Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

Miháldi nagyfolyás (67)

A patak erősen benőtt és feliszapolódott, helyenként függőmedrű. A vízgyűjtőről érkező vizet levezetni nem tudja. A környező réteken savanyú fű terem. A gyakori kiöntések elkerülése és a környező rétek lecsapolhatóságának biztosítása indokolja a patak jókarba helyezését. Az érdekelt mezőgazda- sági terület 310 ha. A patak kiépítését figyelembe véve a külterjes mezőgazdaságot 20%-os vízhozamra kell elvégezni, ami megfelel a tenyészidőben levonuló 10%-os vízhozamnak. A 6,2—7,4 km szelvények között tározó építésére van lehetőség. Helyszínrajzi vonalozás megfelelő, átvágással új meder kiépítése a 6 + 250 — 7 -f- 400 km szelvények között indokolt. Ezen a szakaszon a függőmedret fel kell hagyni és az új medret a mélyponton kell vezetni. A tervezett fenékesés 1,4% és 4,9% között változik. A fenék a terepszint alatt 1,3—1,8 m-el kerül kivitelezésre a lec^apolási lehetőség biztosítása végett. Rézsűhajlás 1:2. Partbiztosításra nincs szükség. Műtárgyak vízügyi szempontból megfelelőek. A befogadó és a lecsapoló árkok kiépítése után 500—600 Ft/ha tiszta jövedelemtöbblet várható, ha a szükséges agronómiái feladatokat is elvégzik.

Galamboki patak (68)

A patak rendezése a leromlott rét-legelő területek víztelenítése, valamint a felső szakaszon a vonalerózió csökkentése miatt szükséges. A patak kiépítését a 10 évenként előforduló vízhozamra kell kiépíteni, amely 6,0 m3/s vízhozamot jelent. Helyszínrajzi vonalazása nagyrészt megfelelő, átmetszés a 3 + 534 — 3 + 749 km szelvények között szükséges. Űj nyomvonal szükséges még az 5 + 700 — 6 + 650 km szelvények között, mivel ezen a szakaszon olyan függőmeder alakult ki, melynek kiépítése nem gazdaságos, inkább mintegy 20 m-re balra kell eltolni az új nyomvonalat. A meder 1:2 rézsüve] épüljön ki. A belsőségi szakaszon (3+ 200 — 4 + 250) terméskővel burkolni kell a medret. Fenéklépcső építése szükséges a 0 + 092 km szelvényben 1,80 m szintkülönbséggel. A 4 km feletti szakaszon meglévő 2 db 1,20 m-es és 1 db 0,80 m-es híd megfelelő. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságában el kell teregetni és füvesíteni kell. A szőlőhegyen a talajvédelmi munkát el kell végezni a vízfolyás rendezése előtt, mert csak így lehet megakadályozni a meder gyors fel- iszapolódását.

Harcföldi vízfolyás (70)

A rendezés célja, hogy a befogadó jókarba helyezésével a kiöntések gyakoriságát csökkentsük és a völgyfenék lecsapolhatóságát biztosítsuk. A 10%- os gyakoriságú vízhozamra kell a medret kiépíteni, ami 6,3 m3/s. Vízszintes és függőleges vonalvezetésben változtatásra nincs szükség. A kialakított keresztszelvény 1:2 rézsüjű legyen. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságában el kell teregetni és füvesíteni kell. Az eddigi feltöltődését az Orosztony községből kivezető — már vízmosássá

fajult — földút hordaléka idézte elő. Ezt az esésirányú földutat fel kell hagyni, vagy makadám úttá kell építeni.

Zála-somogyi határárok (71)

A vízfolyás alsó szakasza a kis-balatoni belvízöb- lözet külvízcsatornája. A meder rendezetlen, igen rossz állapotban van. A kiöntések gyakoriak, a völgyben lévő rétterületek elvizenyősödtek, a befogadó rossz állapota miatt jelenleg le sem csapolhatok. E káros helyzet megszüntetése érdekében kell a vízfolyás rendezését elvégezni.

Figyelembe véve a külterjes mezőgazdasági viszonyokat a meder kiépítését 20%-os valószínű vízhozamra kell elvégezni. Ez a tenyészidőben levonuló 10%-os vízhozamnak felel meg. Helyszínrajzi vonalvezetése jó, csak az élesebb kanyarokat kell levágni. A fenékvonalat úgy kell megtervezni, hogy az a terep alatt 1,5—2,0 m mélyen legyen. Az or- mándpusztai malom duzzasztását felül kell vizsgálni és csak olyan mértékben engedélyezni, amíg az a mezőgazdasági területekre nem káros. A kereszt- szelvényt lapos rézsüvei 1:2 kell kialakítani. A kikerült földanyagot el kell teregetni és füvesíteni kell. A laza talajú szakaszon a részülábat gyeptéglával biztosítani kell. A műtárgyak vízügyi szempontból megfelelőek az ormándpusztai malom víziművei kivételével, amelyeket megfelelően át kell alakítani. A vízfolyáson a meglévő halastavakon kívül további halastavak nem létesíthetők.

Zala-somogyi határárok mellékvízfolyásai

Az Inkei patak, (72) Pádi (73) víz, Miháldi vízfolyás, (74) Vörös-folyás, (75) Nemesdédi (76) és Kompolosi (77) patak rendezésének célja a kiöntések gyakoriságának csökkentése és a terület lecsapolhatóságának biztosítása. A vízfolyások kiépítését a 10 éves gyakoriságú vízhozamra kell elvégezni. Helyszínrajzi vonalvezetésük megfelelő, a medermélyítésük szükséges, lépcsőzni nem kell. A laza homokos talajú szakaszokon a rézsülábat gyeptéglával biztosítani kell. A Nemesdédi patakon halastó építésére van lehetőség. Műtárgyak vízügyi szempontból megfelelőek. A kialakított keresztszelvényt 1:2 rézsüvei kell kialakítani. A kikerült földanyagot el kell teregetni és füvesíteni kell.

Marótvölgyi-csatorna (78) és mellékágai

A vízfolyás menti völgyfenéki terület a magas talajvíz következtében elsavanyodott, mezőgazdaságilag alig hasznosítható. Főnyed, Sávoly, So- mogysámson, Somogyzsitva, Nemesvid község határában előfordult, hogy a mélyfekvésű területen pangó vizek voltak és ezt levezetni a Marótvölgyi- csatorna feliszapolódása miatt nem is lehetett. A mellékágak Nagyszakácsi (80) patak, Mályvölgyi (81) patak és a Folyásvíz völgyei is hasonló állapotban vannak. A rendezés célja a káros helyzet megszüntetése, és a kiöntések gyakoriságának csökkentése. A medret 10%-os valószínűségű vízhozamra kell kiépíteni. Vízszintes vonalvezetésben lényeges változtatásra nincs szükség. Függőleges vonalveze148