Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.430 A karsztvízkészlet mesterséges megcsapolása Mesterséges vízkivétel csak a Keszthelyi hegység területén van. Karsztakna a Hévíz melletti „Dobogón” mélyül le, amelyből 1961-ben 274 ezer m3 vizet termeltek ki. Fúrásból Hévizén és Keszthelyen termelnek vizet. Hévizén a gyógyintézetek részére a Tó-forrás közvetlen közelében 7 db 50— 120 m mély fúrás tárja fel a karsztvizet. Keszthelyen ivóvízellátási célra szivattyúzzák a karsztvizet. 1961-ben 800 ezer m3 vizet emeltek ki. 2.437 A kitermelhető karsztvízkészlet A körzet karsztos területeinek vízháztartása zavartalannak vehető, mert nagyméretű mesterséges vízkivétel nincsen. Feltehető azonban, hogy a Nyi- rádon tervezett 50 m3/p bányavíz emelés kihat a tapolcai forrásokra. Egyelőre sokéves átlagban 68 millió m3/év a kitermelhető vízmennyiség. Ez gyakorlatilag teljes egészében természetes úton, források formájában tör elő, míg mesterségesen csak 500 ezer m3 vizet termeltek ki 1961-ben. A hasznosítható készlet és az igények 1960. évi állapotáról a XVII. fejezetben adunk áttekintést. A karsztvíz hasznosítható készletét továbbá a terület vízgazdálkodásában jelentősebb szerepet játszó forrásokat és mesterséges feltárásokat (Karsztakna, karszt-fúrás, bányavíz) a 2,610 sz. térkép szemlélteti. 2.439 A karsztvíz hőmérséklete és vegyi összetétele A leszálló karsztvizet adó hidegforrások hőmérséklete az évi középhőmérséklettel azonos, tehát mintegy 10° C körüli érték. Melegvíz Hévizén tör fel. A Tó-forrás hőmérséklete 26,5—38,0° C, a fúrásoké 40—45° C. Tapolca községben langyos víz fakad. A Malomtó hőmérséklete: 16,5—19,8° C között változik. A vegyi összetétel igen jellemző a kőzetre, melyből a víz származik. Dolomitból eredő víz a vo- nyarcvashegyi Erzsébet forrás, összes keménység: 22,8 nk° Karbonát keménység: 20,0 nk° CA (Kalcium): Mg (Magnézium): 67.3 mg/lit 57.3 mg/lit Mészkőből (szarmata mészkő) fakadó forrás a tapolcai Malomtó vize, melynek összetétele a következő: összes keménység: 22,65 nk° Ca: 106.3 mg/lit Mg: 33,2 mg/lit Cö3: 18,1 nk° A dolomit mindig megbízhatóbb vizet ad, mint a tágabb járatú mészkő. 2.439 A karsztforrások hozamának előrejelzési lehetősége A karsztvízutánpótlás törvényszerűségének kutatásával kapcsolatos eredmények lehetővé tették, hogy a karsztforrások évi hozamát az év első negyedében a gyakorlat szempontjából kielégítő pontossággal előrejelezzük. A beszivárgás szempontjából lényeges előző év- végi és az előrejelzés évének első négy havi csapadékmennyisége befolyásolja döntően a beszivárgási viszonyokat, ezért a május utáni csapadék a vegetáció nagy vízelvonása és a párolgás miatt már nem okoz lényeges változást a források hozamában. Az előrejelzénél ezért a május—decemberi csapadékmennyiséget a sok éves átlagnak megfelelő értékűnek tételezik fel, és az így kiszámított mértékadó csapadékszázalék alapján határozzák meg a várható beszivárgott vízmennyiséget. A VITUKI minden év május első napjaiban közli az érintett Vízügyi Igazgatóságokkal, hogy a területükön fakadó források évi hozamában milyen változások várhatók a sokéves átlaghoz viszonyítva. 2.44 MÉLYSÉGI VlZ Hazai szakintézményeink, és szakembereink megbecsült eredményei ellenére a mélységi vízre vonatkozó ismereteink hézagosak, ugyanúgy, mint másutt a világon. Fogalmi, elméleti és gyakorlati kérdésekben sem nálunk, sem külföldön még nem alakult ki egységes felfogás. Ezért itt sokszor még vitatott megállapítások és vélemények közlésével kell megelégednünk. 2.441 Általános rész A mélységi viz a földkéreg lákacsos, faasadékos és üreges kőzeteiben lévő, általában nyomás alatti víz, kivéve a talajvizet és a karsztvizet. Felosztjuk rétegvízre, rétegzetten kőzetekben (eruptívumok- ban, kristályos palákban stb.) tárolt vízre és mély- karsztvízre. Nálunk a mélységi víz túlnyomó része rétegvíz, mely réteges víztartókban tárolódik. A következőkben ezzel foglalkozunk. Az egyes felszínalatti vízfajták elhatárolása igen nehéz, sokszor nem is lehetséges. így a talajvíz, a karsztvíz és a rétegvíz közötti átmenetek miatt a vízfajták elnevezései nem mindig jelölnek tiszta fogalmakat. A rétegvíz lehet hideg, langyos, meleg és fornó. Itt csak a hideg és langyos, tehát közvetlenül ivóvízként használható rétegvízzel foglalkozunk. (A hévizet a 2.45 fejezetben tárgyaljuk.) 2.4411 RÉTEGVÍZHÁZTARTÁS. UTÁNPÚTLÖDÁS A rétegvízháztartás a felszínalatti víz körforgalmának része. A felszínalatti körforgalomban résztvevő víz a vadózus vízből jut a kőzetekbe, s onnan rövidebb- hosszabb idő után mint víz vagy vízgőz távozik. A felszínalatti vízkörforgalom a periódusok időtartama szerint lehet: rövididejű, évszakos-, éves-, többéves- és hosszúperiódusú. A rétegvíz általában mélyebben helyezkedik el, körforgalma ezért leggyakrabban a többéves és a hosszúperiódusú kategóriába tartozik. Érmek következménye, hogy nyugalmi (egyensúlyi) vízszintje, nyomása és hozama legtöbbször még a többéves szá12 3 TVK 89
