Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

emésztésének növelése mellett a lefolyási viszonyokat kell megjavítani. El kell érni azt, hogy a Kerka alsó szakaszán ne minden zápornál kerüljön az egész völgy víz alá. Az alsó szakasz rendezése során külön kell foglalkozni a torkolati szakasszal, ugyanis a Lendva torkollásánál nagyobb átmetszés szükséges, mellyel tulajdonképpen a betorkolló Lendva jobb vízszintes vonalazással meghosszabbodik a Kerka pedig rövidül. Ugyanúgy nagyobb átmetszés szükséges Kerkaszentkirálynál azért, hogy a Kerka árvize a községet elkerülje és ezáltal további rövidülést lehessen elérni. Ezek a jobb lefolyási viszonyok a torkolatnál szükségesek, mert itt igen kicsi az esés és a máskülönben jól levezethető árvíz itt a torkolatnál megtöri ódik már közepes Mura árvíz esetében is. Az alsó szakasz rendezése során a még meglévő malomvízhasználatok közül a Szécsiszigeti megtartható a Lenti malom pedig feltétlenül megszüntetendő, a vízlépcső is kiiktatható. Az alsó szakasz rendezésével meg kell történjen ezen szakasz széles völgyének lecsapolása is. Mindezek a munkák nemcsak a mezőgazdaságnak és ezen belül az állattenyésztésnek jelentenek fejlődést, hanem az olajipar és közlekedés biztonságát is szolgálják.

II. kategóriájú vízfolyások rendezési keretterve Cupi patak és mellékágai (97)

A patak a Kerkával párhuzamosan húzódik geológiailag nézve a Kerka széles völgyében, a kettő között kis magasságú lapos síkság terül el. A patak a Kerkának szinte baloldali övárkát képezi és mint ilyen 18 km hosszú szakaszon felveszi a baloldali dombsor mellékvölgyeiből érkező kisebb-na- gyobb mellékvizeket, mint a Medesi patak (101) és mellékágai, a Kozma patak, Szattai patak, ezeken felül sok kis rövid jelentéktelen erecskét. A Cupi patak övárok-szerű szerepe miatt a Kerkának a Cupi patakkal párhuzamos mintegy 20—22 km-es szakaszán nincs is már balparti mellékága a Cupi patakon kívül. A Cupi patak és mellékágainak rendezése szükséges. Már az elmondottakból következik, hogy a Cupi patak rendezése fontos, mert be kell fogadnia a balparti mellékágak vizét és azt le kell vezesse a befogadó Kerkába, másrészt a saját elég széles völgyének lecsapolását is kell szolgálnia. Az érdekeltségi terület legnagyobbrészt rétterület, melynek jelentős javulása várható a meder- rendezés révén. Ennél a rendszernél el lehet tekinteni az általánosságban előírt 10%-os árvíz emésztésére való kiépítéstől. Elégséges a medreket 20% előfordulási árvizekre kiépíteni, mert nem annnyira az 5 vagy 10 évenkénti elöntéstől mennek tönkre a patakok menti rétterületek, hanem attól, hogy a rendezetlen állapotból kifolyólag a medrek felisza- polódtak, benőttek, így mind magassági, mind növényzettel benőtt helyzetük miatt képtelenek a völgyben szükséges lecsapolásokat jól fogadni és levezetni. A mellékágaknál még egy sorozat függőmeder is nehezíti a helyzetet, melyek mentén majdnem minden esőzés után kinnrekedt pangó vizek maradnak. Ezek a pangó vizek a mostani helyzetben nem vezethetők le a befogadóba, tehát lassú párolgás és elszivárgás útján, hosszú idő múlva tűnnek csak el. A vízszintes vonalvezetésnél függő- meder és túlságosan benőtt feliszapolódott szakaszokat kivéve lehetőleg a régi nyomot kell követni kisebb kiegyenesítések, korrekciók beiktatásával. Az erősen feliszapolódott, benőtt függő mederszakaszoknál a rendszerint előnyösebb és egyúttal gazdaságosabb párhuzamos medereltolást kell követni, tehát ezeken a szakaszokon új medret kell építeni úgy, hogy a kikerült földanyagot lehetőleg a régi meder betemetésére használjuk fel. Függőleges vonalvezetésnél a jó lefolyást biztosító szelvény kialakítását kell elérni olyan fenékmélységgel, mely lehetővé teszi a völgy teljes lecsapolását és ezen a vidéken előbb-utóbb szükségessé váló alag- csövezést is képes felvenni. Az 1:2 hajlású rézsű kiképzése szükséges rendezett partéllel és elterített depóniával. A Cupi-patakon műtárgy építése nem szükséges, a Szattói, (98) Kozma, (99) Medesi (101) és Györökházi (102) patakokon eséscsökkentő fenéklépcsők építése szükséges. A kavicsos szakaszokon a rézsülábat műkővel és gyeptéglával biztosítani kell. A kisvíz öntözési célra felhasználható. A Cupi patakon Kozmadombja, a Túri 103) és Med- desi (101) patakon Pórszombat határában tározó építésére van lehetőség.

A Bárszentmihályfai (104), Mulonya, (109) Határárok, (129) Dobri, (130) Tormaföldi patak (128)

Kis patakok, vagy időszakos vízfolyások általános jellemvonása, hogy a szűk mellékvölgyeikben berágódott medrűek (vonalas erózió) és nagy esé- sűek. A fővölgybe kilépve függőmedreket képeznek, melyből a legkisebb csapadéknál is kilép és a kilépett víz a fővölgy medencéiben elhelyezkedve pangó vizeket eredményez. A felsorolt mellékvízfolyások vízgyűjtőterülete legnagyobbrészt erdő, ezért az eróziós folyamat szerencsére nem gyors. A legfelső szakaszon erdészeti módszerekkel a vonalas eróziót még meg lehet akadályozni, de a mellékvölgy vége felé általában 1—2 eséscsökkentő és egyúttal hordalékfogó fenéklépcső szükséges, mert így a mederkiépítés eredményesebb és főleg tartó- sabb. A medret 10%-os vízhozamra kell kiépíteni 1:2 rézsűkkel. Műtárgyak vízügyi szempontból megfelelőek. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságában el kell teregetni és füvesíteni kell. A Bárszentmihályfai patakon tározó építésére van lehetőség.

A Falu patak, (144) Sárbereki patak, Lenti patak Lenti-Hidegvíz, Kútfeji patak

A Falu patak és Sárberki árok a Lentiből északra elterülő sík plató két igen kisesésű vízfolyása. Ezek közül a Falu patak időszakos, a Sárbereki árak pedig állandó vízhozamú vízfolyás. A nagy kiterjedésű minden irányban majdnem esésnélküli platón csupán ez a két vízfolyás a befogadó. A talaj rendkívül kötött, így a magasabb területeken is stagnál a víz. A két vízfolyás tehát feltétlenül rendezendő. A Falu pataknál főképp az esés növelésére kell törekedni, hogy a víz lefolyása a mederben meggyorsuljon, a Sárberki árok a Lenti malomnál lévő torkolata áthelyezendő az alvízcsa151