Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

2.2 A kisvízfolyások és vízgyűjtőterületük rendezésének keretterve

2.21 KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI KERETTERVE

A vízfolyások nagy része még egyáltalán nem volt rendezve, de a rendezett vízfolyások is korszerűség szempontjából nem megfelelők. Az utóbbi 3 évben a rendezések már átfogó, a vízgazdálkodás minden ágára kiterjedő tervek alapján történtek.

Kiépítési vízhozamnak a 10%-os valószínűségű vizet vettük fel, mely a mezőgazdasági igényeket is kielégíti. A keresztszelvénynél a lapos rézsűket 1:2, 1:3 alkalmazzuk, amelyek állékonyabban és mezőgazdaságilag is jobban hasznosíthatók. A kisvízi meder biztosítására laza talajnál gyeptéglát, kavicsos talajnál előregyártott vagy terméskőburkolatot alkalmazunk. A nagyesésű szakaszokon fenéklépcsőket terveztünk, úgy hogy az vízhasznosítási célokra is alkalmas legyen. A Zala és mellék vízfolyásainak kisvíze vízhasznosítási célra nem használható fel, mert az a Balaton-víz utánpótlásánál figyelembe van véve. Műtárgyak átépítésénél csak azoknak a költségeivel számoltunk, amelyek a jelenlegi viszonyok között megfelelőek és jó állapotban vannak. A jelenleg is károsnak minősülő műtárgyak és a provizóriumok költségeivel nem számoltunk, azokat az üzemelőknek a kisvízfolyások rendezésétől függetlenül is át kellene építeni. Az új műtárgyak költségeit tervek — ahol nem állt rendelkezésre ott normatívák — alapján állapítottuk meg. A fajlagos beruházási mutatót minden esetben kiszámítottuk.

Az I. kategóriájú vízfolyások rendezési keretterve. Zala (1)

A magas talajvízállású művelt, erősen elsa- vanyodott völgyfenéki rét terület megjavítása érdekében szükséges a rendezés. Az elfajult meder kiépítésével biztosítani kell a kiöntések gyakoriságának csökkentését és a völgyfenék lecsapolhatóságát. Az egységes meder kialakítása és a duzzasztás káros hatásának elkerülése érdekében feltétlenül szükséges a káros és jelenleg már nem üzemelő malmok megszüntetése.

Az 54+2 km szelvény felett az érdekeltségi terület 8 500 ha. A meder (kiépítését a tenyészidőben éves gyakoriságú vízhozamra javasoljuk ami 22 m3/s-nek felel meg. A sok elfajult kanyar és a helytelenül telepített malom megszüntetésével egységes jó vonalozású medret kell kialakítani. Az új meder esése 0,6—2,5 km-enként. Az előálló 1,3—

2,5 m/s sebesség a meder állékonysága szempontjából nem káros, A rézsű füvesítésével, kisebb mennyiségben gyeptéglázással és partbiztosítással számolnunk kell. A kialakítandó mederszelvény rézsűje 1:3 legyen.

Fenéklépcső Zalaszentgyörgy és Zalalövő között eséscsökkentés érdekében szükséges,

A kikerült föld-anyagból a régi medret fel kell tölteni, a fennmaradó részt pedig el kell teregetni, és füvesíteni kell. A végleges hidak mérete megfelelők, a hídprovizóriumokat azonban át kell építeni megfelelő nyílású végleges hidakká. Zalaegerszeg város mellett 1%-os valószínűségű víz levezetését biztosítani kell. Ez leggazdaságosabban vegyes szelvénnyel oldható meg. A város a töltés mögötti mély területeket fokozatosan feltölti. Az árhullám levonulásakor a belvizeket szivattyúval lehet átemelni. A Zala e szakaszából öntözési célra csak minimális víz vehető ki, mert az alsó belvizes területen már egy 1700 ha-os altalaj áztató öntözés települt a Zalára és a fennmaradó vízmennyiség a Balaton vízutánpótlására kell. A Zala völgy öntözése a mellékvölgyekben létesített tározókból oldható meg. A Zala II. kát. szakasz rendezési munkára nincs szükség, a meder beágyazott és a völgy lecsapolhatóságát is biztosítja. A 10%-os valószínűségű vizet emészti a meder, csupán a burkolatot és gazt kell fenntartás keretében eltávolítani.

A III. kát. szakaszból 3 km-es szakaszt kell rendezni Szalafő határában, ahol rétterületen halad, mert ezen a szakaszon nincs meg a kellő mélység és a terület elvizenyősödik.

Zala a Válicka torkolat felett

II. kategóriájú vízfolyások rendezési keretterve

Pityerszeri patak, (2) Gyöngyösszeri p., (4) Siskaszeri p., (3) Csikóvölgyi p., (5) Ispánti p.-, (6) Nagy- rákosi p., (7) Kisrákosi p., (8) Zalapataki p., (12) Keresztúri p., (13) Vitenyédi p., (19) Szentmártoni p., (22) és Nagypáli patak (24).

A felsorolt vízfolyások rendezetlen állapotban vannak. A gyakori kiöntések elkerülése és a völgyfenék lecsapolhatóságának biztosítása érdekében szükséges a vízfolyások rendezése. A munka a befogadó Zala rendezése nélkül is elvégezhető. A vízfolyások rendezését a 10 éves gyakoriságú vízhozamra kell elvégezni. Helyszínrajzi vonalazás általában megfelelő, de az éles kanyarokat meg kell szüntetni. Magassági vonalazásban biztosítani kell az 1,50 m átlagos mélységet a Keresztúri és a Szentmártoni patakon. Eséscsökkentő vízlépcső beépítésére is szükség van. Belsőségi szakaszokon meder- burkolat építése szükséges a Kisrákosi, Zalapataki és Vitenyédi patakoknál.

Külsőségi szakaszon általában partbiztosítás nélkül l:2-es rézsűvel állékony mederszelvény kialakítható. Laza talajú szakaszon a rézsülábat gyeptéglával biztosítani kell. Műtárgyak vízügyi szempontból megfelelőek. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságához el kell teregetni és füvesíteni kell. A vízfolyásokon 5—10 ha kertészet öntözésére kisebb helyi tározók létesíthetők. A keresztúri patakon Budafa határában, szentmártoni patakon Neszele határában nagyobb tározó építésére van lehetőség.

Szentjakabi patak (9) Mogyorósdi patak, (10) Szö- cei patak, (11) Zéll patak. (16)

A rendezés célja a kiöntések gyakoriságának csökkentése és megfelelő mélységű befogadó létesítése a drénezés résziére. A medret 10% valószínűségi vízhozmra kell kiépíteni. Vízszintes volnal144