Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

járási fiókok mindjobban megismerik a vízgazdál­kodási összefüggéseket és szerepük mindinkább fontosabbá válik a vízgazdálkodási társulatok hi­telgazdálkodásainak összehangolása kapcsán. Arra kell törekedni, hogy az MNB is támogassa azt a törekvést, hogy a lakótelepeknél egységes közmű­vek létesüljenek. Népgazdasági érdek az, hogy már a parcellázás előtt egységes közműhálózat létesül­jön a későbbi sok kis vízellátó és csatornázási egy­ség helyett. 2. A DÉLNYUGAT-DUNÂNTÜL TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI KERETTERVÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1 Bevezetés A területet északról a Rába folyó vízgyűjtőjét ha­tároló vízválasztó, keletről a Marcal, a Zala folyó vízgyűjtőjének Veszprém megyébe eső Balaton melléki területrésze és a Zala Somogy megyei víz­gyűjtőjének keleti határa, délről a magyar—ju­goszláv országhatáron vonuló Mura folyó, nyugat­ról pedig a magyar—jugoszláv országhatár veszik körül. A tervezett vízgazdálkodási feladatok megvaló­sítása a területen a következő változásokat fogja eredményezni: A Zala torkolati szakasza menti, árvizek által ed­dig veszélyeztetett és jelenleg gyenge védvonallal ellátott 5629 ha terület árvízvédelmének kérdése megoldódik. A Mura folyón megteremtik az elő­feltételeit egy évi 95,8 millió kWó energiát termelő vízerőmű építésének. A kis-balatoni belvízrendszernek a Zala-jobb parti részén tervezett belvízrendezési munkálatok az eddig csak külterjesen hasznosított 14 618 ha te­rületen megteremtik a belterjes gazdálkodás felté­teleit és jobb terméshozamok elérését eredménye­zik. A kisvízfolyások és vízgyűjtőterületeik rendezé­sével 78 109 ha területen biztonságossá válik a ter­melés. Az öntözéses területek a kezdeti időszak kereken 608 ha nagyságú területével szemben a 20 éves terv­időszak végére 10 710 ha, utána még 8310 ha-val növekszenek. Ez a termelés biztonságának növelé­se mellett, a terméshozam átlagának jelentős emel­kedését is eredményezi. Az öntözés kapcsán beve­zetendő kulturáltabb termelési módok következ­tében előálló munkaerőszükséglet csökkenteni fog­ja a lakosság elvándorlásának mértékét is. A területen az öntözés és egyéb vízgazdálkodási érdekből létesítendő 38 db tározó és 5 emeltszintű halastó 53 230 millió m3 vizet lesz képes tározni, amiből már a tervidőszak végére 19 tározó és 5 emeltszintű halastó 35,730 millió m3 tározótérrel meg is valósul. E tározókba halivadékokat tele­pítve, hozamukkal és az újonnan létesítendő mes­terséges tógazdaságok hozamával a tervidőszak vé­gére 1880 q halhús-hozam növekedést eredmé­nyeznek. A terület ivó- és ipari vízellátás tekintetében je­lenleg az ország egyik legrosszabban ellátott része. A tervezett létesítményekkel, mind a városokban, mind a nagyobb körzeti székhelyeken megoldódik a vízellátás. Az 54 db törpevízmű megépítése után minden fontosabb település el lesz látva egészséges, jó ivóvízzel, az üzemek pedig elegendő ipari vízhez jutnak. A rendkívül elhanyagolt állapotban levő csator­názás következtében a főbb vízfolyások nagyrésze szinte teljes mértékben szennyezetté vált. A terve­zett létesítmények megvalósításával elsősorban a városok és nagyobb települések csatornázási viszo­nyai javulnak meg, másodsorban az ipari szenny­vizek tisztítása fogja elérni a várható maximális hatásfokot. A fejlesztési terv megvalósítása ese­tén a tervidőszak végére a vizek szennyezettsége legalább egy fokkal meg fog javulni. A vízerőhasznosítási terv megvalósítása a terv­időszak végére nem várható, mert gazdaságossági mutatói egyelőre felette vannak a jelenleg elfogad­ható mutatóknak, ezért csak a 20 éves tervidősza­kot követő időben várható megvalósítása. Elkészül­te majd kedvezőbb helyzetbe hozza a terület jelen­leg teljesen negatív energiagazdálkodási mérlegét. 1980-ra már 1270 millió kWó lesz a várható ener­gia-igény. A létesítendő vízerőmű ennek majd 8%- át biztosítani tudja. A tervezett 38 tározó és 5 emeltszintű halastó összesen 53,230 millió m3 vízmennyiségével, szinte minden vízgazdálkodási ág terén kedvező hatást fog gyakorolni. Az árvizek nagy részének felfogá­sával csökkentik az elöntés veszélyét, öntözési, ipa­ri és szükség esetén ivóvíz ellátási célokra pedig jelentős mennyiségű vizet fognak tartalékolni. Já­rulékosan halasítva és víziszámyasok telepítésével javítani fogják a terület húsellátását. A területen előforduló és gyógyvizekkel orvosol­ható megbetegedések gyógyítása eddig csak a te­rületen kívül levő gyógyfürdőkben volt korlátolt mértékben elérhető. Amennyiben a tervezett feltá­rások kedvező eredménnyel fognak járni, ezt az igényt teljes egészében magán a területen lehet majd kielégíteni. Az üdülés, fürdés, a vízisportok és a természet- védelem terén tervezett munkálatok végrehajtása elő fogja segíteni a lakosság szebb, kultúráltabb és egészségesebb életét. A terület nyugaton és délen Jugoszláviával ha­táros. Ezért a határon folyó Mura és vízgyűjtőjé­ben levő mellékvízfolyásainak határmenti szaka­szán tervezett vízgazdálkodási létesítmények meg­valósításához nemzetközi tárgyalások útján létre­hozandó egyezségek szükségesek. A terület vízmérlege szempontjából kedvezően fognak hatni a tervezett tározók és a felszínalatti vízkészlet fokozottabb igénybevétele. Ezekkel a tervidőszak végére biztosítottnak látszik nemcsak a vízmérleg egyensúlya, sőt a tervidőszak végére a 288

Next

/
Thumbnails
Contents