Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
val végezhető. A betonmunka 653 m3. A vízrendezés teljes költsége 18 100 m/Ft. A 6/s. sz. zalavári öblözet 2939 ha kiterjedésű, ebből a mélyártér 1572 ha. Főcsatornája a Kis- Zala, mely jelenlegi állapotában megfelelő. A kiépítendő szívóárok észak-déli irányúak, átlagosan 200 m távolsággal és a Kis-Zalába csatlakoznak összekötő csatornákkal. A Kis-Zala funkciója csak vízlevezetés, a vízpótlás két csatornán érkezik, egyik a Zala töltése mentén, másik a domblábnál halad a Kis-Zalával párhuzamosan. Utóbbi — mint Övcsatorna — a öblözethez csatlakozó külvízártér vizeit is felveszi. A vízpótlás a Zalán meglévő tűsgát és beeresztő zsilip segítségével történik. Az övcsatorna visszatöltésezve, de a meglévő zsilipen keresztül torkolik a Zalába és csak gravitációs levezetésre épül. Külvizek csak 107,00 m. A. f.-i Zala vízállásig vezethetők be gravitációsan, ennek a vízállásnak átlagos 10 éves tartóssága 1 nap. Szükség estén a belvizet az öblözet keskeny déli nyúlványába kell tározni. A Kis-Zala zsilippel csatlakozik az övcsatornába, torkolatánál szivattyállás épül, mely gazdaságos- sági megfontolások alapján a maximális belvízhozam kétharmad részét emeli át. A nagyobbrészt géppel végezhető földmunka 314 000 m3, a betonmunka 907 m3. Az öblözet rendezésének költségei 14 000 m/Ft-ot tesznek ki. A 6/t Széntgyörgyvári öblözet mindössze 132 ha területű, amelyből a mélyártér 50 ha nagyságú. A külvízártér leválasztása nem gazdaságos, és a jelenlegi gravitációs vízelvezetés távlatilag is megfelelő. Az öblözet talaja már alig tőzeges, a tőzeget vastag ásványi fedőréteg borítja. A meglévő csatornahálózat bővítése szükséges, mindössze 4000 m3 kézi földmunkával, 100 m/Ft értékben. 7/a Balatoni—Nagyberek öblözet A Balaton—Nagyberek öblözetben a főcsatorna és az I. rendű mellékcsatorna rendszer megfelelő sűrűséggel kiépült, ezek további gondos fenntartása szükséges. Szívóárokrendszer is épült az I. mellékcsatoma-hálózatra merőlegesen, egymástól átlagosan 400 m távolságra. A szívóárkok K—Ny-i irányúak, mivel a Balaton mentén az uralkodó széljárás északi, ezenkívül a tavaszi hónapokban viharos erejű, a laza tőzeges és homokos talaj felszínét elhordta, a szívóárkokat sok helyen betemette. A csatornahálózatot fenntartó Balatonnagy- bereki Állami Gazdaságnak legújabban az a véleménye, hogy az állandó szívóárok hálózat fenntartását a jövőben nem fogja elvégezni, hanem talaj- nyitó ekékkel minden ősszel a szántásokkal kapcsolatban ideiglenes szívóárokhálózatot létesít. Ezzel a módszerrel a szívóárok-hálózatot sűríteni is lehet; ugyanis az 1952—53 években létesített 400 ni távolságban levő szívóárok-hálózattal a megfigyelések alapján nagyon csapadékos időszakban a talajvízállást nem lehet a gazdálkodás követelményének megfelelő időpontra és mélységre leszállítani. Az eddigi megfigyelések szerint átlag 200 m távolságban kiépített szív.árokhálózat szükséges a talajvízszint megfelelő szabályozására, ami 50 m/ha árokhálózatot jelent. A még szükséges beruházási költséget, földmunkát, kő és beton mennyiséget a megadott normatívák alapján q=l,4 1/s ha fajlagos levezetendő vízmennyiségre 50—20=30 m/ha csatorna sűrűségre számítottuk. 1. táblázat Földmunka | Beton Kő Költség m3/ha Ft/ha Tervezett Meglévő 103 52 0,40 0,2375 0,43 0,2675 3450 1775 Szükséges fejlesztés 51 0,1635 0,1525 1675 összes fejltesztés m3 m3 m3 millió Ft 9 400 ha-on 479 400 1537 1434 15 745 A Balaton—Nagyberek területén 1960. év végén 2600 ha parlag terület volt a szívócsatorna-hálózat hiánya és ritkasága miatt, amelyen 34 q/ha I. o. füveshere termés esett ki, ezeknek forgalmi értéke 2100 Ft/ha, vagyis egy évi terméskiesés 4500-1200 =5 400 000 forint. 7/b. Sárivölgyi öblözet A Sárivölgyi öblözetben levő mellék- és szívócsatorna-hálózat tulajdonképpen kisvízfolyások vízgyűjtőterületén talajvízszint-szabályozásokat végez. A Sárivölgyi öblözetben működő Vízrendező Társulat 1959—61. években az évtizedek óta elhanyagolt mellék- és szívócsatorna-hálózat nagy részét jókarbahelyezte, az öblözet területét dél felé kiterjesztette, így az 1960. évi 730 ha-al szemben 1962. január 1-én az öblözet összterülete 1140 ha П985 к hold). Az utólag bekapcsolt területeken hiányzik a szívócsatorna-hálőzat, így a ha-kénti csatornahossz 21,8 fm. Az eddigi tapasztalatok alapján átlag 200 m távolságban kiépített szivó- csatorna-hálózat szükséges, a talajvízszint kellő időben és mélységre való leszállítása miatt, ami ha-ként 50 fm csatornahálózatot jelent. A munka- mennyiségeket és költségeket a még hiányzó 50— 22=28 m/ha csatornasűrűségre számítottuk ki az OVF által megadott q=l,4 1/s ha vízmennyiség és a közölt normatívák alapján. 2. táblázat Földmunka | Beton Kő Költség m3 Ft/ha Tervezett 103 0,401 0,420 3450 Meglévő 56 0,245 0,277 1850 Szükséges fejlesztés 47 0,156 0,143 1600 Összes fejlesztés m3 m3 m3 millió Ft 1 140 ha-on 53500 178 163 1824 125
