Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
2.23 GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK A betöltésezésre kerülő két Mura menti nyílt öb- lözetnél a fajlagos beruházási költség alapján a fejlesztés gazdaságos: a muraszemenyei öblözetnél 1710 Ft/ha, a letenyei öblözetnél pedig 7460 Ft/ha a fajlagos beruházási költség. A jugoszláv oldalon már megindult ármentesítési munkák és az ennek következtében előálló árvízszint emelkedés, a töl- tésezést egyébként is feltétlenül szükségessé teszi, mivel belsőségek is esnek az ártérbe. A zalaegerszegi védvonal kiépítését a Zala jó- karbahelyezésével egyidejű depóniarendezéssel kialakítható védvonal gazdaságossága és az értékes belsőségi terület ármentesítése indokolja, melyre városfejlesztési okokból van szükség. Itt a fajlagos beruházási költség 8340 Ft/ha. A folyószabályozási munkák a Murán a hidak védelmét és a meder állandóságát biztosítják. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 AZ ARVfZMENTESÍTÉSI ÉS AZ ÁRVÍZVÉDELMI TEENDŐK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A Zala menti fővédelmi vonal kiépítésének sorrendje az öblözetek nagyságának, a mezőgazdaság igényeinek és a belvízrendezés ütemezésének figyelembevételével van megállapítva. A tanácsi kezelésben lévő töltéseknél a Mura menti védvonal fejlesztése a folyamatban lévő jugoszláv oldali töltésépítés miatt sürgető. A zalaegerszegi védvonal a város részére belterület fejlesztési okok miatt nem halasztható. 2.32 A FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÄLYOZASÄNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Mura folyó A tervezett szabályozásokat a letenyei híd és a murakeresztúri híd körüli szakaszokon kell megkezdeni. Itt is azonban először a letenyei hídra való rávezetést kell megoldani, mert a murakeresztúri híd körül már a meglévő biztosítások jól működnek. A híd egyébként is provizórium és így helyesebb a végleges kiépítésig várni. A három kiemelt szakaszon partbiztosítási művek létesítése csak akkor válik szükségessé, ha az árvízvédelmi töltés építése megfelelően előrehaladt. Az akkorra kifejlődött mederállapot fogja megszabni a még hiányzó középvízi művek megépítésének sorrendjét. Addig a meglévő művek fenntartása szükséges, különös tekintettel az 1.22 pontban leírtakra. Ezen fenntartások természetesen magukba kell, hogy foglalják a művek általános tervbe illő meghosszabbítását is. Ez utóbbi elkészültéig pedig az alábbi sorrendben kell a fenntartásokat ütemezni: tótszerdahelyi depónia, majd ezt követően a molnári depónia. Előreláthatólag ezeknek a veszélyezFöldmunka Költség1960—65 időszakban: 1000 m3 előirányzat millió Ft Állami fő védelmi vonalak: Zala: Sanyari öblözet 14,0 1,5 Zalakarosi öblözet 4,0 0,2 Garabonci öblözet 10,0 0,4 Radai öblözet 16,0 0,6 44,0 2,7 Tanácsi védvonalak: Mura: Letenyei öblözet 70,0 4,2 Muraszemenyei öblözet 5,9 0,4 Zala: Zalaegerszegi öblözet 12,0 0,5 87,9 5,1 1965—80 időszakban: Állami fővédelmi vonalak: Zala: Zalaszabari öblözet 54,0 3,5 Zalaapáti öblözet 53,0 2,7 Sávolyi öblözet 37,0 2,0 Bókaházi öblözet 3,0 0,1 147,0 8,3 Tanácsi védvonalak: Mura: Birkitói öblözet 24,0 2,9 Murakeresztuii öblözet 5,0 1,2 49,0 4,1 1980 után: Állami fő védelmi vonalak: Zala: Buberki öblözet 13,0 0,7 Esztergályi öblözet 20,0 1,0 Bárándi öblözet 27,0 1,3 Vörsi öblözet 7,0 1,1 67,0 4,1 Tanácsi védvonalak: Mura: Letenyei öblözet 33,8 0,7 Muraszemenyei öblözet 2,5 0,1 Birkitói öblözet 21,0 0,5 Tótszendahelyi öblözet 91,0 3,9 Molnári öblözet 59,0 2,7 Lendva-A. cs.: Kerkaszentkirályi öblözet 62,1 2,6 269,3 10,5 111
