Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Nagyberekben létesült fanyódbuzsáki zárótöltések keleti és nyugati részén fekvő kb. 2320 ha (4000 kh) mélyfekvésű terület joíbb lecsapolása érdekében még egy esésnövelő szivattyútelepet kell létesíteni. A Balaton menti öblözetekben a küivizek még nincsenek tökéletesen elválasztva a belvizektől, még ebből a szempontból legjobban kiépített Bala- toni-Nagyberek öblözetben is a Nyugati-övcsatornáiba torkolló vízfolyások töltés nélküli felső sze- kaszain nagyobb esőzések alkalmával a mederből kilépő árvizek a belvízárterületet terhelik és a szi- vattyúzási költséget emelik. Ezért szükséges a szivattyúzások költségének csökkentése miatt a Bala- ton-Nagyberek öblözetében a Sári, Határ-külvíz és Táskái külvízcsatománál a nem hosszú szorítótöltések megépítése, a buzsáki Keleti vízfolyás betor- koltatása a Pogányvölgyi vízfolyásba. El kell készíteni az öblözetekre vonatkozó belvízvédelmi szabályzatokat, amelyek pontosan előírják, hogy a szivattyúzást milyen belvízállásnál kell csapadékos időben megkezdeni és milyen altalaj vízállásnál kell befejezni. Elő kell írni, hogy az esetleges kül- és övesatomaszakadásak elzárásához milyen belvízvédelmi eszközök és anyagok tárolása szükséges a belvízvédelmi raktáriban. A csatornaőrök részére tanfolyamot és töltéselzárási gyakorlatokat kell tartani a külvízbetörések minél gyorsabb és hathatósabb elfojtása céljából. A káros belvizek kifejlődésének és a küivizek okozta elöntések megakadályozása a mezőgazdasági termelés biztonsága és a többtermelés érdekében elvégzendő népgazdasági feladat. A belvízgazdálkodás fejlesztése szükségszerűen maga után vonja a belvízvédekezés fejlesztését is. Az értékesebb, de egyszersmind igényesebb művelési ág fokozott védekezést igényel, melyet a jelenlegi belvízvédekezési szervezet nem tud kielégíteni. Függetleníteni kell a csatomaőröket a gátőröktől és növelni kell a csatornaőr jár ások számát. Minden csatornaőrjárásban őrházat és raktárt kell építeni, a telefonhálózatot pedig lényegesen bővíteni kell a gyors hírközlés érdekében. 1.33 A TALAJVÎZSZINT SZABÁLYOZÁS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Balaton menti öblözetekben a talajvízszintnek a mezőgazdasági követelményeknek megfelelő szabályozása még eddig nem történt meg, ennek oka a szívóárok-hálózat hiánya. Bármilyen nagy teljesítményű szivattyútelepet létesítünk is, megfelelő sűrűségű szívóárokhálózat kiépítése nélkül sem a káros felszíni csapadékvizet, sem a káros magasságú talajvízállást nem tudjuk a mezőgazdasági termelés érdekében megkívánt időre és szintre leszállítani. Annak ellenére, hogy a szívó- árok-hálózat szükségességét és annak tervezési számítását úgy a Műegyetemen, mint vízépítési technikumokban is tanítják és a tapasztalatok is bizonyítják, a mezőgazdasági termelés irányítói eddig közömbösséget mutatnak a szívó árok-hálózat megépítése iránt. Mivel a nagyüzemi gazdálkodás minél nagyobb táblák kialakítását kívánja meg, a Balaton menti öblözetben a szívóárok-hálózat sűrítését nyílt árokhálózat helyett alagcsövezéssel kell megoldani. A nyílt árokhálózat akadályozza a gépi művelést, azonkívül jelentős mezőgazdasági területkiesést jelentene a szívóárokkal elfoglalt rész. Az öblözetek területének legnagyobb részében a talaj 1—3 m vastagságban tőzeges táptalaj, melynek mezőgazdasági hasznosításához a talajvízszintszabályozás, sőt a vízpótlás elengedhetetlen. A belvízrendezés művei itt egyben a talajvízszint-szabá- lyozás és az altalaj öntözés művei is. A tőzeges lápterület mezőgazdasági hasznosításához ugyanis a talajnívót állandóan 60—40 cm mélységben kell tartani talaj szint alatt, ez pedig csak a belvízrendezés, a talajvíz-szabályozás és az öntözés összehangolt kiépítése és üzemelése útján lehetséges. 2. belvizgazdAlkodAs, BELVÍZVÉDEKEZÉS fejlesztése 2.1 A tervezés alapja 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSEK ISMERTETÉSE A Balaton menti öblözetek belvízrendezésével és talajvízszint-szabályczásával kapcsolatosan a közelmúltban folytak kísérletek a Keszthelyi Mező- gazdasági Tudományos Kutató Intézetnél és a Ba- latonnagybereki Állami Gazdaságnál Balatonfeny- vesen. A Balatonnagybereki Állami Gazdaságnál 1952- ben végzett kísérletek eredményeit a jövőbeli tervezések szempontjából a Keretterv készítésénél jói fel lehet használni. A Keretterv készítéséhez nagyon fontos eredményeket értek el a Keszthelyi Mezőgazdasági Tudományos Kutató Intézetnél, amelyet néhány évvel ezelőtt a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiához csatoltak. Az itteni kísérletek eredményei agrotechnikai szempontból is tanulságosak. A nagyüzemi gazdálkodásnál minél nagyobb táblák kialakítása szükséges a gépi művelés gazdaságos és akadály nélküli megvalósítása céljából. Az altalaj víz-szabályozás és egyúttal az altalaj áztató öntözés jó megoldása céljából minél sűrűbb szívóárok-hálózatra volna szükség, amit nyílt árokhálózattal nem lehet megvalósítani. Hollandiában az altalajvíz szabályozását alag- csőrendszerrel végzik el, az itteni tapasztalatokat a Vízgazdálkodási Keretterv készítésénél fel lehet használni. A keszthelyi öblözetben 164 ha területen a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Tangazdasága folytat 1954 óta kisparcellás és nagyüzemi kísérleteket, melyeknek célja a tőzegtalajon legjobb ered122
