Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Csisztai dombvonulatba bekötőleg — a két bozótot elválasztó elméleti határvonalon 3,5 km hosszú töltést, az ún. Fonyód—Buzsáki szorító töltést épített ki, mert ez az akkori árak mellett az kevesebbe került, mint a Keleti-Bozót külvízcsatoma baloldali töltésének megerősítése. A szorító töltésnek az a feladata, hogy a vele közel párhuzamosan futó és 600—700 m távolságban levő Keleti-Bozót külvízcsatoma (Pogányvölgyi vízfolyás) gyenge baloldali töltésén átfolyó nagyobb árvizet itt felfogja, hogy azok ne öntsék el a Balatonnagybereki Állami Gazdaság 6900 ha mélyfekvésű, túlnyomóan szántóföldi gazdálkodásra nagy költséggel átalakított területét. A fonyód—buzsáki szorító töltéstől keletre fekvő belvízterület 1680 ha mélyfekvésű és a 2400 ha magasabb fekvésű részből áll. Az összesen 4080 ha terület káros belvizeit jelenleg csak a balatonfenyvesi szivattyútelep működésével lehet leszivattyúzni a Balatonba, a Keleti Bozót külvízcsator- nába épített bújtatón és a Fonyód-buzsáki szorító töltésbe épített 0,8 0 zsilipen keresztül a keleti belvízcsatorna közreműködésével. A keleti 4080 ha területen az utóbbi években Vízrendező Társulat alakult, amelynek feladata, az elhanyagolt belvízcsatornahálózat korszerűsítése, megfelelő sűrűségű szívóárok-hálózat létesítése, azonkívül esésfokozó szivattyúállások építése, mert a belvízcsatornahálózat legtávolabbi pontja a balatonfenyvesi szivattyúteleptől 12 km távolságban van. 7b Sárivölgyi öblözet A Balatoni Nagyberek öblözet legdélibb nyúlványát képezi és természetes elválasztóvonal a két öblözet között nincs. A belvízöblözeten átvonuló Sári és Boronkai (Cigány) vízfolyások nagyobb árvizei a mederből kifolyva a Balatoni Nagybereki öblözet Sári belvízcsatornáját terhelik és az így keletkező többlet belvizet a balatonfenyvesi szivattyútelep segítségével lehet átemelni. 7c. Zardavári Berek öblözet Közvetlenül a Balatoni Nagyberek öblözet mellett terül el, a Keleti Bozót külvízcsatoma választja el a két öblözetet. A belvízöblözet határát a Balaton magas vízállásának megfelelő 105,90 m A. f. rétegvonal alkotja, amely 1030 ha területet fed. Az első lecsapolási terveket a pécsi Kultúrmérnöki Hivatal készítette a belvízcsatornahálózat és a 1,25 m3/s teljesítményű szivattyútelep 1909—12. években épült meg. 1945-ig a szívócsatorna-hálózat teljesen beiszapolódott és azóta csak a két főcsatorna jókarbahelyezése történt meg. Emiatt a talajvízállást nem lehet még a rétgazdálkodásnak megfelelő szintre sem süllyeszteni, csak június végére, így a rétek értéktelen, alomnak megfelelő füvet adnak. 7d Balatcnboglári öblözet A Zardavári Berek öblözettől a Jamai patak (Balatonboglári külvízcsatoma) választja el. A mélyfekvésű 105,90 m A. f.-i rétegvonnallal bezárt terület 173 ha. A lecsapolási tervet a pécsi Kultúrmérnöki Hivatal készítette 1925-ben. Csak a főcsatornahálózat készült el a 0,4 m3/s teljesítményű szivattyúteleppel. Szívócsatorna-há- lózat hiány miatt az eddigi szivattyúzás nem sok eredménnyel járt, az értékes füvek fejlődéséhez szükséges talajvízállás általában csak június végére alakult ki. 7e. Lelle-szemesi öblözet A mélyfekvésű-belvízöblözet határát a 106,00 m A. f. rétegvonal képezi, amely 810 ha területet zár be. A lecsapolás első tervét a pécsi Kultrúmémöki Hivatal készítette 1910-ben. A belvízcsatorna-hálózat és a 0,5 m3/s teljesítményű szivattyútelep kiépítése 1911—1912. években történt meg. 1942 uátu a szivattyútelepet 2,0 m3/s teljesítményre építették ki. Mivel szívóárok-hálózat nem készült, a jó rétgazdálkodáshoz szükséges terep alatti 0,6 m mélyen lévő talajvízszintet csak június végére tudták előállítani, így nedvesebb években csupán III. o. széna termett. Száraz időjárás alkalmával pedig a szivattyútelepen keresztül a Balaton vizével altalajáztató öntözést lehetett volna végezni, azonban ezt a mai napig sem gyakorolták. Az öblözetben 1920 után 312 ha területen 9 halastavat létesítettek, ielenleg 501 ha a mezőgazda- sági művelés alatt álló terület. 1960. év nyarán a legmélyebb területeken szívócsatornák épültek. Az első belvízcsatorna-hálózat kiépítése után 1961. évben a harmadszori jókarbahelyezési munkálatokat végzik el. A szivattyútelep modernizálása befejezéshez közeledik. 71. Balatonöszödi öblözet A balatonöszödi öblözet a Szólád-öszödi vízfolyás alsó torkolati szakaszának két oldalán terül el, kiterjedése jelenleg cca 452 ha. Ezen mélyfekvésű területet is a Balaton vízállása uralja, csak sizvattyútelepes belvízcsatorna-hálózattal lehet a talajvízszintet olyan mélyre lesüllyeszteni, hogy legalább a jó rétgazdálkodás lehetséges legyen. Az öblözet területére 1959. évben Vízrendező Társulat alakult és a Déldudántúli Vízügyi Igazgatóság által készített tervek alapján a belvízcsatorna-hálózat 1959—60 évben kiépült. A temek szerint megkezdődött egy 0,4 m3 teljesítményű szivattyútelep építése is. A lecsapolás ideiglenes szivattyúteleppel üzemel és eddigi hatása jó eredményt mutat. A sáros, zsombékos területek megszelídültek, egyelőre jó legelő keletkezett. 7f. Szántódi öblözet A szántódi 179 ha-os öblözet 1943. évben épített lecsapoló árokhálózatán azóta fenntartási munkálatokat nem végeztek, a nádtengerben alig látszanak. Emiatt a terület nagy része elnádasodott, csak a magasabb hátakon kaszálgat.nak és kisebb területeken kukoricát vetnek. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság 1953-ban elkészítette a szántódi öblözet lecsapolásának fejlesztési tervét altalajáztató öntözéssel kombinálva, azonban a terv kivitele az érdekeltek közömbössége miatt elmaradt. f 117
