Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

IV. FEJEZET Síkvidéki területek vízrendezése 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése A feldolgozás során három időszakot külön­böztetünk meg. Az első időszak határa I960, december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben el­határolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves táv­lati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesz­tési lehetőségek. A csapadékvizekből, talajvízből, forrásvízből és fakadóvízből a terepadottságok következtében a le­folyástalan területeken a talaj felszínén, időszako­san káros vizek gyűlnek össze. A káros vizek hát­rányosan befolyásolják a biztonságos termelési vi­szonyokat. A káros vizek keletkezési helyük szerint lehet­nek külvizek és belvizek. Külvíznek nevezzük a belvízrendszer területére kívülről érkező vizeket. Ezeket a legtöbbször a belvízrendszer magasabb részein keletkezett vizek­kel együtt övcsatornába fogjuk fel és lehetőleg gravitációsan — a befogadóba vezetjük. A belvizek a belvízrendszer területén belül ke­letkezett káros vizek, melyeket a terep legmélyebb részén létesített csatornahálózattal vezetünk a be­fogadóhoz. A befogadó vízállásától függően a bel­vizet gravitációsan, vagy szivattyúval juttatjuk be. Belvízgazdálkodásnak nevezzük a belvizek kárt­okozás helyéről történő elvezetését, a belvizek visz- szatartását és a tározott belvizek haszonsítását együttvéve. Belvizes területek rendezésén valamely belvíz- rendszerben a talaj felszínén összegyülekező káros vizek elvezetését értjük. A belvizes területek rendezésére szolgáló művek a csatornahálózat és azok műtárgyai: bujtatok, tiltok, zsilipek, torkolati zsilipek és a szivattyútelepek. Ezek méretezésére, kiépítésük mértékére jellemző fogalmak: F/km2, ha a vízgyűjtőterület nagy­sága, Q (m3/s, vagy 1/s) a fajlagos vízszállítási ér­ték, q (1/s km2, vagy 1/s ha) a területegységről másod­percenként elvezetett víz- mennyiség. Belvízhasznosításnak nevezzük a tározókban ösz- szegyűjtött, vagy a keletkezés helyén visszatar­tott belvizek felhasználását a termelésben. A bel- víztározás célja lehet az öntözővízkészlet pótlása, a halastavak víz biztosítása. A vizek tározásának és visszatartása célja lehet a lefolyó vizek össze- gyülekezésének késleltetése. A víz visszatartása a tározók alkalmazásán kívül még sáncolással, ska­tulyázással és agrotechnikai módszerekkel is meg­oldható. Ebben az esetben a vízvisszatartás szoros kapcsolatba kerül a vízgyűjtőterület rendezésével (lásd V. Fejezet). A belvízhasznosítás művei a belvizes területek rendezésére szolgáló műveken kívül a tározók, sáncolások és skatulyázások. A tározók lehetnek körtöltésesek, völgyzárógá­tasok és holtágak. Sáncolás — különösen dombvidéken — a réteg- vonalmenti mesterséges terephullám készítéséből áll. Általában külvízterületen kerül alkalmazásra. Skatulyázást síkvidéken alkalmaznak, amikor is a belvízi visszatartásra bizonyos területet körül­gátolnak. E célra rendszerint értéktelenebb legelő- területeket választanak ki, amelyet ezért övgát­tal legelőnek is szokás nevezni. Belvízvédekezésen a belvízkár megelőzésével, csökkentésével, illetve elhárításával kapcsolatos te­vékenységet értjük. Ebbe a fogalomkörbe tartozik a belvízvédelmi művek kezelése, a belvízvédelmi szervezet fenntartása, továbbá a készenléti eszkö­zök. anyagok és üzemanyagok tárolása. A belvíz- védelemhez tartozik a megfelelő kezelő és őrhá­lózat, hírközlő berendezések, készenléti eszközök és anyagok, üzemanyag, továbbá azok elhelyezé­sére, tárolására alkalmas őrházak, raktárak. Talajvízszint-szabályozásnak nevezzük a talajban lévő káros vizek elvezetését, illetve egyes esetek­ben a talajvízszint optimális mértékére való eme­lését, melyek szükségessége belvízrendszeren be­lül, vagy azonkívül egyaránt előfordulhat. A tőzeges és lápterületeken igen nagy a talajvíz­szint szabályozás jelentősége. Enélkül ilyen terü­leteken mező- és erdőgazdálkodás el sem képzel­hető. A talajvízszint-szabályozás nylít árokhálózattal és alagcsövezéssel (drénezéssel) történik. Nyílt árok­115

Next

/
Thumbnails
Contents