Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
egészítve a leszűrt törvényszerűségekkel — általános tájékoztatás céljából hosszabb folyószakaszra, esetleg szomszédos vízfolyásokra is jellemzők. A pillanatnyi helyzetről és a jégviszonyok várható alakulásáról kritikus időszakokban légi felderítéssel lehet közelebbről tájékozódni. 2.342 A főbefogadók jégjárásának ismertetése; a jégokozta rendellenességek A Dráva és a Mura jégjárási viszonyairól a barcsi szelvény adatai nyújtanak általános tájékoztatást. A kisebb vízfolyásokra vonatkozóan — a területre eső megbízható hosszúidejű észlelések hiányában — a Nádor-csatorna vajtai jégjárási adatait közöljük (1. 23. ábra). A helyi tapasztalatok szerint jégtorlódások a Zala hídjainál fordulnak elő, valamint a. Karika Lenti-i szakaszán. 2.35 HORDALÉK 2.351 A hordalékmozgás általános törvényszerűségei A vízfolyásokban mindig van több-kevesebb hordalék, mely lebegve vagy a fenéken mozogva halad. A hordalékot a víz sebességétől (esésétől) függő hordalékmozgató erő ragadja magával; minél nagyobb a sebesség, annál több és nagyabb sziemű anyagot képes mozgatni. A sebesség hely és idő szerint változik és ez a hordalékmozgásban is tükröződik. A nagyesésű felső szakaszokon a meder berágódik, a hordalék főleg kavics. A síkságra kilépő folyó esése hirtelen csökken, a kavics lerakódik és csak a homok megy tovább. A közepes esésű szakaszokon a folyó hordalékmozgató képessége egyensúlyban van a hordaléktartalommal, ezért a meder állandó. A kisesésű szakaszokon már csak igen finom anyag képes lebegve maradni, a meder gyorsan feliszapolódik, a folyó ágakra szakad. A hordalékmozgás a vízfolyás keresztszelvényében is a sebességeloszláshoz igazodik. A legtöbb és a nagyobb szemcséjű hordalék a sodorvonalban halad. A hordalék zömének mozgása nem folyamatos, hanem a vízjárást követi. Árvizek idején megindulnak a mederben előzőleg lerakodott nagyobb szemek is, a hordalékmennyiség ugrásszerűen megnő. Az apadással egyidejűleg megkezdődik a lerakódás, előbb a nagyobb, később a kisebb szemcsék válnak ki a mozgó hordaléktömegből. A meder alakulásában legnagyobb szerepet a viszonylag nagy tartósságú közepes vizek játszanak. A kisvízfolyások hordalékviszonyait a szélsőségek jellemzik, itt számottevő hordalékmozgás csak nagyvizek idején van. A kisvízfolyásaink vízgyűjtőjén viszonylag nagy terület áll művelés alatt, ezért a hordalék jórészt a talajerózióból származik. A kisvízfolyásokon szembetűnő a hordalékmozgás függése az esésviszonyoktól. A nagyesésű szakaszokon gyorsan halad a berágódás, különösen a kevéssé ellenálló üledékes kőzetekben; az eséscsökkenés helyén a meder gyorsan feltöltődik. Emiatt az előbbi helyen a meder védelmére (burkolás, lép100-8» 80 tj .S 60 40 70 ■ 0 ■ m ^ 80 0s•8* g 60 O 'S 20 0 D(1939/40) Jelmagyarázol: jegelőfordulás sfffrh-y. állójég a a jégjelenségek kezdetének Ifi.megszűnésének áll. időpontja 77 23. ábra. Jégviszonyok a jellemző szelvényekben
