az Óberek csatornába zsilippel beereszthető.

A 372 000 m3 földmunka nagyrészt gépi munká124