Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
A törpevízműveket ipari vízelvonás nem terheli. Az egy főre jutó napi ivóvíztermelés ennek megfelelően 80 1, ami megfelel a lakosság jövőbeni igényeinek, valamint a perspektivikus országos átlagnak. A víz szétosztását — közkifolyókon, esetleg bekötéseken keresztül — mintegy 200—210 km hosz- szú — túlnyomórészt azbesztcement anyagú — csőhálózat végzi a jövőben. A tározást, továbbá a hálózati nyomást 52 községben víztorony, 2 községben pedig medence fogja —.2830 m3 össztér- fogat mellett — biztosítani, ami a napi víztermelés 44%-ának megfelelő tározóteret jelent. Az előirányzott törpevízmű fejlesztés beruházási költsége mintegy 83 millió forintra becsülhető. 2.213 Közkutas vízellátás A terület jövőbeni egészséges közkutas ellátása érdekében mintegy 236 községben új alapokra fektetett — műszaki és egészségügyi szempontból egyaránt kifogástalan — közkútháiózatot kell kiépíteni úgy, hogy az a hidrogeológiai adottságok mellett a lakosság igényeit is kielégíthesse. Az érintett községek lakosságának jövőbeni száma mintegy 111 633 fő. Figyelembevéve az egyes községek igényeit, továbbá a telepítési lehetőségeket, a fenti lélekszám ellátásához mintegy 355 db fúrt kút szükséges, melyből csupán 20 db meglévő, a többi jövőben fúrandó új létesítmény. 50 lit/fő fejadaggal számolva a kutak napi igény- bevétele 5600 m3-re tehető. A mélyfúrású kutak létesítésénél számítani kell arra, hogy egyes kutak a tervezettnél jóval nagyobb vízadoKépességűek lesznek. Ez esetben utólag kell mérlegelni egy esetleges törpevízmű létesítésének lehetőségeit. A fentiekben vázolt közkút-fejlesztési terv beruházási költsége 43 millió forintra becsülhető. 2.214 Törpevízmű jellegű vízellátás A TVK területén 4 településben (Aranyod, Daraboshegy, Dobri és Magyarszombatfa kisközségekben) törpevízmű jellegű vízellátást irányoztunk elő 1151 fő részére. , 2.22 Az ipari vízellátás keretterve A területen a 20 éves iparfejlesztési terv értelmében mintegy 20—25 db új ipari üzem létesítésével kell számolnunk. Ezenkívül természetesen több jelenlegi üzem bővítésére, rekonstrukciójára is sor fog kerülni. A terület iparfejlesztését egyrészt a közepes- és kisvízfogyasztású, elsősorban élelmiszer-, könnyű- és gépipari üzemek telepítése, másrészt két új ipari centrum — Nagykanizsa és Zalaegerszeg — kialakítása jellemzi. Az ipar szempontjából eddig jelentéktelen szerepet betöltő Nagykanizsa és Zalaegerszeg a jövőben jelentős ipari városokká lépnek elő, ők fogják a jövőben a zalai olajvidék két ipari gócpontját jelenteni. A két városon kívül Lenti község számíthat még jelentékenyebb iparfejlesztésre. Az olajkitermeléssel kapcsolatos távlati fejlesztés a további kutatások és vizsgálatok eredményeivel függ össze. A fejlesztés során a terület frissvíz igénye a jelenlegi 36 410 m3-ről 56 400 m3-re emelkedik. A frissvíz beszerzés 70%-a felszíni, 13%-a felszín- közeli, 10%-a rétegvízkészletből, 7%-a pedig ivó- vízműről biztosítható. Az ipar napi perspektivikus vízfelhasználása a forgatott vízmennyiséggel együtt 60 800 m3, melyből 56 900 m3 ipari, 3 900 m3 pedig szociális célokat szolgál. Az iparfejlesztéssel kapcsolatos vízellátás beruházási költségének becsült értéke 48 millió forint. A következőkben azon települések ipari vízellátásának összefoglaló vízgazdálkodási adatait ismertetjük, melyekben a 20 éves perspektivikus ipar- fejlesztési terv számottevő fejlesztést irányzott elő. Nagykanizsa 11 db új — könnyű- és gépipari — üzemének perspektivikus napi vízigénye a meglévő üzemek igényével együtt 18 400 m3. A meglévő üzemek igényét továbbra is a jelenleg üzemelő ipari vízművek fogják biztosítani. Az új üzemek 6900 m3 nyersvízigényét — előreláthatólag a Mura folyóra telepített — felszíni vízműről, a minőségi igényt pedig részben fúrt kutakból, részben pedig a város ivóvízművéről kell kielégíteni. A közös ipari vezeték kialakíthatósága céljából célszerű az új üzemeket egymás közelében, a város déli részére telepíteni. A napi vízfelhasználás — az 1600 m3 mennyiségű forgatott vízzel együtt — 20 000 m3, melyből 18 700 m3 ipari célokat, 1300 m3 pedig kommunális célokat fog szolgálni. Zalaegerszeg 10 db új ipari üzemének napi perspektivikus vízigénye a meglévő üzemek igényével együtt 26 500 m3. Az üzemek vízellátását a jövőben is az ivóvízműtől függetlenül kell megoldani. Ennek megfelelően a jelenlegi üzemek igényét (14 660 m3-t) a meglévő ipari vízművekről kell kielégíteni, míg a fejlesztés során fellépő igények fedezésére (11 840 m3) új, egységes ipari vízmüvet kell létesíteni. A víz beszerzése legcélszerűbben a Zala folyó mentén létesítendő felszíni vízműről történhet. E körülményt már az új üzemek telepítésénél is figyelembe kell venni úgy, hogy azok végleges helye a Zala közelében legyen. A vízkivételi mű csak a durva uszadékokat távolítja el dobszűrő és homokfogó segítségével. Az előkezelt víz vezetéken át jut a tisztítótelepig, mely a nyers vízből 1700 m3-t ivóvízminőségűre tisztít. A nyersvíz és az ivóvíz külön-külön hálózaton keresztül jut el az egyes üzemekhez. Az üzembiztonság érdekében 2000 m3-es közös alacsonyszintű ipari tározómedencét, a minőségi víz tározására pedig 2 db — 600 m3 össztérfogatú — víztornyot kell előirányozni. Zalaegerszeg jövőbeni napi vízfelhasználása — a forgatásra kerülő vízmennyiséggel együtt — 27 800 m3, melyből 26 300 m3 üzemi (70%-ban hűtési), 1 500 m3 pedig vízellátási célokat fog szolgálni. Lenti községben az iparfejlesztési terv 3 új gépipari üzem létesítését irányozta elő, melyek együttes napi frissvízigénye 700 m3. Az egységes és gazdaságos vízellátás megvalósítása érdekében a 3 190
