Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
tésben biztosítani kell a Marótvölgyi-csatorna alsó szakaszának a 2,00 m-es, a felső szakaszán és a mellékágakon az 1,50 m-es átlagos mélységet. A Marót- völgyi-csatornán és a Nagyszakácsi-patakon üzemen kívül lévő malmokat meg kell szüntetni, ill. a fix lépcsőket megtartani, ha erre eséscsökkentés érdekében szükség van. A keresztszelvény 1:3—1:2 ré- zsüj ű legyen. A laza, homokos szakaszon gyeptéglával burkolni kell. A végleges hidak megfelelő méretűek, de a hidprovizóriumokat megfelelő nyílású végleges hidakká kell átépíteni. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságában el kell teregetni és füvesíteni kell. III. kategóriájú vízfolyások rendezési keretterve A területen 142,5 km hosszú III. kát. vízfolyás van, amelyből 103,5 km-t kell rendezni. Rendezésük célja a kiöntések gyakoriságának csökkentése és a lecsapolhatóság biztosítása. A medret 10%-os valószínűségi vízhozamra kell kiépíteni. Az éles kanyarokat le kell vágni, függőleges vonalazásban biztosítani kell az átlagos 1,2—1,5 m-es mélységet. A keresztszelvényeket 1:2 rézsüvei kell kialakítani. A kikerült földanyagot el kell teregetni a tervezett partéi magasságában és füvesíteni kell. A kisemész- tésű csőátereszeket megfelelő nyílású fedlapos átereszekké kell átépíteni. A III. kát. vízfolyások rendezésére az alsó II. kát. szakaszok rendezése után kerülhet sor. A rendezett vízfolyások a terület lecsapoló csatornáinak befogadói lesznek. A Határ patak és Határ-árok A Határ patak és Határ-árok nemzetközi érdekeltségű meder, mert a szomszédos Jugoszláviába folynak át. A magyar szakasz rendezése nemcsak a közös országhatár, hanem a völgy lecsapolása miatt szükséges elsősorban. A két egymásba torkolló vízfolyás közül a Határ patak 0,4—1,0%0 közötti esésű, vízemésztése 6 m3/sec, a keresztszelvényt 1:2 rézsüvei kell kialakítani. A Határ-árok esése kisebb 0,2—0,8%0. A deponált földet mindkettőnél el kell teregetni. Fontos, hogy a depóniába legalább 100 m-ként, de méginkább a mélypontokon befo- lyók készüljenek, hogy a területről a vizek akadálytalanul a mederbe folyhassanak. A vizszintes vonalvezetésnél az elfajult kanyargós szakaszok átvágása szükséges, az országhatárra való tekintettel azonban ezek a korrekciók csak mindkét állam hozzájárulásával készülhetnek. Kebele patak (82) A Kebele patak rendezése több okból szükséges. aj A mintegy 9 km hosszú és igen széles völgyben a patak kiöntései nagy — főleg rétterületet károsítanak. b) Szükséges a széles völgy eredményes lecsapolása, ezért a befogadó Kebele-medernek képesnek kell lennie, a völgy lecsapolásának befogadására. ej A völgy mélyterületen lévő magas talajvíz- szin süllyesztése is szükséges a rétművelés érdekében. d) Mindezeken felül a magyar—jugoszláv vízügyi egyezményen belül megállapodás van arra, hogy a völgyben esetenként levonuló árvizet a mederbe kell koncentrálni mielőtt Magyarország területét elhagyja. A magyar mederszakaszban levezetendő 21 m3/s, ami a 10%-os előfordulási árvíznek felel meg. Az árvízkoncentráció az országhatár előtt történik a két Kebele partjaitól a magaspartig vezetett tölcsérszerű elrendezésű terelőtöltés segítségével. Az árvíz koncentrálás révén az 1%-os árvíznek 62 m3/s vízmennyiségnek a jugoszláv mederszakaszba való beterelése történik meg. A terelőtöltések koronaszintje a max. árvízszintnél 1,0 m-el magasabbak legyenek. A vízszintes vonalvezetésben nincs változtatás, csak helyi elfajulások igazítását kell elvégezni. Magassági vonatkozásban követni kell a völgy átlagos esését 0,9—1,0%0. A keresztszelvénynek lapos rézsűjű csészeszelvénynek kell lenni a laza iszapos-homokos talaj miatt. Ugyanezért helyenként a rézsüt gyeptéglával, kedvezőtlenebb esetben lábazati kőrakattal biztosítani kell. Szabályos partéi kialakítása és a depóniák teljes elterítése szükséges, de még így is a völgy vízlevezetése érdekében befolyókat kell 100—200 inként építeni. A műtárgyak vízügyi szempontból megfelelők. A tervezett munkák a völgyfenéki intenzív rétművelést lehetővé teszik. A még megmaradó időszakos elöntések nem lesznek többé veszélyesek, mert egyrészt ritkán fordulnak elő, másrészt pedig jó visszavezetésük révén a befogadóba igen rövid ideig állnak a völgyben. Az árvízkoncentráció — amely visszaduzzasztással jár — előfordul, hogy a völgy az 1% körüli árvíz alkalmával fokozottabban lesz vízzel borított. A Kebele kis- vize öntözési célra felhasználható. A Szentgyörgyvölgyi patak (85) A patak rendezése jórészt megtörtént, célja a völgy lecsapolásának biztosítása, a völgyben a jó vízlevezetés és a gyakori kiöntések csökkentése. Főkép belsőségi szakaszokon a meder biztosítása, állandósítása lábazati kőrakattal és gyeptéglás burkolattal. A vízszintes vonalvezetés általában követi az eredeti medret, azonban elfajult kanyarok átvágása indokolt. Figyelembe kell venni az átvágások révén nyert nagyobb esést. Az esésnek 1—2%0 között kell maradnia, mert az ennél nagyobb esésnél a víz a medret újból támadja és vagy túlságosan mélyíti, vagy a partokat támadva újból kanyargósnak indul. Főleg a kavicsos, homokos szakaszokra vonatkozik ez, mint pl. Nemesnép község körül, ahol a későbbiekben eséscsökkentő fenékgát beépítése válik szükségessé. A patak szabályos partéllel építendő ki, a depóniák elterítése mellett gondoskodni kell a mélypontokon megfelelő befolyók építéséről, nehogy az időnként kiáradó árvíz a patak medrén kívül rekedjen. A meder trapézszelvénye, az eddigi munkával ellentétben 1:2 hajlású rézsűkkel építendő ki. A műtárgyak vízügyi szempontból megfelelők. A patak kisvize öntözési célra felhasználható. » 149
