Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

ménnyel termelhető növényfajták kiválasztása és az optimális talajvízszint megállapítása. Számos kísérlet alapján a Tangazdaság összeállította a termelhető növényfajtákat és ezek optimális talaj vízszint igényét. A talajvízszint-szabályózó — a belvízelvezetést és vízpótlást egyaránt biztosító — árokhálózat legkedvezőbb távolsága 200 m-re adódott. A kísérletek eredményei hasznosíthatók a lá- pos-tőzeges talajú keszthelyi, hévízi és zalavári öb- lözetekben, valamint az ország valamennyi hasonló talajú területén.

A területre vonatkozó irodalom: a Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények vonatkozó fejezete.

A keszthelyi és hévízi öblözetek belvízgazdálkodását és talajvízszint szabályozását tárgyalja a VlZITERV által 10 332 sz. alatt készített Kishalaién vízrendezés tanulmányterve és a tanulmány - terv alapján készült kiviteli tervek, melyek alapján a megvalósítás folyamatban van.

2.13 Л TERVEZÉSEKNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

A belvízgazdálkodás, belvízvédekezés és a talaj- vízszint-szabályozás tervezésénél követendő fejlesztési alapelvek a következők:

— A belvizes területek rendezését és a belvízhasznosításokat a gazdaságosság szem előtt tartásával kell előirányozni.

— Az egységeket alkotó terület belvízrendezését és belvízhasznosítását összefüggő elképzelések alapján kell megtervezni.

— A tervezésnél a fő célkitűzéseket, valamint egyéb népgazdasági, vízgazdálkodási ágaztokkal való összefüggéseket szem előtt kell tartani, azokkal való összhangot biztosítani kell.

— Biztosítani kell a téli és nyári belvizek azonnali és folyamatos levezetését.

— Az I. kategóriájú csatornák munka- és költségadatait vázlatterv, a II. és III. kategóriájú csatornák költségeit normatívák alapján kell meghatározni.

— A belvízvédekezést szervezetileg és technikailag magas fokon kell megtervezni.

— A belvízrendszerek, belvízöblözetek távlati fejlesztését lehetőleg oly módon kell előirányozni, hogy az előálló kultúrváltozások a belvízvédekezés során figyelembe vehetők legyenek.

— Biztosítani kell, hogy a hírközlés, közlekedés, szállítás gyors, a szervezeti felépítés pedig olyan legyen, hogy a belvizek a legkisebb kártétel nélkül legyenek levezethetők.

— A károsan magas talajvízszintet mesterséges beavatkozással le kell szállítani, azonban ügyelni kell arra, hogy a szükségesnél mélyebbre ne süllyedhessen. Arra kell törekedni, hogy a talajvízszint a legkedvezőbb állandó szinten maradjon.

— Mezőgazdasági célú talaj vízszin t-szabályozá- soknál kerülni kell az energiaigényes megoldásokat és az csak rendkívül indokolt esetben irányozható elő.

— Meg kell különböztetni a mezőgazdasági és egyéb célú talajvízszint-szabályozásokat.

— A IV. fejezetben csupán a belvízrendszerekben előforduló talajvízszint-szabályozásokat kell tárgyalni, azonban abban a fejezetben kell az V., és VI. fejezetben előirányzott talaj vízszin t-szabá- lyozási munkákat is összesíteni.

— A talajvízszint-szabályozásoknál meg kell különböztetni a nyílt árokhálózattal tervezett lecsa- polást és az alagcsövezést.

2.2 A belvízgazdálkodás belvízvédekezés keretterve

2.21 A BELVÍZGAZDALKODAS KERETTERVE

A Balaton déli partja mentén elterülő öblözete- ket az jellemzi, hogy a Balaton átlagos (104,80 m A. f.) vízszintjénél 60—80 cm-rel mélyebben fekvő lápos területek, amelyeken a tisztán tőzeges rész többségben nem összefüggően, hanem lencseszerű foltokban helyezkedik el. A nagyobb összefüggő tőzeges területek homokos, erősen csigahéj- jas összetételűek, ezek némileg kiemelkednek a tőzeges szintből.

Az öblözeteket lecsapolás és talajvízszint-szabá- lyozás nélkül hasznosítani nem lehet.

2.211 A belvizes területek rendezésének és belvízhasznosításának keretterve

e

Kisbalaton belvízrendszer

A Kisbalaton belvízrendszernek a Zala balpartjára eső öblözetében a rendezés célja a mezőgazdasági termelés lehetővé tétele. A nagykiterjedésű és túlnyomórészt tőzegtalajú területek rendezésével a mezőgazdaság áttérhet a korszerű, jóminőségű rét-legelő gazdálkodásra, a szántóföldi takarmánytermesztésre, egyes ipari növények termesztésére és kertészeti gazdálkodásra. A terület jelenlegi mezőgazdasági értéke csaknem a semmi, míg a rendezés után átlagon felüli eredmények várhatók. Különösen jelentős a rét-legelő gazdálkodás, valamint a szántóföldi takarmánytermesztés hatása a környék állattenyésztésének fejlődésére és ezzel kapcsolatosan a Balaton környéke tej- és húsellátási viszonyainak javulására. Ugyancsak a Bala- ton-környék ellátásának megjavítását segíti elő a kertészeti gazdálkodás bevezetése is.

Mivel a mélyfekvésű és vízáteresztő tőzegtalaj- ban a belvízszint egyben a talajvízszintet is jelenti, a rendezés módja a talajvízszint állandósítása a legkedvezőbb mélységben, a talajvízszint alatt 40 —60 cm-rel. Ebből következik, hogy ez a rendezési mód nem engedi meg a felszíni elöntést, sőt még a talajvízszint káros megemelkedését sem. E miatt a szükséges fajlagos vízelvezetés értéke magas, 150 1/s km2. A csatornahálózatnak biztosítania kell a talajvízszint állandósítását, vagyis a belvizek azonnali és kiöAtés nélküli levezetését és a vízpótlást. A nagy áteresztőképességű, de a vizet nehezen leadó tőzegtalaj miatt sűrű — 200 m-es — csatorna- hálózat kiépítése szükséges, mely a gépi művelést még lehetővé teszi.

Gazdaságossági számítás dönti el, hogy az öblö-