Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
A 104 ha-s öblözet a Balatonendrédi vízfolyás két oldalán terül el, lecsapolása csak szivattyútelepes megoldással lehetséges. Ennek tervét a volt pécsi Kultúrmérnöki Hivatal elkészítette, az érdekeltek közömbössége miatt a kivitel elmaradt. Jelenleg a területen külterjes rét- és legelőgazdálkodás folyik. Az endrédi vízfolyás csak a magas felszíni vizeket tudja levezetni a talajvízszint szabályozásához belvízcsatorna-hálózat szükséges, amely nem épült meg. 6. Kisbálaton belvízrendszer A Kisbalaton belvízrendszer a Balatonnal egykor összefüggő mocsaras, lápos területen alakult ki. A lecsapolási munka az 1800-as évek elején kezdődött a Balaton-hidvég feletti területen, a nagyobb vízfolyások medrének kialakításával, de csak az 1920-as években a Balaton vízszintjének leszállítása után kezdődött meg az a lecsapolási, majd ármentesítési és belvízrendezési munka, amely a belvízrendszert mai formájában kialakította. A Zala balpartján a külvízrendezés, a lecsapolás céljára épült Hévíz-Páhoki csatorna és a Szent- györgyvári patak kétoldali, valamint a Köszvényes patak baloldali töltésének kiépítésével történt meg. Ezek a külvízcsatornák és a balatnhidvégi völgy- szűkület a területet 5 öblözetre osztották fel. Az ármentesítés és a külvízrendezés helytelen elképzelések alapján és megfelelő anyagi feltételek hiányában készült el. Az ármentesítés a töltések vonalvezetése, anyaga és mérete miatt nem volt kielégítő, az öblözetek gyakran elöntés alá kerültek. A Hévíz-Páhoki külvízcsatornát a völgy mélypontján, elégtelen meder és töltésméretekkel építették ki. ez a gyakori elöntéseken kívül a tőzeges talajban fellépő szivárgás miatt talajvízszint emelkedést is okozott. Ilyen körülmények között indult meg a belvíz- rendezés a főcsatornák és a torkolati zsilipek kiépítésével. A kisesésű, mélyfekvésű öblözetekben magas volt a talajvízszint, gyakran a terep fölé emelkedett. A felszíni vizek levezetése a később kiépített szivattyúállások ellenére is lassú volt, a kis terepesés és a mellékcsatorna-hálózat hiánya miatt. Ezért az öblözetekben rét-legelő művelés alakult ki és a későbbi munkálatok során is ez maradt a fő művelési ág, csak minőségi javulás állt elő. A belvízcsatorna-hálózat kiépítése után hosszú ideig csak fenntartási munkát végeztek és csak a legutóbbi időben épült ki néhány főcsatorna a víz- levezetés meggyorsítása érdekében, ezek azonban alapvetően nem változtatták meg a terület jellegét. A mellékcsatorna-hálózat hiánya ma is az egyik legjelentősebb akadálya a belvízrendezés hatásosságának. A Keszthelyi öblözetben 1960-ban megkezdődött a tőzeges altalajnak megfelelő sűrűségű belvízcsatorna-hálózat kiépítése és a tervek szerint 1965-re az egész öblözetben elkészülnek a szükséges művek, melyek a magasabbrendű szántóföldi hasznosítást lehetővé teszik. 7h. Tóközi öblözet A balatoni öblözetekben 1960. december 31-ig belvízhasznosítási művek nem készültek. Az öntözővíz és halászati víz biztosítása a Balatonból történik. Belvízhasznosító művek a területen alig vannak. A Keszthelyi öblözetben épült altalajöntöző telep részben a belvizek visszatartásával, meder- tározással a belvízhasznosítás célját is szolgálja A hévízi öblözetben az Óberek csatornán épült zsilip belvíztározás céljára, itt is csak medertáro- zásra van lehetőség. Rövidebb ideig tartó belvíz- tarozásra valamennyi öblözetben mód van, mivel a zsilipek közelében elterülő mélyfekvésű rét-legelő területek rövid ideig károsodás nélkül tűrik az elöntést. 1.22 A BELVÍZVÉDEKEZÉS MttLTJA ÉS JELENE la. Balatoni Nagyberek öblözet A belvíz elleni védekezés két fronton szükséges. Meg kell akadályozni, a külvizek betörését a mélyfekvésű belvizártérbe, amit a Nyugati övcsatorna töltésének kellő magassága és erőssége kiépítésével és a töltésen lévő védekezéssel lehet megvalósítani. Azután a mélyfekvésű belvízöblözetre esett káros csapdékvizet a balatonfenyvesi szivattyú- teleppel át kell emelni a Balatonba; gravitációs levezetés nem lehetséges, mert az átlagos terepszint 80 cm-el alacsonyabb, mint a Balaton uralkodó vízszintje. Örház (somogyszentpáli) csak 1955-ben a Nyugati övcsatorna 10,5 szelvénye mellett, míg nincs ellátva telefonnal,' a Balatonnagybereki Állami Gazdaság (Pál nevű) telefonnal ellátott majorjától 1,5 km távolságban feskzik. A Nyugati övcsatornán szükséges készenléti eszközöket és árvédelmi anyagokat a vonaltól 2—9 km távolságban lakó balatonújlaki, somogyszentpáli és buzsáki csatornaőrök a saját magánlakásuk udvarán tárolták. Tartalék védekezési felszerelések voltak még a védekezési vonaltól 6 km távolságban lévő balatonfenyvesi volt társulati székház (jelenleg csatornafelügyelőség) udvarán. A volt vízitársulatok államosítása után a belvíz- védelmi eszközöket és anyagokat 80%-ban összes balatonmenti öblözetekre kiterjedőleg a fonyódi csatornaőrház melletti raktárban tárolják. Kisebb mennyiségű belvízvédekezési anyagot még a somogyszentpáli (Nyugati) övcsatorna melletti csatornahálózatnál is tárolnak. Üzemanyagot (nyersolaj) a balatonfenyvesi 6.5 m3/s teljesítményű, a Határbelvíz-csatorna melletti 1,5 m3/s teljesítményű szivattyútelepen tárolják vasbeton zárt medencében, illetőleg külön épített üzemanyag raktárban vashordókban. A balatonfenyvesi csatornafelügyelőség és a fonyódi csatornaőrház az állami telefonhálózatba be vannak kapcsolva. A Balatoni Nagyberek öblözetre 1945-ben készült részletes belvízvédelmi szabályzat, amelyet az OVF elődjénél az FM-ben jóvá is hagytak. Nyugati övcsatorna jobboldali erősebben kiépí1.212 A belvízhaeznosítás múltja és jelene 118
