Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

telepeinek vízellátásánál meg kell vizsgálni a regionális vízművek létesítésének lehetőségeit és gazdaságossági feltételeit.

— Az életszínvonal emelkedésével növekvő vízigények kielégítésére vízműveknél helyi bekapcsolás esetén 100—300 1/fő/nap fejadagot, közkutak- ról, további törpevízművek utcai kifolyóiról ellátott lakosok vízigényeinek biztosítására pedig 40— 50 1/fő/nap fejadagot kell előirányozni. A fenti fejadagban a nagyipar, valamint a fürdők vízigénye nincs beleszámítva.

— Az utcai közkifolyókat és a közkutakat zárt településeken úgy kell elhelyezni, hogy minden lakos 150—250 m távolságon belül kifogástalan jó vízhez jusson,

— A minőségi vízkészleteket elsősorban az ivó- vízellátás céljára kell biztosítani. Ahol gazdaságosan megoldható, ott a nem ivóvíz igényű ipari fogyasztókat le kell választani az ivóvízművekről.

— Az ország állatállománya vízigényét jelenleg és távlatilag meg kell állapítani, különös tekintettel a mezőgazdasági központok kialakítására.

— Az ipar ipari vízminőségű vízigényét elsősorban felszíni vízműből, tározás lehetősége esetén tározóból kell kielégíteni.

— Az ipar ipari vízminőségű vízigényének kielégítésénél a vízforgatást a legnagyobb mértékben és ahol lehetőség van a. sorozatos vízellátást kell alkalmazni, a vízkészlet gazdaságos kihasználása érdekében.

— Összefüggő ipartelep és több közeli ipartelepek ipari vízigényét a telepítés és gazdaságosság figyelembevételével lehetőleg egy ipari vízműről kell kielégíteni.

— Az ipari vízművek betervezett iparvíz minőségű vízigényét az év minden szakában korlátozás nélkül kell kielégíteni.

— Az ipartelepek ipari vízminőséget szolgáltató vízmüveinél a frissvíz mennyiség állandó mérésiéiről továbbá a vízigényes technológiai folyamatoknál üzemrészekben állandó vízmérésről gondoskodni kell.

— Ahol az ipari vízigények kielégítésére jobb lehetőség nincs, ott a megfelelően tisztított és fertőtlenített szennyvíz felhasználásának lehetőségeit is meg kell vizsgálni.

2.2 Az ivó- és ipari vízellátás keretterve

2.21 AZ IVÖVIZELLAtAS KERETTERVE

A terület ivóvízellátásának 20 éves fejlesztési terve szerint a két meglévő központi vízmű továbbfejlesztése mellett a tervidőszak végén 54 községben törpevízművek, 263 községben fúrt közku- tak, 4 községben pedig törpevízmű jellegű berendezések fogják a lakosság jövőbeni ivóvízellátását biztosítani. Az ellátási módok szerinti megoszlás a tervidőszak végén a következőképpen várható:

Központi vízműről ellátott 119 500 fő 38 %

Törpevízműről ellátott 80 868 fő 26 %

Közkutakról ellátott 111 633 fő 35,5%

Törpevízmű jellegű vízműről ell. 1 151 fő 0,5%

összesen: 313152 fő 100 %

A vízművek perspektivikus napi víztermelése 32 600 m3, melynek 20%-a talaj-, 80%-a pedig rétegvíz. Az ipar napi vízelvonása 4400 m3, tehát az egy ellátott főre eső fajlagos víztermelés 90 literre emelkedik a jelenlegi 20 literei szemben. A víz szállítását és szétosztását 336 km hosszú csőhálózat, a tározást 54 db víztorony, valamint 5 db medence — összesen 7130 m3 tározótérfogattal — fogja biztosítani.

A terület ivóvízellátásának fejlesztésével kapcsolatos. fenti tervek alapján a terüelt ivóvízellátásának színvonala a tervidőszak végén eléri a kitűzött országos színvonalat. A vízellátás fejlesztésével kapcsolatban várható beruházási költség 186 millió forintra becsülhető.

2.211 Városi vízművek

Nagykanizsa város lakosságának, valamint a vízműre kapcsolandó intézmények és üzemek együttes napi perspektivikus vízigénye 14 000 m3, mely vízmennyiség a práteri, valamint a sánd vízműtelepek bővítésével fedezhető. A Földtani Intézet szakvéleménye alapján a 150 m mélységű vízadórétegre történő telepítéssel 600—1000 lit/perc teljesítmény várható.

A település fejlődésének megfelelően a csőhálózatot 50 km-re kell bővíteni, a város tározóterét pedig a meglévő víztorony üzemben tartása mellett 1 db 2000 m3 térfogatú szolgálati medencével kell kiegészíteni. Az üzemek ipart vízelvonása 4400 m3, az egy ellátott főre jutó fajlagos ivóvíztermelés tehát 140 liter.

Zalaegerszeg város jövőbeni napi ivóvízigénye 6600 m3, melyet részben a meglévő Válicka völgyi vízmű bővítésével, részben a Zala mentén telepítendő új vízműből kell fedezni. A hálózatot az ellátandó terület jelentős magasságkülönbségei miatt két zónával kell kialakítani. Az alsó zónában a jelenlegi medencén belül további 800 m3-es medencét kell építeni, míg a felső zónába 1 db 200 m3 térfogatú víztorony irányzandó elő. A jelenlegi csőhálózatot 80 km-re kell kibővíteni. Ipari vízelvonás nem várható, az egy ellátott főre jutó napi víztermelés tehát 130 liter.

2.212 Törpevízmúvek

A területen a tervidőszak végén előreláthatólag 54 dfo törpevízmű üzemelésére számíthatunk, melyekből 9 db állami támogatással, 45 db pedig társulások útján fog a tervek szerint létrejönni.

A törpevízművel ellátott lakosság száma a jövőben 80 868 fő, ami az érintett települések belterületi lakosságának 100%-át, a TVK perspektivikus lakosságának pedig 26%-át jelenti.

A törpevízmüvek együttes napi víztermelése 6400 m3-re becsülhető, melyet teljes mennyiségében mélységbeli vizekből kell fedezni. A kívánt víz- mennyiséget 73 db fúrt kút fogja szolgáltatni, melyek 70%-a új, 30%-a pedig meglevő létesítmény. A kutak vizét számos helyen fogyasztás előtt vas- talanítani kell, erre nézve azonban további vizsgálatok szükségesek.

189