Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

tornába, illetőleg a malom megszűntével úgyis mélyebb betorkollás adódik. Eddig ugyanis a felvíz csatornába torkollt azért, hogy a vízimalom malomfőjét ez a kis patak se kerülje el. A rendezésnél tekintettel kell lenni a rendkívül kötött talajra és ezért lehetőleg mély fenékvonalat kell választani. A Lenti patak és a Kútfeji patak felső szakasza nagy esésű, alsóbb szakasza ellaposodik és a terület víztelenítése érdekében rendezésre szorul. A Lenti- Hidegvíz lecsapoló jellegű és a rendezése is ebből a célból szükséges. A keresztszelvényeket 1:2 rézsüvei kell kialakítani. A kikerült földanyagot el kell teregetni és füvesíteni kell. Műtárgyak vízügyi szempontból megfelelőek.

III. kategóriájú vízfolyások rendezési keretterve

A területen 109,3 km hosszú III. kát. vízfolyás van, amelyből 76,5 km-t kell rendezni. A rendezés célja a kiöntések gyakoriságának csökkentése és a lecsapolás részére megfelelő befogadók létesítése. A mederméretek 10%-os valószínűségű vízhozamra épülnek ki. Helyszínrajzi vonalvezetésben lényeges változtatásra nincs szükség. A fenékvonalazást úgy kell megállapítani, hogy az alagcsövezés nyíltárkainak a befogadására is alkalmas legyen. A kikerült földanyagot el kell teregetni a tervezett partéi magasságában. A rossz állapotú és kis emésztésű csőátereszek helyett fedlapos átereszeket kell építeni.

Cserta patak (110)

A Cserta patak korszerű rendezése a nagyterületű völgyfenéki érdekeltség miatt fontos és sürgősen végrehajtandó feladat. A rendezés célja elsődlegesen a völgyfenéki lecsapolás biztosítása és a kiöntések gyakoriságának csökkentése. A rendezési munka előkészítése céljából a VITUKI 1961-ben elkészített a Cserta patak hidrológiai tanulmány-tervét. A javasolt kiépítési vízhozam 10%. A további fejlesztés során a jelenlegi vízszintes és magassági vonalvezetésben nagyobb módosítás nem szükséges, csupán a régi vízimalom környékén kell az új nyomvonal ill. hosszelvény kialakítását gondosan mérlegelni. A régi vízimalmok felújítása a magas beruházási költségek ill. az olcsó villamosenergia miatt nem gazdaságos, ezeken a mederszakaszokon azonban legtöbbször gazdaságosabb a patakmedret új nyomvonalon vezetni, mert így a régi vízművek bontási költsége megtakarítható. A patakmeder II. kategóriájú szakaszán Gombosszeg, Pálfiszeg környékén szükséges a fenék lépcsőzése. A tervezett új meder keresztszelvényének kialakításánál lehetőleg kis fenékszélesség és lapos rézsű (1:2, 1:3) kialakítására kell törekedni, hogy a kis víz a mederben ne kanyarogjon, részben pedg így a lapos rézsűk fűtermése esetenként hasznosítható lesz. A ré- zsüláb biztosítására az eddigi tapasztalatok szerint szivárgó kőrakat vagy lábazati partbiztosítás beépítésére nem lesz szükséges, esetleg a malmok környékén egyes elfajult mederszakaszon. A szabályos partéi kialakítására kell törekednünk, a kitermelt földanyagot el kell teregetni és füvesíteni kell. A Cserta patak völgyében jelenleg semmiféle víz- hasznosítás nincs — kivéve a Kőolajipari Tröszt

kezelésében iévő ipari célra létesített vízkivételi mű duzzasztó zsilipje teljesen elavult, feltétlenül átépítendő. Gombaszeg és Mikekarácsonyfa határában tározó építésére van lehetőség. Külön meg kell vizsgálni azt a körülményt, hogy a Nagylengyeli patak és a Gellénházi patak vízgyűjtő területéről jelenleg igen jelentős mennyiségű fúrási iszap- és olajszennyeződés érkezik a patakmederbe, ezt a szenyeződést a későbbiekben feltétlenül meg kell szüntetni. A patakmeder közvetlen lakott területet nem érint, különleges árvízi óvintézkedések tehát nem szükségesek.

Kislengyelt patak (111)

A Kislengyeli patak korszerű rendezése a keskeny völgyfenéki érdekeltségi terület miatt csak távolabbi feladatként veendő figyelembe. A patakmeder átmeneti rendezése az elmúlt években megtörtént a II. kategóriái szakaszon, a meder alsó — mintegy 0,5 km-es — szakasza azonban a befogadó Cserta patak rendezetlensége miatt már jelentősen feliszapolódott, ezért kívánatos lenne ezt a mederszakaszt a Cserta patak kivitelezésével egyidőben kiiszapolni. A javasolt kiépítési vízhozam 10%, vízszintes és magassági vonalvezetésben módosítás nem szükséges. A patak belsőségi területet nem érint. A keresztszelvény kialakításánál kis fenék- szélességet és lapos rézsüt kell alkalmazni. A szabályos partéi kialakítása és a depóniák elteregetése szükséges. Tározó építésére Kislengyel határában lehetőség van.

Nagylengyeli patak (112)

A mederrendezés célja a kiöntések gyakoriságának csökkentése és a völgyfenéki lecsapoló csatornák befogadójának kiépítése volt. A terv szerint a meder kiépítése 20% gyakoriságú árvizekre történt. Az 1958-ban megtervezett ill. már nagyrészt kivitelezett II. kategóriájú mederszakasz további fejlesztése a közeljövőben nem indokolt, de Or- mándlak község belsőségében 2%-os valószínűségű árvizek levezetésére kell átépíteni. A tervezett me- dervonalazás vízszintes és magassági értelemben egyaránt kielégítő, a fenék lépcsőzése nem szükséges. A Nagylengyel környéki kőolajfúrásokból származó fúrási iszap- és olajszennyeződés bevezetését a rendezett patak medrébe meg kell akadályozni, mert ez egyrészt a meder gyors feliszapolódását okozhatja, másrészt az esetleg kiömlő nagy vizek a völgyfenéki rétterületeken olajos szennyeződést okoznak. Ezt a körülményt esetleges vízhasznosítási művek tervezésénél is feltétlenül figyelembe kell venni.

Gellénházi patak (113)

A patak mederrendezési tervét a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság 1958-ban elkészítette. A mederrendezési terv szerint a rendezés célja elsősorban a kiöntések gyakoriságának csökkentése, másrészt pedig a lecsapoló csatornahálózat befogadójának kiépítése. A patakmeder kiépítése 20%- os valószínűségi árvizek levezetését irányozta elő,

152