Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

tésének megoldása. A javasolt kiépítési vízhozam 10%. A patak Kiskanizsa város belsőségének északi határát érinti, ezért a torkolattól számított 1 km-es szakaszon a kikerült földanyagból a jobbparton ár­védelmi töltést kell építeni. Itt kell megemlíteni, hogy a kiskanizsai város belsőségének víztelenítése a város északi területrészén ezideig a Mántai patak rendezetlensége miatt nem volt megoldható, ezért a mederrendezés végrehajtása sürgős feladatként jelentkezik. A hossz-szelvény kialakításához fenék­lépcsők építése előreláthatólag nem válik szüksé­gessé, a jelenlegi vízszintes vonalvezetésben azon­ban a Kiskanizsa, Sormás közötti mederszakaszon jelentős módosítás szükséges. A keresztszelvény ki­alakításánál kis fenékszélesség és lapos rézsűk ter­vezése kívánatos már a homokos talajon is, kiter­melt depóniák elterítendők és füvesítendők. Lazsnak-csatorna (151) A Lazsnak-csatorna mederrendezési tervét a VIZITERV már 1956-ban elkészítette. A tervdoku­mentáció alapján 1960. decemberig a teljes II. ka­tegóriájú mederszakasz kiépítése is megtörtént, azonban részben a befogadó Principális-csatorna rendezetlensége, részben pedig a Lazsnak-csatorna folyós homok, folyós iszap talaja következtében a csatorna jelenleg már jelentősen, átlag 0,6—0,7 mé­ter fenékszintemelkedéssel feliszapolódott. A fel- iszapolódás következtében Nagykanizsa város belső­ségének víztelenítését illetve lecsapolását a kívánt mértékben nem biztosítja. Minthogy a befogadó Principális-csatorna rendezése időközben megtör­tént, feltétlenül indokolt a Lazsnak-csatorna kiépí­tése. A korábban kivitelezett 1:1,5 hajlású rézsű átépítését 1:2 hajlásúra már a következő években végre kell hajtani, ezzel egyidőben a becsúszásra hajlamos rézsűszakaszok biztosítását is meg kell oldani. A tervezett rézsűmódosítás figyelembevéte­lével a meder keresztszelvénye átlagosan 10%-os valószínűségű árvizek levezetését fogja biztosítani, Bakónaki patak (152) A Bakónaki patak korszerű rendezése a jelentős területű völgyfenéki érdekeltségi és a patak völ­gyében található több féle vízhasznosítás miatt is fontos és sürgősen végrehajtandó feladat. A rende­zés célja elsődlegesen a kiöntések gyakoriságának csökkentése. Részben pedig a völgyfenék lecsapoló hálózat befogadójának biztosítása. A javasolt ki­építési vízhozam 10%. A patak jelenlegi vízszintes vonalvezetésében a későbbi fejlesztés során módo­sítás nem válik szükségessé, a hossz-szelvény kiala- tásához a nagyrécsei halastó rendszer előtti szaka­szon a műút és a vasút között 1 db fenéklépcső be­építése szükséges. A keresztszelvények kialakításá­nál feltétlenül 1:2 hajlású rézsű kialakítása indo­kolt, a rézsű módosítás az eddig elkészült meder­szakaszon is végre kell hajtani, a kitermelt depó­niák elterítendők, és füvesítendők. A vízfolyás Nagyrécse község belsőségi területét érinti. A ter­vezett fejlesztési illetve mederrendezési munkála­tok során a Nagykanizsai Állami Gazdaság kezelé­sében lévő jankapusztai vízkiviteli duzzasztó átépí­tendő, a Mórichelyi Állami Gazdaság kezelésében lévő balparti halastó rendszer depóniára épített töl­tését a tó felé át kell helyezni. Ezzel egyidőben végre kell hajtani az említett halastó rendszer gra­vitációs vízellátását biztosító duzzasztó bővítését is. A Nagykanizsa, Miklósfa közötti műút keresztező­déstől északra terjedő völgy szakaszon megvizsgá­landó egy kisebb területű halastó létesítésének lehe­tősége, a Nagykanizsai Vörös Csillag MTSZ részére. A mederrendezés során Nagykanizsa város hatá­rában a Vörös Csillag MTSZ kezelésében lévő régi vízimalmot a hossz-szelvény helyes kialakítása érde­kében fel kell számolni. A patak 19,0 km szelvé­nyében kezdődő nagyrécsei halastó rendszer a már elkészített műszaki tervek szerint még egy tóegy­séggel bővíthető illetve a meglévő tóegység terü­lete megnövelhető. Péterfai árok (153) A patak rendezésének célja részben a kiöntések gyakoriságának csökkentése, főleg azonban a völgy­fenéki lecsapoló csatornahálózat befogadójának ki­építése. A rendezés a jelentős nagyságú szélességű völgyfenék miatt sürgősen végrehajtandó feladat. Javasolt kiépítés 10%. A patak vonalvezetésében a rendezés során módosítás előreláthatólag nem válik szükségessé, a hossz-szelvény kialakításához fenék­lépcsők beépítése nem indokolt. A vízfolyás lakott területet nem érint. A keresztszelvény kialakításá­nál lehetőleg kis fenékszélesség kialakítására kell törekedni, a depóniák elterítése indokolt. Meg kell jegyezni, hogy a vízfolyás rendezése csak a Bakóna­ki patak érintett szakaszának rendezése után van le­hetőség. A későbbi felterjesztés során esetleg meg­vizsgálandó, hogy nincs-e lehetőség halastórendszer építésére, gazdaságos feltételek mellett, ill. meg­felelő-e a rendelkezésre álló vízhozam. Szaplányos patak (154) A patak átmeneti rendezését a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság az elmúlt években végrehaj­totta, ennek ellenére a meder korszerű rendezése a későbbi években indokolt. A rendezés célja rész­ben kiöntések gyakoriságának csökkentése, rész­ben pedig a völgyfenéki lecsapoló csatorna hálózat befogadójának biztosítása. Javasolt kiépítési vízho­zam 10%. A fejlesztés során a patak jelenlegi vonalvezeté­sében módosítás nem szükséges, a hosszszelvény ki­alakításához azonban a 2—800-as szelvény körül a meglévő fenéklépcső felújítása szükséges. A patak alsó szakaszán a jobb parton a Mórichelyi Állami Halgazdaság kezelésében lévő halastavak vízellátá­sát biztosítja, a vízkivételi mű azonban — amely a fent említett fenéklépcsővel van egybeépítve — jelenleg teljesen elavult, sürgősen átépítendő. A vízfolyás lakott területet nem érint. A keresztszel­vény kialakításánál lehetőleg lapos 1:2 hajlású ré­zsű kialakítására kell törekedni, a depóniák elterí­tendők. 156

Next

/
Thumbnails
Contents