Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban

tési kiesése, a közel 86 000 ha rétterület lecsapolásá- nak elhanyagolása, a mezőgazdaság belterjessége révén fokozódott jogos és gazdaságos igény még minden téren nagy feladatokat ró a vízgazdálkodásra.

A szükséges árvédelmi kiépítettség a területen kb. 50%-os.

A vízfolyások korszerűsítése jól halad, különösen jelentős eredmény, hogy folyamatban vannak nagy vízfolyás rendezések a Zala, Principális, Felső Kerka.

A vízellátás várhatólag rohamos fejlődésnek indul a községekben és Zalaegerszegen még a csatornázás is.

Az elért eredmények számszerű bemutatása:

a) Árvédelmi töltések hossza: állami 60 608 km

tanácsi 42 134 km

b) A rendezett vízfolyások hossza:

I. kát. 49,5 km

II. kát. 138,3 km

III. kát. 20,0 km

A vízfolyások rendezett hosszának és összhosz- szának viszonya:

I. kát. 26,7%

II. kát. 14,0%

III. kát. 2,4%

c) Belvízcsatornák hossza: 204,2 km. Belvízcsatornák átlagos kiépítési mértéke:

59 1/s/km2

Belvíz átemelő szivattyúk kapacitása: 1,7 m3/s. szivattyútelep: 0 hordozható szivattyú: 1,7 m3/s

d) Rendezett vízgyűjtő terület nagysága: 0 (érdekeltség, lejtőre merőleges szántás, gyepesítés) a rendezett terület és a TVK teljes terü- letviszonya : 0

e) öntözött terület nagysága:

berendezve: 607,9 ha

üzemelve: 87,1 ha

öntöző csat. hossza: 32,82 km öntözőszivattyúk kapacitása: 354 1/s

f) tógazdaságok területe: 777,1 ha

g) közműves vízellátással rendelkező községek és

városok száma: 2

ellátott lakosság száma: 36 000 fő Ellátott és el nem látott lakosság viszonya: 12%

h) szennyvízcsatorna hálózattal ellátott városok,

települések száma: 2

közműbe bekapcsolt lakosság száma: 18 000 fő a bekapcsolt és a TVK. terület összlakosság viszonya 6%

i) termelt vízienergia: 0

az elméleti vízerőkészlet hány százaléka van kiépítve: 0

j) víziút hossza: csak kishajózásra alkalmas:

15 km (Zala).

k) tározókban tárolt víz: 369 000 m3.

Z) a feltárt ásványvizlelőhelyek száma: 0 db.

gyógyvízlelőhelyek száma: 0 db.

hévízlelőhelyek száma: 0 db.

m) saját hajópark kapacitás: (LE, T űrtartalom) 0

saját kotrópark: 490 LE 235 000 m3/év saját gépkocsik száma: 8 db.

n) rendszeresen észlelt vízmércék száma: 9 db.

talajvízmegfigyelő kutak száma: 26 db.

3. A VÍZGAZDÁLKODÁS JÖVÖJE

A Vízgazdálkodás fejlesztésének fő irányelvei Jelenlegi helyzet:

A TVK feltárta és összefoglalta egyes fejezeteiben a terület vízgazdálkodási ágainak jelenlegi helyzetét és részletesen foglalkozik ezen ágak fejlesztési igényeivel. A terület természeti adottságai, a kialakult népgazdasági viszonyok mellett a következő vízrendezési feladatok voltak a legégetőbbek. A területen hathatós talajvédelmi intézkedések nem történtek, holott főleg az ún. őrségi (Szentgyörgyvölgyi p. Keika, Felső-Zala vízgyűjtője) talajon a talajerózió hatása a terméshozamokat 100%-kal csökkentette, de csaknem az egész dombos területen kimutatható 30—40%-os káros hatása. A községi települések vízrendezése csak legprimitívebb megoldásig jutott el kevés kivétellel. A viszonylag kedvező csapadékviszonyok mellett a mezőgazdasági vízhasznosításnál főleg halászati

vízhasznosítás dominált. Ivóvízellátás Nagykanizsa, és egy-két egész kis települést, valamint legújabban Zalaegerszeget kivéve ásott kutakból történt. A csekély ipar vízigénye is hasonlóképpen oldódott meg, csupán az olajbányászat igényelt eddig távvezetékes megoldást. Szennyvíz- csatornázás csak Nagykanizsán, Zalaegerszegen, de az utóbbinál még annak tisztítása' nincs megoldva. A korábbi nagyszámú vízimalom egy-kettő kivételével megszűnt. Vizek tározására még sor nem került, sem a gyógyvizek hasznosítására. A vidék jól erdősült és mégsem alakult ki üdülőhely stb. Vízgazdálkodási nagylétesítmények a területen nincsenek. A magyar—jugoszláv vízgazdálkodási együttműködés 1956. óta jól fejlődik, egyelőre víz- rendezési feladatokra terjedt ki eredményesen. A területi vízmérleg eddig még nem volt kihatással

27