Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
sezni is akarja. Ezek a munkák a közös Alsó-Lend- va és Kerka szakaszon kialakuló árvizeket az eddigi helyzettel szemben jelentősen befolyásolják, tehát ezek mellett ennek megfelelően kell az árvíz- védelmi töltéseket kialakítani. Ez az átfogó terv egyben foglalkozik a Kebele, Szentgyörgyvölgyi, Kis-Kerka, Nagy-Kerka felső jugoszláv területen kívánt kiépítésének mértékével is. A vízgyűjtőterületek rendezésének kérdésével eddig még nem foglalkoztak. Az egyezmény előírja, hogy talajerózió stb. kérdésekben is együtt kell működni, de csak a sürgető kérdések megoldására törekedtek a felek. Távlatilag szükség van a Kerka, Kebele, Szentgyörgyvölgyi patak felső szakaszán a közös erózió elleni védekezés teendőiben is megállapodni. d) Öntözés A Kerka vízgyűjtője Magyarország legcsapadékosabb területe, a jugoszláv rész csapadéka még ennél is magasabb. Ennek dacára a tartós nyári szárazságok indokolják az öntözést. A Kerka minimális nyári kisvizét előreláthatólag csak magyar fél fogja felhasználni. A Lendva határszakasza mentén a vízelosztást kell tisztázni. e) Halászati vízhasznosítás Csekély jelentősége miatt megállapodás nem látszik indokoltnak. f) Ivó- és ipari vízelosztás Eddig ennek megoldása a vízgyűjtőben egymás érdekeinek érintése nélkül volt biztosítható. Az 1955-ben megkötött egyezmény előtt a terület érdekében álló Mura szabályozás helyes és gazdaságos megoldására nem volt mód. Ugyanez áll Kebele, Határ-patak mederbővítésére, melyet, már a területen levő községek nagymértékben károsultak, 35 éven keresztül nem lehetett végrehajtani. A Lenti és letenyei járások mezőgazdaságának elmaradottsága részben a magyar—jugoszláv vízügyi kapcsolatok hiányára volt visszavezethető. Az egyezmény megkötése óta máris nagyszámú kérdés megoldása vált lehetővé. A mezőgazdasági stb. igényeknek megfelelő Ker- ka, Lendva szabályozás sem lenne végrehajtható helyesen és gazdaságosan a két ország közreműködése nélkül. A kapcsolat egyben biztosítja a közös vízgyűjtőterületen a két ország érdekeinek védelmét, mert pl. a vízfolyások felső szakaszainak kiépítése csak előzetes megállapodás alapján történhet, és így egyik fél sem kerül váratlanul kényszer- helyzetbe. A Mura, árvízvédelmét is előbb-utóbb meg kellett volna oldani, és csak az egyezmény tét-, te lehetővé a feladatok helyes, műszaki tisztázását, A terv távlatában sem látszik szükségesnek a két ország együttműködése. g) Szennyvíz és a vizek tisztasága Részletes megállapodás szüksége még nem merült fel. Ipari szennyezés a Kerkán, Lendván Jugoszlávia felöl károsan érintené a magyar érdeket. Kívánatos a vízgyűjtőn belül a vizek tisztaságának kérdését napirenden tartani. h) Vízerőhasznosítás Magyar területen már az összes volt vízimalmok megszűntek. Ezek egyébként sem befolyásolták egymás érdekeit. Vízerőhasznosítás a vízrendszerben távlatilag nem jöhet szóba. 3.3 Általános kérdések A vízügyi kérdések megoldásának előkészítése és végrehajtása érdekében a két ország vízügyi dolgozóit ellátták határátlépési igazolvánnyal. A Mura folyón a jégveszély elleni védelmet megállapodás szerint az alsó Drávától a Béci patakig terjedő szakaszon a meder teljes szélességében a magyar, a Béci pataktól a Kerkáig terjedő szakaszon a jugoszláv fél látja el. A két fél vízügyi szakemberei a közös érdekű vízfolyásokat, műveket egymás területén megtekintették. A közös érdekű munkák ellenőrzését kölcsönösen végzik. összhangban levő tervek elkészítését és az egymás érdekeit figyelembevevő kiviteli program meghatározását. A nemzetközi kapcsolatok biztosítják a kérdések gazdaságos és a két ország számára legalkalmasabb időben való megoldását. A kapcsolatok mindkét fél területi vízügyi szervei számára szakmai tanulsággal is járnak. A kapcsolatot állandóan fenn kell tartani a terület fent vázolt vízgazdálkodási feladatainak helyes megoldása érdekében. A magyar—jugoszláv határt metsző és határt képező vízfolyások. 1. Határhegyi-árok, 2. Kerka 2,8 km határ, 3. Kis-Kerka, 4. Szentgyörgyvölgyi patak, 5. Kebele, 6. Határ patak 5,1 km határ, 7. Szíjjártóházai p., 8. Lendva patak 7,4 km határ, 9. Mura folyó 47,6 km határ. 32 a TVK 249 4. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK JELENTŐSÉGE A TERÜLETEN
