Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
a keresztszelvény kialakítása 1:2 hajlású rézsüvei történt, a depóniák részben elterítésre kerülnek. Az elkészített műszaki tervdokumentáció figyelembe véve a keskeny völgyfenéki érdekeltségű területet, ahol kizárólag rétművelés folyik — véleményünk szerint korszerűnek mondható. A patak vízszintes és magassági vonalvezetésében módosítás nem szükséges. A meder kiépítése során, illetve a kiviteli munkálatok elvégzése után itt is feltétlenül meg kell akadályozni, hogy a kőolajfúrásokból származó fúrási iszap- és olajszennyeződés továbbra is a mederbe jusson, ez a szennyeződés egyenlőre vízhasznosítási művek építését is kizárja. Salomfai patak (114) A Salomfai patak korszerű rendezésének célja a völgyfenéki rétterület lecsapolása. A rendezés azonban a befogadó Cserfa patak rendezése utáni időpontban esedékes. A fejlesztés során a patakmeder kiépítése 10%-os valószínűségű árvizekre indokolt. A rendezés során vízszintes vonalvezetésben módosítás előreláthatólag nem válik szükségessé, a hosz- szelvényt azonban a vonalerózió csökkentése céljából előreláthatólag fenéklépcsőkkel kell kialakítani. A patakmeder belsőségi szakaszt nem érint. A keresztszelvény kialakítása lapos rézsüvei és kis fenékszélességgel történjen. Barlahida határában tározó építésére van lehetőség, de az már a III. kát. szakaszra is átnyúlik. Kerta patak (115) A Kerta patak rendezésének célja a kiöntések gyakoriságának csökkentése s egyidejűleg a völgyfenék talajvízszint alakulásának kedvező befolyásolása. Tervezett átlagos kiépítési vízhozam 10%-os valószínűségű. A patakmeder rendezése során a patak jelenlegi vízszintes és magassági vonalvezetésében módosítás nem válik szükségessé. A kereszt- szelvény kialakításánál kis fenékszélesség és lapos rézsű (1:2) alkalmazása kívánatos. A depóniákat elterítés után füvesíteni kell. A patakmeder lakott területet nem érint. Nova község határában tározó építésére van lehetőség. Berek patak (116) A jelenlegi meder korszerűtlen, fejlesztése a jelentős érdekeltségi terület miatt fontos és sürgősen végrehajtandó feladat. A fejlesztés célja elsődlegesen a kiöntések gyakoriságának csökkentése, másodsorban pedig a völgyfenéki terület leesapolható- ságának biztosítása. A javasolt kiépítési vízhozam 10%-os valószínűségű. A meder jelenlegi vízszintes és magassági vonalvezetésében a fejlesztés során módosításra nem lesz szükség. A keresztszelvény kialakításánál kis fenékszélesség és lapos rézsű kialakítására kell törekedni, a tervezett meder- rendezés során szabályos partéi kialakítását, a de- pónia elterítését és füvesítését el kell végezni. A patakmeder belsőséget nem érint. Az ortaházd öntöző és a pusztaedericsi kőolajipari vízkivételen kívül csak 10—12 kh. kert öntözésére van elegendő víz. Szigeti patak, (118) Béci patak (117) Mindkét mellékágnak közös jellemzője, hogy a völgyfenéki érdekeltségi terület aránylag keskeny, ezért a rendezési munka csak távolabbi feladatként vehető figyelembe. A fejlesztés célja főleg a völgyfenék talajvízszint alakulásának kedvező szinten való kialakítása. Javasolt kiépítési vízhozam 10%. A patakok jelenlegi vonalvezetésében előreláthatólag sem vízszintes, sem magassági vonatkozásban módosítás nem lesz. A keresztszelvények kialakításánál kis fenékszélesség kialakítására kell törekedni. A depóniákat el kell teregetni és füvesíteni kell. A patakok jelenlegi medervonalazása belsőséget nem érint. A fejlesztés során a völgyfenék kedvező alakulása alapján tározó építésére van lehetőség. Alsó-Válicka (119) patak Az Alsó-Válicka patak korszerű rendezése a nagy területű völgyfenéki érdekeltségi terület és főleg a területen található fejlett állattenyésztés miatt feltétlenül fontos és sürgősen végrehajtandó feladat. A rendezés célja elsősorban a kiöntések gyakoriságának csökkentése, de legalább ugyanolyan mértékben a völgyfenéki rétterület talajvízszint alakulásának kedvező befolyásolása a lecsapoló csatorna- hálózat befogadójának biztosítása révén. Javasolt kiépítési vízhozam 10%. A vízfolyás jelenlegi medre több ponton lakott területet is érint, ezen szakaszokon 2%-os vízhozamra történő kiépítése indokolt. (Páka, Dömefölde, Kányavár, Bánokszent- györgy.) A patak jelenlegi vízszintes vonalvezetésében lényeges módosítás nem szükséges. A rendezés során a patakra telepített összes vízimalmokat meg kell szüntetni, mert a hossz-szelvény kialakítását ill. a meder vízemésztését károsan befolyásolják, átépítésük viszont a magas beruházási költségek és az olcsó villamos energiát figyelembevéve nem gazdaságos. Egyidejűleg felül kell vizsgálni a patak völgyében végighúzódó (jelenleg hosszabb szakaszon a régi patakdepónián vezetett) erdészeti kisvasút áthelyezésének kérdését, és az összes kisvasúti hidak állékonyságát, mert azok a közlekedés igényét sem elégítik ki. A rendezés során a kereszt- szelvény kialakításánál lapos rézsüt és szabályos partéit kell tervezni, a kitermelt földanyagot el kell teríteni és füvesíteni. A 0—5 000-es szelvények között kivitelezett mederszakasz 1:1,5 rézsüvei készült, ezen szakaszon a rézsüket 1:2 hajlásúra kell kialakítani. A patakból a kisvízhozam szivattyús vízkivétellel öntözésre felhasználható. Megemlítendő még, hogy a patak alsó cca. 10 km-es szakaszán jelenleg a bázakerettyei kőolaj fúrásokból még mindig jelentős mennyiségű olajszennyeződés jut a patak medrébe, mely szennyeződés a végleges kiépítés során feltétlenül megszüntetendő. Alsó-Válicka patak mellékvízfolyásai A karaj kürtösi (120) patak.. Buesutai (121) patak, Oltáréi (122) vízfolyás, Paragi (123) patak, Szilvágyi (125) patak és Töröszneki (126) patak közös jellemzője, hogy a völgyfenéki érdekeltségi terület aránylag keskeny, ezért a rendezés kevésbé 20 2 TVK 153
