Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

egészítve a leszűrt törvényszerűségekkel — általá­nos tájékoztatás céljából hosszabb folyószakaszra, esetleg szomszédos vízfolyásokra is jellemzők. A pillanatnyi helyzetről és a jégviszonyok várható alakulásáról kritikus időszakokban légi felderítés­sel lehet közelebbről tájékozódni. 2.342 A főbefogadók jégjárásának ismertetése; a jégokozta rendellenességek A Dráva és a Mura jégjárási viszonyairól a bar­csi szelvény adatai nyújtanak általános tájékozta­tást. A kisebb vízfolyásokra vonatkozóan — a terü­letre eső megbízható hosszúidejű észlelések hiányá­ban — a Nádor-csatorna vajtai jégjárási adatait kö­zöljük (1. 23. ábra). A helyi tapasztalatok szerint jégtorlódások a Zala hídjainál fordulnak elő, valamint a. Karika Lenti-i szakaszán. 2.35 HORDALÉK 2.351 A hordalékmozgás általános törvényszerűségei A vízfolyásokban mindig van több-kevesebb hor­dalék, mely lebegve vagy a fenéken mozogva ha­lad. A hordalékot a víz sebességétől (esésétől) füg­gő hordalékmozgató erő ragadja magával; minél nagyobb a sebesség, annál több és nagyabb sziemű anyagot képes mozgatni. A sebesség hely és idő szerint változik és ez a hordalékmozgásban is tük­röződik. A nagyesésű felső szakaszokon a meder berágó­dik, a hordalék főleg kavics. A síkságra kilépő fo­lyó esése hirtelen csökken, a kavics lerakódik és csak a homok megy tovább. A közepes esésű szaka­szokon a folyó hordalékmozgató képessége egyen­súlyban van a hordaléktartalommal, ezért a meder állandó. A kisesésű szakaszokon már csak igen fi­nom anyag képes lebegve maradni, a meder gyor­san feliszapolódik, a folyó ágakra szakad. A hordalékmozgás a vízfolyás keresztszelvényé­ben is a sebességeloszláshoz igazodik. A legtöbb és a nagyobb szemcséjű hordalék a sodorvonalban ha­lad. A hordalék zömének mozgása nem folyamatos, hanem a vízjárást követi. Árvizek idején megin­dulnak a mederben előzőleg lerakodott nagyobb szemek is, a hordalékmennyiség ugrásszerűen meg­nő. Az apadással egyidejűleg megkezdődik a lera­kódás, előbb a nagyobb, később a kisebb szemcsék válnak ki a mozgó hordaléktömegből. A meder ala­kulásában legnagyobb szerepet a viszonylag nagy tartósságú közepes vizek játszanak. A kisvízfolyások hordalékviszonyait a szélsősé­gek jellemzik, itt számottevő hordalékmozgás csak nagyvizek idején van. A kisvízfolyásaink vízgyűj­tőjén viszonylag nagy terület áll művelés alatt, ezért a hordalék jórészt a talajerózióból származik. A kisvízfolyásokon szembetűnő a hordalékmozgás függése az esésviszonyoktól. A nagyesésű szaka­szokon gyorsan halad a berágódás, különösen a ke­véssé ellenálló üledékes kőzetekben; az eséscsök­kenés helyén a meder gyorsan feltöltődik. Emiatt az előbbi helyen a meder védelmére (burkolás, lép­100-8» 80 tj .S 60 40 70 ■ 0 ■ m ^ 80 0s­•8* g 60 O 'S 20 0 D(1939/40) Jelmagyarázol: jegelőfordulás sfffrh-y. állójég a a jégjelenségek kezdetének Ifi.meg­szűnésének áll. idő­pontja 77 23. ábra. Jégviszonyok a jellemző szelvényekben

Next

/
Thumbnails
Contents