Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
c) Kisvízfolyások rendezése A kétoldali kisvízfolyások visszatöltésezését a közös árvédelmi terv tartalmazza. A töltés távolság részletes megállapításánál figyelembe vették, hogy azok károsabb visszaduzziasztást ne okozzanak. Ezenkívül azonban a Mura kétoldali, e határszakaaszon levő vízfolyásainak rendezését mindegyik fél a másiktól függetlenül oldhatja meg. Kivéve a 3.2 alatti tárgyalt Kerkát. d) Öntözés, e) Halászat, f) Ivó- és ipari vízhasznosítás, g) Szennyvíz- és víztisztaság. 1960 végéig e téren egyik ország sem végzett olyan tevékenységet, amely egymás érdekeit érintette volna. A Mura bő vízhozama távlatilag biztosítja mindkét ország számára a zavartalan öntözésa, ipari-, ivóvíz szükségletet, egymás érdekeinek sérelme nélkül. E mellett a Mura mindkét oldali síkságain meg van a csőkutas vízbeszerzés lehetősége is. A halászat kérdése egyszerű megállapodással rendezhető. Tudomásunk van róla, hogy Jugoszlávia Ausztriával szemben a víztisztaság terén határozott igényekkel lépett fel, az ipari szennyezések miatt. Jugoszláv területen a Murába jelenleg ipari szennyezés nem kerül. Magyar részről esetenként a Kerka, Cserta közvetítésével a nagylengyeli olajmezőkről kerül olajszennyeződés a Murába. Tehát minden lehetőség megvan, hogy a Mura tiszta vizének jövőbeni szennyezését az egyezmények alapján megakadályozzák. h) Vízerőhasznosítás 1942-ben, illetve 1958-ban magyar tanulmány készült a Mura vízerőhasznosítására, eszerint Mura- rátka mellett feltételezett duzzasztómű és magyaroldali műcsatoma fcb. 60—200 m3/sec vízkivétellel a Rigyád patak völgyénél viszonylag jó vízerő lehetőséget biztosít, A mű feles hasznosítása miatt és miután a jugoszláv fél saját területén bőven rendelkezik kedvezőbb vízerőhasznosítási lehetőségekkel, az építés távlatilag sem látszik indokoltnak. i) Víziút kikötő A Mura határszakaszán 30—60 cm/km esés miatt még a helyi kishajózás bevezetése sem lehetséges és gazdaságilag sem indokolt. 3.2 Kerka vízrendszer a) Árvízmentesítés, árvízvédelem A Kerka torkolata feletti szakaszát a magyar oldalon a Mura betöltése miatt bekövetkező túlduz- zasztás miatt vissza kell töltésezni, illetve a Mura balpart védvonalát meg kell mellette hosszabbítani. A Kerka és a Lendva határt képező alsó szakaszai mentén a közös érdekű mederszabályozási kérdésekkel kapcsolatban gazdaságosan megoldhatónak látszik az ármentesítés kérdése is. Ezért a bizottság a mederszakaszok szabályozási tervének elkészítésénél elrendelte az árvízvédelem megvalósításának megvizsgálását is. A kérdés műszaki tisztázása folyamatban van. A Kebele határkilépő szakaszánál a jugoszláv fél kérésére a magyar fél megvizsgálta, az árvízkoncentráció kiépítésének lehetőségét magyar területen. Ugyanis a jugoszláv fél a Kebelét a magyar határtól lefelé teljes árvízemésztésre kívánja távlatilag kiegésztíeni két oldali töltésekkel, a magyar fél viszont saját területén a Kebelét csak 10 éves gyakoriságú vízlevezetésre kívánja kiépíteni. Az árvízkoncentrádó csak magyar területen lehetséges. Megoldható a magyar érdekek sérelme nélkül, természetesen, a jugoszláv fél költségére. A területen további közös érdekű árvédelmi töltés építés és tervezés távlatban sem jelentkezik. b) Belvízgazdálkodás A Kerka Lendva alatti szakaszán a töltésezés után is mindkét fél egymástól függetlenül oldhatja meg e kérdést. A Lendva—Kerka szögletében azonban a kérdés teljes megoldásához a két fél együttműködésére lesz szükség, mert a belvízártér és annak, külvíz- gyűjtő területe részben jugoszláv területre esik. A kérdés már felmerült, de érdemi vizsgálatra csak később kerül sor. c) A kisvízfolyások és vízgyűjtő területek rendezése Mindkét fél gyakorlatilag felismerte, hogy a Kerka, Lendva, Kebele, Határ patak rendezését csak közös megállapodás alapján oldhatjuk meg. Ezért elkészült a Kerka, Lendva, Kebele hidrológiai tanulmányterve, és közös megegyezés történt ezek kiépítésének mértékére nézve. Erre azért volt szükség, mert a Kerka szabályozása 1960-ban magyar területen beruházási hitelből megkezdődött. Elkészült, jóváhagyást nyert a Határ patak és annak mellékágai a Határ-árok terve, melynek kivitelét fele-fele arányban az első szakaszon a jugoszláv fél 1960-ban megkezdte és a munkák 1961—62-ben befejezést nyertek. A meder jövőbeni fenntartását a kiviteli szakaszok szerint végzik a felek, függetlenül a határhelyzettől. Elkészült a Kerka és Lendva határt képző szakaszának általános terve. De egyelőre csak a Lendva két nagyon elfajult rövidebb szakaszának átépítését rendelték el, melyet 1961—62-ben végrehajtanak. A két fél gazdasági érdekei miatt sürgős munkák mellett a Kerka, Lendva kiépítése érdekében a bizottság elrendelte, egy átfogó, a Kerka vízrendszer közös érdekű mellékágaira is kiterjedő hidrológiai és hidraulikai terv elkészítését. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a jugoszláv fél Murska—Sobotánál 100 m3/sec kapacitású árapasztó csatornát épített ki a Lendva nagy vizeinek a Murába való levezetésére. Viszont mind a magyar, mind a jugoszláv területen az árapasztó alatt a Lendva mellékvízfolyásait nagymértékben ki kívánják építeni, ezenkívül a jugoszláv fél Donji Lendava (Alsó-Lendva) község érdekében a Kebelét és Lendvát még tölté248
