Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

Principális csatorna 6,8—28,0 km szelvények

közti szakaszának átlagos vízvezető képessége a terv szerint kialakított mederméretekkel cca. 21,2 m3/s. 10%-os tenyészidejű vízihozamnak felel meg. A hossz-szelvény kialakításánál jelentős módosítás nem lehetséges, a meder vízvezető képessége a rézsűk lapossá tételével (1:3) a 10%-os vízhozamra növelhető. A rézsű módosítás költsége a teljes hosszban 3,4 millió forintot jelentene, ugyanakkor Nagykanizsa város árvízvédelme érdekében ettől függetlenül árvízvédelmi töltés építése szükséges. Ezen mederszakaszon további feladatként jelentkezik még a Nagykanizsa—Murakeresztúr vasútvonal keresztezésénél a hatóságilag előírt 1 db MÁV híd építése és a tervezett mederkorrekció kivitelezése a tervezett új hídhoz csatlakozva. Soronkövetkező feladatként jelentkezik még ezen a mederszakaszon a jelenlegi káros szennyeződés megszüntetése. (Szennyeződés kizárólag Nagykanizsa város ipari és háztartási szennyvizeiből származik a Lazsnak- csatoma illetve a Dencsár-árok közvetítésével. A szennyeződéssel együtt igen jelentős mennyiségű iszap is bejut a befogadóba, másrészt a fekáliás szennyeződés a mederben lévő növényzet fejlődését igen intenzíven befolyásolja.)

Ugyancsak ezen a mederszakaszon létesült 1956- ban a Nagykanizsai Vörös Csillag MTSZ részére 1 tóegységből álló halastó (23 kh) illetve a halastó gravitációs vízellátására egy db kétnyílású duzzasztó. A duzzasztó üzemeltetése során azonban kitűnt, hogy a Principális-csatorna rendkívül kis esése miatt a duzzasztó állandó jellegű üzemeltetése a talajvízszint alakulását károsan befolyásolja. Ezt követően a Tsz csak a zsilip részleges üzemeltetésére kapott engedélyt, a kérdés azonban a mai napig nincs teljesen megoldva. Feltétlenül el kell érni, hogy az engedélyes Tsz a nyári időszak vízellátására szivattyús vízkivételt létesítsen. A 28,0—52,0 km szelvények közti szakasz kivitelezése az alsó szakasz rendezésével egyidőben megkezdődött ugyancsak az általános rendezési terv alapján. A meder átlagos) vízveziető képessége 12,2 m3/s, ami tény észidőben levonuló 10%-os vízhozamnak felel meg. Az 1:2,5 rézsű alkalmazása indokolt. Ezen a mederszakaszon különleges feladatként jelentkezik jelentős hosszúságban a rézsüláb biztosítása.

Részben a folyós homok, illetve folyós iszap altalaj miatt, másrészt pedig a hirtelen történő talajvízszint csökkentés következtében bizonyos ideig állandó talajvíz áramlás indul meg a kiépített meder irányban. A rézsű becsúszások megakadályozására illetve csökkentésére a meder kiépítése két lépcsőben történik meg: az első lépésként csak a régi engedélyokiratos fenékszintre történő kivitelezés készül el, s a talajvízszint kiegyenlítődése után történik meg a végleges kiépítés. A legveszélyesebb szakaszon lábazati szivárgó kőrakat építendő terméskő és betonkavics felhasználásával.

Káloncai patak (143)

A patak rendezésének célja elsődlegesen a viszonylag keskeny völgyfenéki rétterület lecsapolása, csak másodsorban a kiöntések gyakoriságának csökkentése. Javasolt kiépítési vízhozam 10%. A

patak medervonalazásában lényeges módosítás nem szükséges, a vízfolyás lakott területet nem érint. A keresztszelvény kialakításánál lehetőleg kis fenék- szélesség tervezésére kell törekedni, a depóniák elterítése szükséges. Az átjárási helyeken a mederméretnek megfelelő fedlapos átereszeket kell építeni.

Falu patak (144), Diósi patak (145), Kacorlaki patak (146), Morgány patak (147), Homoki patak (149)

A vízfolyások közös jellemzője, hogy érdekeltségi területük aránylag keskeny, a vízfolyások tor- rens jellegűek, vízgyűjtő területük felső szakasza jelentősen erodált, s a felső szakaszról felvitt hordalékot a Principális völgyében lerakják. A javasolt kiépítési vízhozam 10%. A jelenlegi vízszintes vonalvezetésben nem lesz módosítás, a hossz-szelvény kialakításához azonban a felső mederszakaszon fenéklépcsők beépítése szükséges. A kereszt- szelvény kialakításánál lehetőleg kis fenékszélesség és lapos rézsűhajlás tervezésére kell törekedni, a kitermelt depóniák elterítése indokolt. A javasolt mederrendezés célja az alsó mederszakaszon a kiöntések gyakoriságának csökkentése és a völgyfenéki talajvízszint kedvező befolyásolása a felső, berágódott mederszakaszon pedig a további hordaléktermelés csökkentése illetve megszüntetése fenéklépcsők építése révén. Az érintett vízfolyások rendezésével egyidőben feltétlenül meg kell oldani a környező vízgyűjtő terület erózió elleni biztosítását, főleg agronómiái módszerekkel, s a legfelső szakaszokon is gondoskodni kell arról, hogy a kivitelezéssel egyidőben korszerű átereszek létesüljenek.

Kürtös patak (148)

A mederrendezés célja főleg a kiöntések gyakoriságának csökkentése Magyarszerdahely község belsőségében pedig a község belsőségi víztelenítésének megoldása. A javasolt kiépítési vízhozam 10%. Magyarszerdahely községben azonban a közelmúltban szerzett árvízi tapasztalatok alapján a meder kiépítése 2%-os valószínűségű víztelenítésre történik. A patak jelenlegi vízszintes vonalvezetése a kiépítés során módosításra nem szorul. A hosszszelvény kialakításához feltétlenül szükséges a jelenleg meglévő 3 db elavult állapotban lévő malomlépcső felújítása. A keresztszelvény kialakításánál lehetőleg 1:2 hajlású rézsű kialakítása kívánatos, a kiemelt depóniák elterítendők és füvesítendők. Meg kell jegyezni, hogy az eddig kivitelezett 2,7 km-es mederszakasz kiépítése 1:1,5 rézsűhajlással történt, indokolt lenne a rézsümódosítást ezen a szakaszon is visszamenőleg végrehajtani. Magyarszerdahely község belsőségében cca. 1 km hosszú mederszakaszon részben a községfejlesztési szempontból, részben pedig a meder emésztésének növelése céljából részben burkolt rézsű kialakítása indokolt.

Mántai patak (150)

A patak rendezésének célja elsődlegesen a kiöntések gyakoriságának csökkentése, jelentős mértékben pedig Kiskanizsa város belsőségi víztelenítő