Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban

az országos vízmérlegre megállapítható azonban, hogy a terület felszíni és feltárt mélységi vizekben szegény és a vezetékes ivóvízellátás nagyobb arányú kiterjesztése alapos hidrogeológiai kutatást igényel. A területen a vízügyi szervezet helyesen fejlődött, és az idegen szervek vízügyi tevékenysége jó irányba indul. De a szervezet hatékonysága a komplex vízgazdálkodás terén (1960. végéig) még nem volt kellő. A vízgazdálkodás és népgazdasági ágak kapcsolata Vizigen keresztül, főleg hatósági és esetileg volt eddig biztosítható. E téren a TVK rakta le az alapokat. A terület politikai és gazdasági vezetői is már felismerték a helyes és előrelátó víz- gazdálkodás jelentőségét és szerepét a területen, mint a TVK-t megelőzően készített mezőgazdasági vízrendezés, vízellátás fejlesztési megyei tervek megmutattak. A vízgazdálkodás szükségessége sürgetően főleg a terület viszonylagos népgazdasági elmaradottsága, miatt nem jelentkezett, kivéve a vízrendezést nagyobb súllyal.

Fejlesztés:

A következő 10—20 évben vízrendezési feladatok még mindig súlypontosok maradnak a mezőgazdaság, a települések és a közlekedés érdekében. Árvédelmi téren a Zala védvonalnak fejlesztése és részben kényszerítő nemzetközi okokból meg kell építeni a Mura, és a Kerka—Lendva alsó szakaszai mentén a védvonalakat. További helyi árvédelmi töltések építését mederszabály ozással és jó települési politikával kell elkerülni. Kivételt képeznek Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót és esetleg más községek, ahol a település fejlesztésére más alkalmasabb mód nincsen. A folyószabályozás terén a területi érdekből szűkre szabott hullámtér miatt a Mura meder szabályozása és állandósítása feltétlen megoldandó feladat. A terület dombvidéki adottságaiból kifolyólag a belvizes területek és a közvetlen hozzájuk csatlakozó kis vízfolyások vízgyűjtőterületeinek rendezése műszakilag el nem választható egységet képez. A vízfolyások és belvíz- védelmi külvíz csatornák (övcsatornák) rendezését a 10%-os, illetve a belvízártéren és egyes belsőségeken áthaladó szakaszokon 2—3%-os valószínűségi vízhozamra ki kell építeni. A meder kapacitásának biztosítása mellett döntő szempont a meder korszerű vonalozásának, helyes esés viszonyainak és lapos rézsüvei, keskeny fenékkel bíró kereszt- szelvény kialakítása, a rézsülábak és rézsűk szükséges (fonott kolbász, kőszórás, gyeptégla, gyepesítés) biztosításával. A depóniák teljesen elterítendők. A felhagyott mederszakaszok lehetőleg teljesen feltöltendők. így a meder állandósításán kívül biztosítani kell, a környező területek zavartalan hasznosítását. A vonalas medererózió megszüntetése érdekében az összes vízfolyások nagyesésű szakaszait lépcsőzni kell a berágódás folyamatának megállítására, illetve hordalékfogó gátakat kell építeni. Hasonlóan a csak műszaki beavatkozással megszüntethető vízmosások rendezését végre kell hajtani. A medrekre is kiható felületi erózió ellen széleskörűen elismert agrotechnikai beavatkozásokkal kell védekezni. A védekezés a legintenzívebben és legsürgősebben a Zala vízgyűjtőjében kell végrehajtani a Balatonra való káros kihatások miatt. Az

őrségi terület speciális talajviszonyai mellett az erózió megszüntetésének legfőbb eszköze a mély talajlazítás, vakonddrénezés, drénezés, mellyel a talaj vízfelvevő képességét növelik meg. A területen a lecsapolás a mélyfekvésű, de jó terméshozam rétek-legelők nagy kiterjedése, a Mura, Kerka völgyi sík területek szántóföldjeinek víztelenítése és az őrségi jellegű táj drénezése érdekében rendkívül nagy jelentőségű. A terület mezőgazdasági többtermelésének elengedhetetlen feltétele a gyepes és őrségi terület lecsapódása,. Ezt 10 éven belül kell kb. 115 000 ha-on megvalósítani, ill. befejezni. A területen jelentős foltokon (Mura menti terasz stb.) kívánatos a rendes drénezés végrehajtása 20 'éves távlatban. A vízfolyásrendezések és lecsapo- lások a terület legtöbb településénél is korszerű kiépítést kívánnak meg. A községeken áthaladó vízfolyás szakaszokat indokolt burkolattal ellátni, de a zárt vezetéket helyes települési politikával, csak úgy a belsőségi lecsapolásoknál, lehetőleg el kell kerülni. A terület vízszegény. Ezért a felszíni és altalaj vízkészletek megállapítása és feltárása és a szoros vízkészlet-gazdálkodás sürgető kérdés. A szennyvízterhelést teljes értékű tisztító berendezésekkel ki kell küszöbölni, hogy az amúgy is csekély készletek ne csökkenjenek. A vízbeszerzés helyi forrásain túl a Mura és kavics terasza a déli részeken, a távolabbi északi részeken 5—10 éves távlatban már a tározók építésével lesz előreláthatólag csak megoldható. Sürgősen tisztázni kell a Zala területen felhasználható kis vízmennyiséget, illetve miután az rövidesen jórészt felhasználást nyer, amennyiben a Balaton vízutánpótlása indokolja a tározók építését annak figyelembevételével előre kell hozni. Az olajbányászat időnként jelentkező kiterjedésével a vízfolyások fokozódó olajszennyezési veszélyét teljesen ki kell küszöbölni nemcsak a helyi vízhasznosítás, de a Balaton és a nemzetközi Mura érdekében is. A terület szűkös vízkészletei (kivéve Murát) miatt már a közeljövőben további Mura kavics térszínre támaszkodó távvezetéket kell kiépítem Nagykanizsa és környéke számára. Mivel mind a távvezeték, mind a tározók költségesebb megoldást jelentenek, a hidrogeológiai kutatást a mélységi vizek kutakkal való kitermelésére erőteljesen folytatni kell, de nemcsak esetleg, hanem területi összefüggésben. A terület ivóvízbeszerzés távlati tervét el kell készíteni, kimunkálva hol kell murai távvezetékre, tározókra vagy kutakra támaszkodó regionális vízellátást biztosítani. Az ipar telepítéseknél a vízellátás és a szennyvíz terhelés különös gonddal bírálandó el. Nagy vízfogyasztású iparok csak tározókra, ill. murai vízkivételre támaszkodva oldhatók meg. A vízforgatást, mint az a zalaegerszegi olajgyárnál máris történik a területen mindig elő kell írni. A vizek tisztasága mint már kifejtettük a területen rendkívül érzékeny. Az eddig bekövetkezett időszakos olajszennyezéseket (nagylengyeli mező, nagykanizsai olaj bányászati gépgyár) és szennyvíz terheléseket Nagykanizsa, Zalaegerszeg tökéletesen fel kell számolni. A területen a vezetékes ivóvízellátást a nagy elmaradott28