Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
raz-nedves meteorológiai periódusokra sem érzékeny. Kivétel a hegységperemek, és hegyek közé zárt kis medencék rétegvize. (Lásd még a 2.4412 pont alatt.) A rétegvíz utánpótlása lényegében megegyezik a többi felszínalatti vízfajtáéval, csakhogy utánpótló- dási módja eltér amazakétól. A felszínalatti vizek utámpótlódási lehetőségei röviden a következőkben foglalhatók össze: a) A kondenzációs víz a felszín feletti levegőnek a hidegebb talajba való beáramlásakor a belőle kiváló vízpárából keletkezik. Mennyisége jelentéktelen: évente legfeljebb néhány milliméter utánpót- lódást jelent. b) Az izzadmányvíz a felszín közelében vagy a felszínen keletkezett kőzeteknek — a Föld mélyébe történő süllyedésük közben — vízgőz alakjában kivált nedvességtartalma. Kísérleti adatok szerint mennyisége az egész Kárpátmedencében mindössze évi 5000—8000 m3-re tehető. c) A fosszilis rétegvíz szigorú meghatározás szerint a kőolajítelep fefcüvize. Mennyisége elhanyagolható. — Tágiatob értelemben vett fosszilis víz az, amely a rétegekben leülepedésük óta tározódifc. Ez önmagában nem jelent utánpótlódást, csak akkor, ha a réteg pórusai csökkennek és azokból a víz egy része kinyomódik. Ennek mennyisége is jelentéktelen: az egész Kárpátmedeneében — a számítások szerint — évente 3—50 millió ms között változik. d) A juvenilis víz egyik része a Kárpátmedencében ma már gyakorlatilag csak erupciók után jöhet a felszínre, így elhanyagolható. — Másik előfordulási módja a hűlő Föld belső izzó magmájából a kéreg vastagodásával arányos mértékben, a kéreg alsó részeiben kiváló vízgőz. Ennek mennyisége nem becsülhető pontosan, azonban lehetséges, hogy résztvesz a rétegvíz utánpótlódásában. e) A kitermelhető dinamikus vízkészlet egyetlen jelentős utánpótlása — ahol ilyen egyáltalán van — csak a beszivárgó vízből származhat. Az a)—e) pontokban felsorolt utánpótlódásokon kívül —, melyek valamennyien a felszínalatti vízkészlet szaporodásával járnak — az egyes felszín- alatti vízfajták készlete természetesen egymás rovására is gyarapodhat (pl. mélykarsztból táplálkozó rétegvíz). 2.4412 RETEGVÍZJARAS A következőkben sorravesszük hazánk területének jelentős (I), korlátozott (II) rétegvízutánpótló- dással rendelkező és rétegvízutánpótlódással gyakorlatilag nem rendelkező (III) területtípusait és jellemezzük rétegvízjárásukat. I. A nagy mennyiségben utánpótlódó vízadókat elsősorban, sőt majdnem kizárólag a hegységi peremeken találjuk (pl. Pécs, Komló, Várpalota, Mezőkövesd vidéke). Itt a rétegvíz utánpótlása háromféle lehet: a) A hegységperemeken a rétegek a felszínen vagy a felszín közelében vannak s ott jut beléjük a helyi és a hegységről lefutó csapadék egy része. (Például Pécsett, a tortyogói vízmű területén.) b) Az utánpótlódás a mélyebben lévő karsztos kőzetekből, alulról vagy oldalról is történhet. Ez számos hegységperemen igen bővizű rétegek táplálója (pl. Komló, Liget-oroszlói és Budafa-mánfai vízművek). Az a) és b) módon utánpótlódó víztartókra jellemző, hogy rétegvizük nyomása és dinamikus vízkészletük változása jól követi a száraz ill. nedves évek periódusait. c) A rétegvizet nagy mélységből törések mentén feltörő hévíz táplálhatja (például Budapesten a Gellérthegy-lukácsfürdői úgynevezett termális vonalon). A rétegvíz, ilyen jellegű utánpótlódása. a tapasztalat szerint csak addig számottevő, ameddig megfelelő fiatal vagy megújult törésrendszer van a területen. II. A medencék belsejében a vízutánpőtlódás már általában korlátolt és — az I/a és I/b alatt tárgyalt lehetőséghez hasonlóan — többnyire csak a felső 200—450 m-re terjed. Három lehetséges módját ismerjük: a) A peremekről bejutott víz oldalirányú szivárgása. Ez csak felszínközeli és csak durva üledékes, törmelékes kőzetek esetén számottevő (pl. a, Kisal- földön). b) A második lehetőség a vizet adó alapkőzetből a törések mentén történő táplálódás. Ez Alföldünkön nem jelentős, bár egyes nagy szerkezeti vonalak mentén érdemes lenne megvizsgálni. c) Végül az utánpótlódás a felszínről a talajvízen keresztül szivárgó vízből is történhet. Ennek mértéke a talajvízháztartásra vonatkozó mai ismereteink szerint természetes állapotban jelentéktelen.. Jelentősen, más azonban a, helyzet, ha a rétegvizet termelik. Ilyenkor ugyanis helyileg olyan nagy leszívás jöhet létre, hogy a talajvíz a kialakult nyo- másesés miatt már lejuthat mélyebbre is. A korlátozott utánpótlódású területeken a rétegvíz nyomása és dinamikus készlete — ameddig a terület nincs túlterhelve — általában állandó, ill. változása oly kicsiny, hogy azt az üzemeltetésnél nem lehet észrevenni. III. A mélyebb rétegekben a rétegnyomás változásai következtében geológiai értelemben van ugyan migráció, de ez az utánpótlódás szempontjából figyelmen kívül hagyható. Az utánpótlódás nélküli területeken dinamikus vízkészletről nem beszélhetünk. Amennyiben ilyen területek rétegvízéből termelni kezdünk, nem utánpótlódó passzív vízkészlethez nyúlunk (lásd 2.4413 alatt), ezért itt a kitermelhető készlet és a rétegnyomás is fokozatosan csökken. Ma azonban a beavatkozás folytán jelentkező rétegvízjárást és ezzel járó készletváltozást még alig tudjuk észlelni. 2.4413 A RÉTEGVÍZKÉSZLET FELOSZTÁSA. MENNYISÉGI BECSLÉS A hazai rétegvízkészlet mennyiségének, időbeni változásának, utánpótlódásának kielégítő pontosságú meghatározása jelenleg még megoldatlan, ezért egyelőre csak durva közelítéssel becsülhetjük. 90