Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
2. KUTATÁSI feladatok A vízgazdálkodás feladatai: a vizek kártételeinek elhárítása, a vízkincs megőrzése és a társadalom részére leghatékonyabb kihasználása már magukban rejtik, hogy ehhez a gazdálkodáshoz a gazdálkodás tárgyának, a víznek, mint természeti adottságnak, minél tökéletesebb ismerete szükséges. Minél nagyobbak a vízzel való gazdálkodás követelményei (a társadalom előrehaladása miatt) és minél bonyolultabb lesz a gazdálkodás, annál mélyrehatóbbnak kell lenni a tudományos kutatás minden módszerét igénybevevő ismeretfeltárásnak. A kutatási feladatok előbb mint a felszíni, majd a felszínalatti vizekre vonatkozó adatfeltárások jelentkeztek a fontosabb vízfolyások és területek hidrológiai adataira — a vízállás, vízhozam és ezeket befolyásoló egyéb adatokra — vonatkozóan. A vízgazdálkodás feladatainak megoldásához azonban nemcsak adatokra van szükség, hanem hidrológiai és ehhez kapcsolódó meteorológiai, geológiai és morfológiai kutatásokra is. A hidrológiai adatgyűjtést és alapkutatásokat a keretterv időszaka előtt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VI- TUKI), valamint ennek elődje a Vízrajzi Intézet és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) vízépítéstani tanszékei, míg az alkalmazott kutatásokat előbbiek, valamint túlnyomóan a VIZITERV, MÉLYÉPTERV, UVATERV és FTI végezte. A kerettervet megelőző időszakról azoknak, a területekre vonatkozó hidrológiai alap- és alkalmazott kutatásoknak a címjegyzékét és adatait, melyeknek összefoglaló jelentései az egyes intézményeknél rendelkezésre állanak — az elvi és módszertani tanulmányok, valamint az egészen helyi jellegű vizsgálatok kivételével — a 13 TVK- nak megfelelő bontásban Csermák Béla: Hidrológiai Kutatások számbavétele (1951—1961.) VITUKI kiadvány (1962.) tartalmazza. Ezek a kutatási eredmények — a kiadvány csoportosítása szerint — az egyes területek felszíni vizeire és vízrendezéseire (I), a földalatti vizeire és forrásaira (II), a vízháztartás, vízgazdálkodás és tervezés kérdéseire (III), a felszíni (IV) és felszínalatti (V) vizekből való vízellátásra és a geohidrológiai kutatásokra (VI) vonatkoznak. A „Számbavétel” szerint valamennyi területre érvényesek az alábbi fontosabb és általános kutatási eredmények, melyek a belvízrendszerek tervezésére, a különböző valószínűségi árvízszintek meghatározására, az árhullámok előrejelzésére, a töltésezett folyóink hullámtereinek rendezésére, a talajvízszint térképezésére, a talajvízszinalaku- lás és talajvízáramlás törvényszerűségeire, a talaj- vízkészlet számbavételére, a különböző vízgazdálkodási létesítmények: öntözés, vízlépcsők, vízellátás talajvízre való hatásának vizsgálatára a talaj- vízállás előrejelzésére, az ország hasznosítható ïarsztvizkészletére, a bányavizek nyilvántartására és a bányaüzemek karsztvízkészletekre való hatásának vizsgálatára, forráshozamok előrejelzésére, a vízfelületek párolgására, a hóviszonyok vizsgálatára, az ország vízkészletének megállapítására, a vízgazdálkodási tervezésre, a vízellátó rendszerek vázlattervezése az öntözések és felszíni vizek elvezetésére, a Tiszavölgy öntözési kerettervére, a talajvízdúsításokra, a talajvízből való öntözések lehetőségeinek feltárására, a geohidrológiai talaj- és karsztvíztérképezésre, a mélységi geohidrológiai térképezésre, a víztáro- zási lehetőségek feltárására, a hazai árvédelmi vonalak geohidrológiai felvételére, az árvédelmi gátak szivárgásvizsgálataira és a Duna komplex hasznosításának kérdéseire vonatkoznak. Ezeken a hidrológiai kutatásokon kívül még számos olyan kutatás is folyt, melyek eredményei a keretterv végrehajtása szempontjából igen fontosak. Ezek a felszín és felszínalatti vizek minőségére és a vízminőségi térképek készítésére, a különböző ipari szennyvizek tisztítására és a szennyvízöntözési lehetőségek feltárására vonatkoztak. Magán a 2. sz. Területen a VITUKI, VIZITERV, MÉLYÉPTERV, UVATERV, FTI végeztek olyan kutatási és kutató-jellegű munkákat, melyek a keretterv munkáinak is alapjai lehetnek. Ezek a vizsgálatok főképpen a Mura és Zala ármentesítésével, a Zala szabályozásával, a Kebele, Kerka és Cserta patak hidrológiájával és szabályozásával, a Szévíz-csatorna mederrendezésével és a Vindornyavölgy rendezésével, a Zala megyei vízbeszerzési lehetőségekkel, a nagylengyeli vízkutatással, a Janka pusztai és Pördeföldi állami gazdaságok vízellátásával és Egervár, a terület helységeinek vagy ipartelepeinek a felszínalatti vizekből való teljes vagy részleges vízellátásával (Nagyrákos, Zalaegerszeg, Zaiaszentmi- hály, Egervár—Lakihegy, Egeracsa, Nagylengyel, Lentihegy, Muraszemenye), a Gutorföldi tározó hidrogeológiai feltárásával foglalkoztak. Az egyes területi kerettervek végrehajtásához szükséges kutatások — a hidrológiai kutatások mellett — mind élesebben mint a műszaki beavatkozásokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások jelentkeznek. Azok a feladatok, melyek az egyes területeken a keretterv időszakában a kutatómunka jövő feladatait adják: az egyes kisebb vízgyűjtő területek összefüggő egységes rendezési terveinek kidolgozása, a talaj-, karszt- és mélységi vízkészletek és hasznosan kitermelhető mennyiségeiknek megállapítása, a vízkészletgazdálkodás kialakítása, a vízgazdálkodási létesítmények legbiztosabb és leggazdaságosabb megtervezése, az árvíz- védekezés, a belvízgazdálkodás, öntözés, vízerő- hasznosítás stb. A keretterv végrehajtásához szükséges további adatgyűjtést és sűrítést, valamint kutatást — az egyes területekre decentralizáltan, — a vízügyi 269
