Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
tebb mezőgazdasági hasznosítás előfeltétele azonban az árvízvédelmi biztonság, vagyis a művek fejlesztése. Az árvízvédelmi szervezet — elsősorban a szak- védelem szerveziete — nem kielégítő, kevés a gátőr, nem tudják feladatkörüket maradék nélkül ellátná. Kevés a gátőrtelepek száma, a meglévő raktárak szűkek, a védekezés anyagellátása a nagy szállítási távolságok miatt lassú és körülményes. A védelmi távbeszélő vonal csak a védvonal egy részén van kiépítve, így a hírközlés gyorsasága sem kielégítő. A védvonal fejlesztésével párhuzamosan ezen hiányosságokat is fel kell számolni, hogy gyors és eredményes védelmi szervezet álljon rendelkezésre. 1.38 A BALATON -SZABÁLY OZ AS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Balaton vízszintszabályozásának célja megakadályozni az olyan magas vízállásokat, amelyek kárt okoznak és a nagyon alacsony vízállásokat, amelyek akadályozzák a hajózást. A túl magas vízállás azzal okoz kárt, hogy rongálja a partvédőműveket, növeli azok fenntartási költségét; magas vízállásnál gyorsabb a védtelen part elmosása, a kiöntések kárt okoznak a növényzetben, épületekben és a parti sétányokban. Az alacsony vízállás káros, mert nagyobb költséggel, mélyebbre kell kotorni a kikötő bejáratokat. A Balatonon ugyanis minden most előfordulható vízállásnál lehetséges a hajózás a jelenlegi hajóállománnyal, ha a kikötőbejárat elég mély. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a felsorolt károk, illetve költségek csökkentése érdekében kívánatos a mostani vízjátékot csökkenteni. • A Balaton partjának szabályozását azért kell fejleszteni, mert a, part számottevő része teljesen védtelen. Ez a helyzet különösen a déli part nagymértékű és állandó pusztulásához, vezet, ami pedig nyilván összeegyeztethetetlen a balatoni fürdőkultúra tervezett nagymértékű fejlesztésével. A meglévő partvédművek jelentős része is felújításra szorul. A partnak nádas által való megvédése sem egyeztethető mindenhol össze az üdülés érdekeivel és így ezeken a helyeken is új partvédműveket kell létesíteni. A Balaton partjának megvédése céljából — mint eszközre — szükség van továbbá a partvédművek szabályozási vonalának megállapítására és hatósági rögzítésére. 2. az árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabälyozäsAnak fejlesztése 2.1 A TERVEZÉS ALAPJAI 2.11 TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A 3. sz. Balatonvidék TVK területén ármentesítéssel kapcsolatos kísérletek, kutatások nem folytak. A Zala menti védvonal fejlesztési lehetőségeit tárgyalja a Zalavölgy Ármentesítése c. tanulmány- terv, amelyet a VÍZITERV készített 10 352 sz. alatt. A terv a Zala völgyének teljes ármentesítését tár- gyalja, a torkolattól Zalaegerszegig. Felhasználható a tervből a hidrológiai tanulmány és az alapelvek. A Keretterv a Nyugatdunántúli VÍZIG 1959-ben készült árvízvédelmi fejlesztési terve alapján készült. A Balatonnal számos tanulmány foglalkozik. A Balaton vízszintjének szabályozása az alább felsorolt szakirodalmi adatokon kívül elsősorban a balatoni vízfeleslegek (természetes vízállásváltozások) számbavételén alapszik. 1954 óta a vízfeleslegek adatainak összeállítását a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki Kirendeltsége és párhuzamosan a VITUKI végzi. Ezen kívül szükség van olyan gazdasági jellegű adatokra is, amelyek a Balaton különböző vízállásainak következtében kialakuló előnyöket és hátrányokat jellemzik. Ilyen adatok első összeállítása az Országos Vízügyi Fő- igazgatóságon megtörtént és foglalkozik vele a VITUKI is. Ezek az adatok azonban még nincsenek kellően feldolgozva, és ezért a Keretterv összeállításánál nem ezeket, hanem a most érvényben lévő zsilipkezelési szabályzatot vettük alapul, amelynek megállapításánál az érdekeltek szempontjait vették elsősorban figyelembe. A Balaton partjának szabályozása szempontjából a szabályozási vonal megállapítása a legfontosabb, készítése folyamatban van. A szabályozási vonalhoz csatlakoznak az üdülőhelyek rendezési tervei, amelyeknek elkészítése ugyancsak folyamatban van. Ezek a tervek is figyelembe veszik a part szabályozási vonalát. A rendezési terveket a balatoni partvédőművek tervezésénél annak megállapítására használtuk fel, hogy hol, milyen fejlődés — ezzel összefüggésben milyen partrendezési igény — várható. A tervezett partvédőművek kialakítására a siófoki Kirendeltség tervtára, az 1959-ben tartott partvédőmű-tervpályázat anyaga és az alábbi szakirodalom szolgált alapul; 1. Berták József: A Balaton vízszintjének, szabályozásának és a siófoki Sió zsilipnek ismertetése. Vízügyi Közlemények, 1935/4. 2. Bogdánfy Ödön: A Balaton környékének csapadékviszonyai. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. I. kötet. Negyedik rész II. szakasz. Budapest. 3. Bogdánfy Ödön: Vízépítés. I. rész Hidrológia. Budapest, 1902. 4. Cholnoky Jenő dr.: A Balaton hidrográfiája. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. I. kötet. Második rész. Budapest, 1918. Kilián. 104
