Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

lalat fogja megépíteni a nagyobb egységek vízmü­veit és a törpe vízmüveket is. A tervidőszak alatt 54 db törpe vízmű létesítését tervezzük. Egyben meg fogjuk oldani Lenti község és néhány üzemi lakótelep teljes közművesítését is. A fejlesztés so­rán megoldásra kerül Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Bázakerettye, Gellénháza, Lovászi és Lenti közsé­gekben levő ipartelepek csatornázása is. 812. Kertészet, parkosítás, köztisztaság A terület vízszegény, ezért a közművel rendelke­ző városokban is, a településeken, vagy azok mel­lett elfolyó vízfolyásokból kell az e célra szolgáló vizet kivenni. 814. Temetkezés Az e célra kijelölendő területeket a jövőben, a jó száraz, talajvízmentes helyeken kell kijelölni, hogy elkerüljük a költséges vízrendezéseket. F. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS 840. Egészségügyi ellátás A terület egészségügyi hálózata az utóbbi időben nagyban fejlődik. Míg azelőtt csak a városokban voltak kórházak, most már a járási székhelyeken is létesülnek. A volt földesurak elhagyott kasté­lyaiban pedig szociális otthonokat rendeztek be. 841-842. Kórházak, klinikák, szociális otthonok, stb. Zalaegerszeg és Nagykanizsa kórházai teljes mér­tékben a városi közműre támaszkodnak. Zalaeger­szegen újabban egy nagy befogadóképességű tüdő­kórházat építenek, melynek ivóvízellátását — kül­területi fekvés miatt — mélyfúrású kútból, csator­názását pedig egyedileg biológiai tisztítással old­ják meg. A kórházakhoz használt ivóvizet és az el­folyó szennyvizet fertőtleníteni kell. A területen le­vő szociális otthonok vízellátását egyrészt mélyfú­rású, másrészt jóvizű ásott kútból biztosítják, szennyvízkérdésüket pedig egyedi tisztítóberende­zésekkel oldják meg. 845. Közegészségügy — járványügy A KÖJÁL és a Vízig, kapcsolata mind hatósági, mind vízgazdálkodási vonalon igen jó. A KÖJÁL sűrű ellenőrzései során igen nagy segítségére van a vízügyi hatóságnak a vízjogi engedély nélkül lé­tesített vízellátó és szennyvízelvezető művek felde­rítésében. A jövőben be kell vonni a KÖJÁL-t a szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának megol­dási kérdéseibe is. Széleskörű egészségügyi háló­zata hasznos szolgálatot tehet a szennyvizek mező- gazdasági hasznosítási lehetőségeinek feltárásá­nál is. G. KULTURÁLIS ELLÁTÁS 900. Nevelés, oktatás A TVK területén levő városokban régebben csak gimnáziumok voltak. A felszabadulás óta több tech­nikum létesült és Nagykanizsán elsősorban az olaj­ipari szakoktatás fejlődik. Nagy jövője van a me­zőgazdasági szakoktatásnak is. A városokban az ok­tatási intézmények közműre támaszkodnak, a na­gyobb településeken a vízellátás egyrészt a létesü­lő, illetve létesítendő törpevízművekről, vagy egye­dileg nyer megoldást. Szennyvízkérdésüket, amíg közcsatorna nem létesül, ugyancsak egyedileg kell megoldani. 940. Sport 941. Sportlétesítmények és feladatok Sportpályák és egyéb sportlétesítmények vízgaz­dálkodási vonatkozásait már a helykijelölésnél ér­vényesíteni kell. Árvizes, belvizes területeken nem létesíthetők. Egyéb helyeken is gondoskodni kell a vízügyi kérdések megoldásáról. Vízügyi szakvéle­mény nélkül nem szabad ezeket sem létesíteni. H. egyéb Állami és társadalmi szervek 950. Igazgatás A közigazgatási szervek a felszabadulás után egy ideig nem ismerték el a vízügyi szolgálat jelentő­ségét, újabban azonban, különösen az 1957. évi IV. törvény megjelenése óta mindinkább elismerik a vízügyi hatósági államigazgatási tevékenységének fontosságát. A vízügyi szervek szívós felvilágosító munkája nyomán a tanácsi szervek egyre inkább felismerik a vízgazdálkodási összefüggéseket. Me­gyei vízgazdálkodási programok készülnek, ame­lyek fokozatosan felölelik az összes vízgazdálkodá­si ágazatok által kijelölt feladatokat. 960. Jogbiztonság 961. Rendészet A víziművek ma már teljes jogbiztonságot élvez­nek. A Vízig, kezelésében levő állami tulajdont képező művek károsodásával kapcsolatban kiala­kult már a helyes joggyakorlat és ez felöleli a tár­sadalmi tulajdon védelmét is. A vízügyi személy­zet és a művek teljes jogbiztonságot élveznek. Az igazgatóság szerveit a rendészeti szervek is támo­gatják és különösen ár- és belvízvédekezésnél hat­hatós segítséget is nyújtanak. 980. Pénzforgalom 981. Bank és takarék A vízügyi szervek hitel és pénzforgalma elsősor­ban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keretein be­lül bonyolódik le. Az MNB megyei központja és a 287

Next

/
Thumbnails
Contents