Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
tett töltésén a belvízvédekezést egyelőre a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság végzi és irányítja. Lépések történtek a fenti jobboldali töltésnek a Balatonnagybereki Állami Gazdaság részére való átadására, mivel majdnem teljes hosszában az állami gazdaság területét védi, azonban az átadás az állami gazdaság fellebbezése miatt eddig nem történt meg. Az összes Balaton menti öblözetekre érvényes belvízvédelmi szabályzat kidolgozása folyamatban van. A Nyugati övcsatorna töltésének első kiépítése, vagyis 1915—1947. évek között főképpen a hirtelen tavaszi hóolvadásokból, azután ritkábban nagy felhőszakadások után keletkező árvizek mindkét oldali töltést sok helyen átszakították, mert rossz anyagból és gyenge méretekkel épültek meg. Ilyenkor a töltésszakadásokat nem tudták a kellő gyorsasággal elzárni és a mélyfekvésű belvízártér víz alá került és a szivattyútelep fokozott üzemeltetésével lehetett a kiömlött vízmennyiséget hosszú időn át leszivattyúzni, ami azt jelentette, hogy az elöntött nagy terület az elöntés évében teljes mezőgazdasági kárt szenvedett. Nagyobb belvízkárok 1910, 1915, 1922, 1930, 1937, 1940. és 1951. években keletkeztek túlnyomóan a Nyugati övcsatorna és Keleti-Bozót külvízcsatorna töltésszakadásain befolyó külvíz elöntés következtében. A belvízkárokra vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. 7b. Sárivölgyi öblözet A Sárivölgyi öblözet belvizei gravitációsan folytak le a befogadó Sári és Boronkai vízfolyásokba. A mély fekvésű belvízártérben csak külterjes r étés legelő gazdálkodás folyik. Az öblözet közepén húzódó. Sári vízfolyás és az öblözet keleti szélén lévő Boronkai vízfolyás nagyobb árvizei az öblc- zetet teljesen elöntötték a múltban. Szivattyútelep, őrház, telefonhálózat nem épült. Némi védekezési anyagot a volt társulat Marcali községben lévő székhelyén tároltak. 1958—59-ben mindkét fenti vízfolyás mellett a 10%-os árvizet kiöntés nélkül vezető, töltésszerű rendezett deponiák épültek ki a belvízöblözet területén. Belvízvédelmi szabályzat eddig nem készült. A belvízöblözet területén a Sárvölgyi Lecsapoló Társulat 1889-ben alakult meg Marcali székhelyivel, 730 ha területen és az 1948-ban elrendelt államosításig működött. Ugyanezen területen a Sárvölgyi Vízrendező Társulat 1958. évben megalakult, amely a III. rendű belvízlecsapoló-hálózat jókarba- helyezését és bővítését fokozatosan végezteti. A főlecsapolórendszert képviselő Sári és Boronkai vízfolyásoknak a belvízöblözeten is átvonuló alsó szakaszait a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság 1958 —59-ben bővítette a fent említett árvízmennyiség levezetésére. Nagyobb belvízkárok 1910., 1915., 1922., 1930., 1937., 1940., 1947., és 1951. években keletkeztek, amikor a Sári és Boronkai vízfolyások árvizei kiléptek medrükből és a belvízöblözet túlnyomó részét elöntötték. A belvízkárok nagyságára vonatkozóan itt sem állnak adatok rendelkezésre. 7c. Zardavári Berek öblözet A káros belvizek lecsapolása a Balatontól 400 m távolságban 1911-ben épített Ordacsehi község határában fekvő 1,25 m3/s teljesítményű szivattyú- teleppel történik. Az öblözetet a keleti szélén fekvő Jamai patak (Balatonboglári határárok) árvizei többször elöntötték, amelynek töltései 1955-ig nagyon gyenge méretekkel épültek ki és sokszor átszakadtak. A töltésszakadások elzárásához szükséges árvédelmi eszközöket és anyagokat az ordacsehi szivattyútelepen lévő raktárban tárolták. A szivattyútelepen lévő gépészlakás az állami telefonhálózatba van bekapcsolva. Üzemanyagot (nyersolaj, kenőolaj) a szivattyútelepen tárolják. Csatornaőrház nem épült, a védekezési munkálatokat a szivattyútelep gépésze irányította. Belvíz- védelmi szabályok készítése folyamatban van. Az öblözetben 1910. évben megalakult a Zardavári Berek Lecsapoló Társulat (Szőlősgyörök). A társulatnak 1946—1948-ig nem volt műszaki vezetője, a munkálatokat a pécsi Kultúrmérnöki Hivatal irányította. 1946—1948-ig a társulatot a volt Balatonnagybereki Lecsapoló Társulat főmérnöke vezette. A társulat területe 1030 ha volt. Az öblö- zet területén az érdekeltek közömbössége miatt eddig nem sikerült az államosítás után új vízrendező társulatot megszervezni. A belvízöblözet 1900 óta 1960-ig nyolcszor került túlnyomóan a külvízcsatorna töltésszakadásain keresztül víz alá. Ez az öblözet van a legkülterje- sebb állapotban, mivel a szívócsatorna-hálózat hiánya miatt az altalajvíz csak a nagyon száraz nyarak alkalmával süllyed a mezőgazdaság által megkívánt szintre. 1944 óta az öblözet túlnyomó részén csak alomnak megfelelő sásos fű fejlődik. 7d. Balatonboglári öblözet A kis öblözet tulajdonképpen a Zardavári Berek öblözet keleti nyúlványa. Az öblözeten átfolyó Jamai patak választja el a két öblözetet egymástól. Ezen öblözetet a Jamai patak töltésszakadásain átfolyó külvízek öntötték el teljesen 1900—1960 között 8 ízben. A balatonboglári öblözet területe 173 ha, itt nem alakult vízrendező társulat, 1945-ig túlnyomóan egy birtokos tulajdona volt. 1950 óta a szivattyútelepet a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság üzemelteti. Csatornaőrház, telefonhálózat nincs. Belvízvédelmi eszközöket és anyagokat nem szereztek be, belvízvédelmi szabályzat kidolgozása folyamatban van. 7e. Lelle-szemesi öblözet Mivel az öblözet átlagos terepszintje 104,00 m A. f. a Balaton közepes vízszintje pedig 104,80 m A. f. a káros belvizek elvezetése és a talajvízszint szabályozása csak szivattyútelep segítségével lehetséges. A szivattyútelepen épült meg 1911-ben a gépészlakás, üzemanyag és belvízvédelmi raktár. A gépészlakás be van kötve az állami telefonhálózatba. Külön csatornaőrház építésére az öblözet kis területe miatt nem volt szükséges. 119
