Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
Ezért a vízügyi szolgálat nem akadályozhatja meg, az egyébként jó, de a szükségesnél drágább partvédőmű építését. A közvetlenül állami tulajdonban lévő partvédőművek fenntartását a Balaton Vízügyi Kirendeltség a vízügyi szolgálat által előirányzott hitel terhére végzi, a többi partvédőmű fenntartása a parti birtokosok feladata. 2.2 Arvízmentesítés, árvízvédelem, valamint a folyók és tavaik szabályozásának keretterve 2.21 ARVÍZMENTESÍTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM KERETTERVE Meglévő árvízvédelmi művek fejlesztése. A Zala balparti árvízvédelmi vonal fejlesztése a védtöltések méreteinek megnöveléséből áll. Töltés áthelyezésére csak a Balatonhídvég alatti szakaszon van szükség, ahol a kanyargós medermenti töltéseket néhány helyen és rövid szakaszon áthelyezve kedvezőbb víz- és jéglevonulást lehet te- remteni. A balparti védtöltéseket egységesen a 4%-os árvízszint felett 70 cm-es koronamagasággal, 4,0 m koronaszélességgel, a vízfelőli oldalon 1:2, a mentett oldalon 1:3 hajlású rézsűkben tervezzük kiépíteni. Az ehhez szükséges földanyagot hossz-szállítással kell az ártér peremén húzódó dombokról a helyszínre szállítani, mivel az ártér tőzegtalaja nem alkalmas árvízvédelmi töltések építésére. A Zalába torkolló mellékcsatornákon a visszatöltése- zés koronaszélessége 3,0 m. A Zala balparti töltéseinek bővítését összesen 36.658 km hosszban kell elvégezni 222,900 m3 földmozgósítással 12 millió Ft költséggel, melyből 0,2 millió Ft egyéb beruházás, a korszerű védelmi eszközök fedezésére. A 4%-os árvízszintre való kiépítés az öblözetek mezőgazdasági jellege miatt elégséges. Település az öblözetekben nincs, és a jövőben sem lesz, mivel a mély tőzegtalaj építkezésre nem alkalmas. Ennek ellenére a valóságban a mértékadónál jóval magasabb árvízszintek előfordulása esetén is biztos védelmet nyújt a védtöltés, mivel annak 70 cm biztonságával szemben a kevésbé értékes jobboldali öblözetek védtöltése csak 40 cm biztonsággal épül ki. A terv szerint ugyanis 4%-os árvíznél magasabb árvizek esetén — az árvízszint csökkentése és az értékesebb területek megmentése érdekében — számolnak néhány kevéssé értékes jobboldali öblözet mesterséges elöntésével. A keszthelyi öblözetben, a Déli keresztcsatorna mentén belvízvédelmi érdekből a vízzáró altalajra alapozott töltés épül, melynek méreteit a Zala ár- vizszintjének figyelembevételével állapítottuk meg. Ez a vízzáró töltés lokalizációs célra, mint második védvonal lesz alkalmas. A védvonal a keszthelyi és fenékpusztai öblöze- teknél a visszatöltésezett szakaszon módosul. A Hévíz—Páhoki csatorna helyett a domblábnál új övcsatorna létesül belvízrendezés keretében, melynek kétoldali töltései visszatöltésezésként árvízvédelmi célokat szolgálnak. Mivel a Zala menti töltések vastag tőzegtalajon alapozás nélkül épültek, süllyedésük a jövőben is várható. Az így előálló töltéshiányokat a hullámtéren lerakodó iszap fel- használásával kell folyamatosan pótolni. A keskeny hullámtéren lerakodott iszap ily módon való eltávolításával az átfolyási keresztszelvény is biztosítható. Árvízvédelem A kis területű öblözetek elöntése — töltésszakadás esetén — gyorsan bekövetkezik, amit hatásosan csak gyors beavatkozással lehet megakadá- dályozni. Ehhez viszont gyors hírközlésre és felvonulásra, valamint korszerű védelmi eszközökre van szükség. A telefonhálózatot a Zala balpartján a torkolatig kell kiépíteni, összesen 3,2 km hosszban, hogy megfelelő számú hordozható készülékkel bárhol kapcsolódni lehessen a vonalra, és el kell látni a védekező személyzetet közepes hatósugarú adó-vevő készülékkel. A felvonulás a töltést megközelítő földutak időszakos járhatatlansága miatt célszerűen vízi úton legmegfelelőbb. Ehhez a vízi járművek — motorcsónakok, dereglyék — és a kikötőhelyek számának növelése szükséges. A vízi és szárazföldi osztogokat el kell látni korszerű felszereléssel, elsősorban pneumatikus szádfa] és cölöpverőkkel, valamint korszerű világító eszközökkel. A felvonulás gyorsaságát a korszerű eszközök biztosításával elősegíthetjük. A Zalavári öblözetben új gátőrház építése szükséges, raktárral és melléképületekkel. A 3. sz. TVK területére eső Zala-balparti védvonalak csak kiegészítő részei a 2. TVK területére eső, nagyobb terjedelmű Zala-jobbparti védelmű műveknek. Tekintve, hogy a Zala teljes árvédelme a Nyugatdunántúli Vízügyi hatáskörébe esik, a balparti művek fejlesztésének tárgyalása is tulajdonképpen kiegészítő része a 2. TVK Zala-jobbparti művei tárgyalásának. 2.22 A BALATON SZABÁLYOZÁSÁNAK KERETTERVE A Balaton szabályozásának kerettervét négy részre tagoltan készítjük el. Az első részben a vízszintszabályozás érdekében szükséges tennivalókat, a másodikban a partvédőművek létesítését, a harmadikban a partvédőművek építésének érdekében szükséges építési (szállítási) felszerelés kérdéseit, a negyedikban pedig a kísérleti partvédőművek és partvédőművekkel kapcsolatos kísérletek ügyeit tárgyaljuk. 2.221 A Balaton vízszintjének szabályozása érdekében szükséges teendők A Balaton vízszintszabályozása alatt gyakorlatilag a vízszintingadozás csökkentését értjük. A Balaton vízszinét a Sión lebocsátható vízmeny- nyiségekkel lehet szabályozni. A Sió szabályozását 106
