Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A szőlőket lejtős területeken minden esetben szintvonalasán kell telepíteni, lehetőleg kordonosan, 180 cm sorközökkel. A 0—12%-os lejtőkategóriák tartományában elegendő a szintvonalasán telepített kordonművelés; a 12—40%-os lejtőkategóriák tartományaiban folyamatos teraszozással oldják meg a talajvédelmet, a vízelvezetés igen gondos boztosítása mellett. Lejtős teraszkorona esetében annak hajszálszöge nem haladja meg a 12%-ot. 40%-os lejtés felett nem gazdaságos szőlőt telepíteni. Ezeket a területeket fokozatosan erdősítik, gyepesítik. A meglévő, és huzamos ideig helyben maradó, de talajvédelmi eljárások nélkül telepített szőlők esetében általában az övárkos talajvédelmi megoldást választják. A gyümölcsösökben: Minden vízgyűjtőben, ahol a kedvező természeti és közgazdasági adottságok indokolttá teszik, a hegy- és dombvidéki nagyüzemi gyümölcstermesztést kívánatos megvalósítani, mind a mezőgazda- sági termelés, mind a talajvédelem érdekében. A 0—12%-os lejtőhajtás mellett elegendő a szint- vonalas telepítés és a sorközök szintvonalas művelése; a 12—25%-os lejtésű lejtőkategória tartományokban indokolt lehet a megszakításos teraszozás; a 25% -on felüli lejtésű területek gyümölcstelepítése esetében folyamatos, lejtős koronájú teraszokat kell építeni. A teraszkorona lejtése 17%-nál kisebb. A fölös vizek elvezetéséről minden esetben gondoskodnak. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A KISVÍZFOLYÁSOK ÉS VÍZGYŰJTŐTERÜLETÜK RENDEZÉSÉBEN A vízi munkálatoknak csak akkor lesz meg a várt eredménye, ha a területen az összes munkálatokat elvégzik. E munkálatok megoszlanak ugyan az egy elvégzik. E munkálatok megoszlanak ugvan az egyes szervek között, de szoros együttműködés nélkül ezek elvégzése el sem képzelhető. Az I. és II. kategóriájú vízfolyások rendezése az OVF feladata. A III. kategóriájú vízfolyások rendezése és a lecsapolások az érdekeltek feladata. Utóbbi munkálatok elvégzésének megszervezését a vízgazdálkodási társulatok a tanácsokkal közösen látják el. Hatósági és szaktanácsadói minőségben ösz- szefogó, a Vízügyi Igazgatóság. A társulatok terület tén a fásítást, erdősítést az erdészet végzi el. A rossz vízgazdálkodású talajok esetében a mélylazítás, alagcsövezés, meszezés munkálatai közös FM., OVF., és tanácsi feladatot képez. A talajvédelmi munkáknál az OVF az FM-el és az OEF-el (valamint az Országos Talajvédelmi Tanáccsal) egyetértésben elkészítteti a vízgyűjtők talajvédelmi irány ter vét. Az OVF, illetőleg az FM az arra rendelt szakigazgatási szerveikkel támogatják a vízgyűjtők üzemeit a talajvédelemre törtépő felkészülésben (talaj- védelmi, vagy talajvédelmi és vízrendezési társulat megalakítása; a szakmai tudás elsajátítása, stb.); gondoskodnak arról, hogy a talajvédelmet az országos kutatási témák közé sorolják, valamint a kutató munkákhoz biztosítják a kellő szubvenciót. Gondoskodnak továbbá az üzemi tervezési igények kielégítéséről, a talajvédelmi műszaki kiviteli munkák végrehajtásához szükséges vállalati kiviteli, továbbá művezetési kapacitásról; a szakismeretek állandó terjesztéséről és a kiviteli munkák állami hiteleinek biztosításáról; végül felső szinten ellenőrzik a talajvédelem szabályainak betartását és a talajvédelem létesítményeinek okszerű használatát, fenntartását. Az ÄFTH az érintett üzemek egybehangzó kívánságára, a megyei tanácsok közreműködésével felülvizsgálja a földrendezést és a talajvédelmi (hegyvidéki üzemszervezési) igényeknek megfelelően kiigazítja azt. Részt vesz az üzemek táblásító munkájában. Az FM szakigazgatási szerveivel irányítja a hegy- és dombvidéki (talajvédő) növénytermesztést és az ezzel összefüggő állattenyésztést; az üzemi gépesítést (a hegy- és dombvidékek üzemeinek saiátos gépesítése); az üzemek közötti kooperáció kialakítását. Az OEF a kopárok és a talaivédelem érdekében kijelölt egyéb területek fásításáról gondoskodik. A megyei és járási tanácsok mezőgazdasáqi osztályai (az állami gazdaságok megyei igazgatóságai), talajvédelmi felügyelők kirendelésével — közvetlenül irányítják és ellenőrzik az üzemek talaivédel- mi felkészülését, a talaivédelmi feladatok végrehajtását és a társulatok talaivédelmi munkáját. A Vízügyi Igazgatóságok irányítiák a társulatok talajvédelemmel kapcsolatos vízrendezési tevékenységét, illetőleg főleg azoknak a társulatoknak a munkáját, amelyek a talajvédelem mellett a víz- rendezési feladatok ellátását is vállalják. A géoállamások közreműködnek az üzemek talajvédelmi berendezésének végrehajtásában; gépparkjuk fejlesztésekor a talajvédelmi igényeknek megfelelően egészítik ki azt. A Magyar Tudományos Akadémia Agrokémiai és Talajtani Kutató Intézete és Mezőgazdasági Üzem- tani Intézete, a mezőgazdasági tájintézetek, a Szőlészeti és Kertészeti, az Erdészeti, a Mezőgazdasági Gépkísérleti, az Országos Mezőgazdasági Minőség- vizsgáló Intézet, az Állami Gazdaságok Üzemszervezési Kutató Intézete, a Mezőgazdasági Üzemszervezési Kutató Intézet, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, az Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti Főiskola és a mezőgazdasági akadémiák kutató terüket úgy állapítják meg és úgy folytatiák tudományos tevékenységüket, hogy a gondozásukra bízott tájak, illetőleg tudományos témák talajvédelmi vonatkozású kérdéseit hézagmentesen tisztázni lehessen. A szakpropaganda szervei gondoskodnak a tudományos és gyakorlati eredmények állandó elterjesztéséről. 143