Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

5. Cholnoky Jenő dr.: A Balaton jege. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei.

I. kötet, ötödik rész. III. szakasz. Budapest, 1897. Kilián.

6. Darnay Béla dr. és Záhonyi Ferenc dr.: Balatoni Kalauz. Budapest, 1957.

7. Erdős Ferenc: A Balaton szabályozása. M. M. és É. Egylet Közlönye, 1898.

8. Erdős Ferenc: A Balaton szabályozása tekintettel a Sió csatorna 24 m3/mp vízvezető képességére. Budapest, 1899. Pátria.

9. Fazekas Károly: A Balaton vízjátékának sza bályozása érdekében folytatott hidrológiai vizsgálatok. (B.) Vízügyi Közlemények. 1954. 2.

10. Havalda Endre: A Balatonnak a Sió-zsilipen át való vízeresztése. Vízügyi Közlemények 1931Л.

11. Havalda Endre: A Balaton párolgása. Vízügyi Közlemények.

12. Hock Károly: A Sió felső torkolati művei. Vízügyi Közlemények. 1948/4.

13. Józsa László: A Balaton-menti területek lecsa- polása, tekintettel a Balaton vízállására. M. M. és É. Egylet Közlönye. 1899.

34. Károlyi Sándor: A Kisbalaton lecsapolása. Vízügyi Közlemények. 1923/1.

15. Kenessey Béla: A Balaton. Budapest. 1928.

O. V. I.

16. Kolozsváry Ödön: A Balaton rendezéséről. Vízügyi Közlemények. 1916/3.

17. Lampl Hugó és Pataky Béla: Balatoni kikötők. Vízügyi Közlemények. 1937/3—4.

18. Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotleírása. Budapest. 1920. Hornyánszky.

19. Lukács Károly: A Balaton. Budapest. 1931. Magyar Szemle Társaság.

20. Országos Vízügyi Főigazgatóság: Tájékoztató a balatoni partvédőművekről. 1959.

21. О. V. L: A Balaton vízjárására vonatkozó tanulmányoknak és adatoknak rövid foglalatja. Budapest. 1904.

22. О. V. L: Miért árad a Balaton? Budapest. 1915.

23. Szesztay Károly: Tavak és tárolómedencék vízháztartási jelleggörbéi. Földrajzi Értesítő VIII/2,

8.13 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— A fővédvonalak védőműveit a 4%-os előfordulási valószínűségű árvízszintre tervezzük kiépíteni, és a védőművek méreteinek meghatározásánál tekintettel vagyunk a védendő terület értékére.

— A szóbajöhető variánsok kiválasztásánál teljes mértékben a gazdaságosság elvét alkalmazzuk.

— A már ármentesített területek védőműveinek fejlesztése a töltések méreteinek a szükséges mértékben való növeléséből, vízzáróképességük és a talajviszonyaik megjavításából áll, mindig szem előtt tartva, hogy a védmű és annak altalaja állékonyság szempontjából egységes egészet alkot.

— Az árvízvédelem szervezését és a védekezés anyaegi eszközeinek fokozatos korszerűsítését a

mindenkori műszaki fejlődés legmagasabb fokára igyekszünk emelni.

A védekezést végző személyzet részére a lehető legjobb munkakörülményeket és a legnagyobb biztonságot teremtjük meg.

— A meglévő töltések vonalozását ott korrigáljuk, ahol az az árvíz és jég szabad levonulását akadályozza.

— A Balaton víztükrét + 0,40 m és + 1,00 m vízálláshatárok között kell tartani.

— Elsősorban a fürdőkultúra és a meglévő létesítmények érdekében kell partvédőműveket létesíteni.

— A déli part védelme érdekében a fürdőkultúra és a létesítmények érdekében ott kell partvédőmű, ahol nem védi a partot legalább 50 m széles nádas.

3.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ARVlZMENTESlTÉSBEN, VALAMINT A FOLYÖK ÉS TAVAK SZABÄLYOZÄSABAN

A Zala menti fővédelmi vonalon az árvízmentesítés műveinek építése, az árvízvédelmi szervezet kiépítése, az árvízvédelem műszaki feladatainak ellátása az OVF feladata. Az árvízvédelem állam- igazgatási feladatait a Tanácsok látják el.

A Balaton vízszintjének szabályozásában érdemi szerepe csak a vízügyi szolgálatnak van. Közvetve bizonyos befolyást gyakorol a szabályozásra a Balatoni Intéző Bizottság azzal, hogy az érdekeltek egy részének kívánságait továbbítja az Országos Vízügy Főigazgatósághoz.

A partszabályozással kapcsolatos teendők több szerv között oszlanak meg. A partszabályozás elvi irányítását a vízügyi szolgálat végzi a vízjogi engedélyezés és a szabályozási vonal megállapítása útján. Ez az irányítás azonban negatív jellegű, mert csak megakadályozza a partvédőművek rossz helyen vagy helytelen módon való megépítését, de nem biztosíthatja a partvédőművek tényleges megépülését. Bizonyos mértékű irányítást gyakorol a Balaton partjának szabályozására az Építésügyi Minisztérium az üdülőhelyek rendezési terveinek elkészíttetésével, amelyek a part szabályozásának megkívánt vonalát is feltüntetik. Végül döntő szerepe van a part szabályozásának irányításában a Balatoni Intéző Bizottságnak az üdülőhelyi rendezési tervek elkészítésénél való közreműködéssel, a partvédőművek építésének támogatására szolgáló államsegélyek kezelésével, és az egész Balaton- fejlesztés koordinálásával.

A partvédőművek építési költségeit több szerv különböző hitelforrásból fedezi. Nagyságrendileg elsősorban a Balatoni Intéző Bizottság és a vízügyi szolgálat által biztosított hitelek játsszák a főszerepet, azonban a különböző tárcák és intézmények a saját üdülőik védelmére szintén építtetnek partvédőműveket. A jövőben a hitelek bizonyos fokú koncentrációja lenne kívánatos, mivel a szakaszos építések többletköltségeit bizonyos mértékig ki lehetne küszöbölni. Ez úgy műszaki, mint pénzügyi szempontból szükségse. A partvédőművek építésének költségét elvileg a parti birtokosok viselik.

И 3 TVK

105