Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
esőzés), az utóbbin gyakori tisztogatására van szükség. Az állóvizekben is van hordalékmozgás, bár jóval kisebb mértékben, mint a vízfolyásokban. A hordalékot a hőmérséklet és szél hatására kialakuló belső áramlások mozgatják. A leülepedett anyag jellegzetes szemnagyság szerinti osztályozódást mutat. A keletkező üledék mennyiségét jelentősen befolyásolják a beömlő vizek hordalékosságán kívül a tóban lejátszódó biokémiai folyamatok is. 2.352 Területünk vízfolyásainak hordalékviszonyai A területen végzett hordalékmérések összesített eredményeit a 24. táblázat tartalmazza. Tekintettel a mérések aránylag kis számára, a közölt számértékek tájékoztató jellegűeknek tekintendők. A Zala folyó felső szakaszán elég nagy esésű, itt egyaránt szállít közepes mennyiségű görgetett és lebegtetett hordalékot is. A torkolata közelében azonban az esése lecsökken és a Balaton vízállásának hatása; alaifct áll. A kisesésű szakaszon görgetett hordalék már nem mozog (nagy árvizekről nincse24. táblázat Hordalékmérési eredmények Vízfolyás Zala folyó mérőállomás neve apáti j hidvég puszta Távolság a torkolattól, km 23,7 10,9 0 Vízgyűjtő terület, 1000 km2 1,5 1,9 2,6 Átlagos lebegtetett hordaléktartalom, g/m3 66 90 70 Évi átlagos hordalékszáliítás lebegtetett, 1000 t/év 23 20—30 20—30 görgetett, 1000 t/év 0,04 — — Átlagos szemátmérő lebegtetett, mm 0,04 0,05 0,05 görgetett, mm 0,2 0,2 — fenékanyag, mm 7,0 0,3 0,3 nek adatok), a Balatonba tehát csak lebegtetett hordalékát szállítja. A Mura hordaléka durva kavics, a Dráváé homokos kavics, de részletes mérések nem állnak rendelkezésre. 2.353 Kapcsolat a 2.12 pontban ismertetett erózió viszonyokkal A talajról lesodort hordalék mennyiségére egyes kisebb területeken végzett mérések alapján vonhatók le becslésszerű következtetések. A lesod- rás az erősen erodált területekről országos átlagban évi 800 m3/km2-re (azaz 0,8 mm/km2-év) tehető. A lesodort talaj mennyi ség legnagyobb része a lejtő aljánál a terepen és vízvezető árkokban rakódik le. Némi képet kapunk az erózió mértékére a kis vízfolyások medréből időszakonként kiemelt iszap mennyiségéből. A rendelkezésre álló adatok szerint az erősen erodálódó területekről a talaj lazaságától és az eséstől függően évenként 8—12 m3/km2 jut a vízfolyásokba, kisebb vízmosásokkal szabdalt területen 20—35 m3/km2 körül van ez az érték, egyes vízmosásoknál pedig a 100, sőt az 1000 m3/év • km2 értéket is meghaladhatja. Területünk néhány vízfolyásának feltöltődését a 24/a táblázat foglalja össze. 2.354 A hordalék szerepe a vízhasználatoknál és a vízi munkálatoknál A hordalék a vízhasználatokat többnyire kedvezőtlenül befolyásolja. Az ivó- és ipari vizekből a hordalékot el kell távolítani, ami külön berendezést és üzemköltségtöbbletet igényel. Az öntözővízben levő hordalék a csatornákban feliszapolódást okoz, emiatt sűrűbben kell tisztogatni. A hajózásnak állandó mélységű, az időben nem változó mederre van szüksége. Ezért a vándorló zátonyok és az iszapolódó kisesésű szakaszokon a hordalék jelenléte hátrányos, az egyensúlyban levő szakaszon azonban közömbös. Az üdülés és sport szempontjából kedvezőtlen a vizet zavarossá tevő lebegő hordalék, viszont kedvezők a homokos partszakaszok. A víztározókban, duzzasztóművek feletti folyószakaszokban a hordalék rendkívül hátrányos, mert Feltöltődés a felületi erózió következtében 24/a táblázat Vízrendszer Vízfolyás Vízgyűjtő- terület* km2 Évi fajlagos feltöltődés m3/év * km2 Megjegyzés Zala Sárvíz patak 154 8 A Zala felső szakaszára és mellékvízfolyásaira jellemző Zala Marótvölgyi-csatoma 176 8 A Zala alsó szakaszára jellemző Zala Üjfalui patak 4 290 Működő vízmosás (hordalékfogógát) Mura Principális-csat. 609 7 Területi erózió Mura Alsó-Válicka 181 10 Területi erózió 78
