Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
hatására gyakori, közvetlenül érzékelhető változások állanak elő. A talajvíz alsó elhatárolása egységesen nem adható meg, mindenütt a helyi adottságoktól függően az első vízzáró rétegig tart. c) Karsztvíznek nevezzük a karsztosodott kőzetekben (Magyarországon főleg mészkőben és dolomitban) tározott vizet, ill. azt a vizet, amely földalatti útjának nagyobb részét karsztosodott kőzetben teszi meg. d) A mélységi víz a földkéreg mélyebben fekvő likacsos, hasadékos és üreges kőzeteiben elhelyezkedő víz, rendszerint nyomás alatt áll és a felszín- alatti vízkészlet felső elhatárolását képező talajvíz és karsztvíz alatt helyezkedik el. Feloszthatjuk rétegvizekre, rétegzetten kőzetek (eruptívák, kristályos palák stb.) vizére és nyomás alatti mély karsztvízre. A különböző felszínalatti vizek (talaj-, karszt- mélységi víz) között gyakran nincsen éles elválasztó határ. A felszínalatti víz hőfok és vegyi ösz- szetétel szerint is csoportosítható. Hőfok szerint van hideg, langyos, meleg és forró víz. A vegyi összetétel alapján megkülönböztetünk közönséges-, ásvány- és gyógyvizet. Ásványvíz a hőmérséklettől függetlenül az a víz, amelyben 1000 mg/1 oldott alkotórésznél több van, vagy egyes ritka, de élefitaniilag aktív elemből (lithium, jód, fluor, bór, arzén, rádium, rádium- emanáció) kimutatható mennyiséget tartalmaz. A gyógyvíz olyan ásványvíz, ami vegyi vagy fizikai tulajdonságai miatt gyógyhatású. Ásványvizet gyógyvízzé orvosi vélemény alapján hatósági elismerés avat. 2.402 A felszínalatti-, felszíni- és csapadékvizek összefüggése A felszínalatti vízkészlet táplálása, a felszínalatti-, felszíni és csapadékvizek összefüggése szempontjából elsőrendű fontosságú szerepet játszik a karszt- és a felszínnel összeköttetésben lévő hasa- dékvíz, valamint a talajvíz, mert az egész felszín- alatti vízkészlet táplálása ezeken keresztül lehetséges. A felszínalatti vízkészlet fő táplálója a csapadék. A felszíni vizek táplálása még kedvező helyi adottságok mellett — is csak a felszíni vizek mentén elhelyezkedő szűkebb — maximálisan néhány km szélességű — partmenti sávra korlátozódik. A talajvíznél és a karsztvíznél szoros összefüggés mutatkozik a csapadék és az időszakosan előálló vízkészlet-változások között. A mélységi vizeknél jelenlegi ismereteink szerint nem mutatható ki csapadékhatás és valószínű, hogy a természetes hidrológiai körfolyamatban zömmel csak a karsztvíz és a talajvíz vesz részt. A hasadékos, repedéses kőzetekben — a karsztvízben — mindig tartós készletnövekedés jelentkezik, ha a csapadék több a pillanatnyi párolgásnál. A laza üledékes kőzeteknél — a talajvíznél — csak időszakos pótlódás keletkezik abban az időszakban, amikor a csapadék halmozódó ösz- szege több, mint a párolgás, de ez a csapadékból származó pótlódás nyáron teljes egészében elpárologhat. A csapadékhatás egészen szoros kapcsolatokkal a téli félévben mutatható ki. A csapadékból származó utánpótlódás a talajvíztükör mélységének növekedésével csökken, több hétre, vagy egy-két hónapra terjedő késleltetés állhat elő és a hazai időjárási viszonyoknak megfelelően maximálisan 7—10 m mélységig elhelyezkedő talajvíztükör esetén mutatható ki. Folyók és állóvizek partjainál a karsztvíz és a talajvíz közvetlen összeköttetésben állhat a felszíni vízzel. A felszíni víz közvetlen hatása alatt álló partmenti sávon a talajvíz hűen követi a felszíni víz vízállásváltozásait. Hazánkban ez a sáv a helyi adottságoktól függően 6,0—0,1 km szélességgel jellemezhető. Folyók mellett kimutatható egy második sáv is, ahol a folyó közvetlen hatása már nem észlelhető, de több árhullám összegezett eredményeként halmozódott talajvízállás emelkedés, alacsony vízállás idején talajvíz leszívódás észlelhető. A közvetett hatás távolsága a folyó partjától mérve a helyi adottságoktól függően 13,5 — 0,2 km határértékekkel jellemezhető. A partmenti sávon igen változatos talajvízforgalom alakul ki, árhullámok idején a folyó táplálja a partmenti sáv talajvizét, hosszantartó kis- vizek idején a folyó talajvíz-elszívó hatása észlelhető. A partmenti vízforgalom nagysága elsősorban a folyó vízállás-változásainak mértékétől és intenzitásától függ. A mélységi vizeknél sem a felszíni vizekkel, sem a csapadékkal kimutatható összefüggést jelenleg még nem ismerünk. 2.403 Összefüggés a szomszédos területekkel Délnyugat-dunántúli vízgazdálkodási terület határa általában a felszíni vízválasztókat követi, tehát a különböző felszínalatti víztartók elhelyezkedéséhez nem igazodik. Az így osztott víztartókból történő víztermelés hatással lehet a szomszédos területek felszínalatti készletére is de viszont: az e víztartók készletét a szomszédos területeken fogyasztó vízhasználatok TVK-egységünk felszín- alatti vízháztartását is érezhetően megváltoztathatják. A terület vízkészlet-gazdálkodásának tervezésénél feltétlenül számolni kell ezekkel az ösz- szefüggésekkel is, melyek közül a legfontosabbakról a következőkben adunk áttekintést. A nyugati országhatár mentén, keskeny sávon belül, különösen a vízfolyások völgyében települő talajvízhasználatok, továbbá egy jóval tágasabb — esetleg néhány 10 km szélességűre tehető — övezetben a rétegvíz-kitermelés is a szomszéd ország határmenti készletének észrevehető megváltoztatására vezethetnek. Rétegvizek tekintetében elsősorban a jugoszláv beavatkozások éreztethetik hatásukat nálunk. A területünket a szomszédos. 1., 3. és 4. TVK- egységtől elválasztó határ is több jelentős rétegvíztartó egységet metsz: a határhoz közel települt rétegvíz-használatok tehát itt is érinthetik a szomszédos területek felszínalatti vízkészlet-gazdálkodását. 84
