Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
tetett műveknek helyreállításáig mind az állapot- felvétel, mind a szabályozás alapelvében való nemzetközi megállapodás el fog készülni, — tehát az e bekezdés első felében leírt sorrend megvalósítható. A II. ötéves terv során a legfontosabb munkákat kell 3,0 millió Ft beruházási összeggel megindítani, majd 1980-ig 16,7 millió Ft kereten belül befejezni. Zala folyó A Zalán a tervezett partbiztosításokat az 1960— 65. közötti II. ötéves terve során feltétlenül el kell készíteni, mert a folyó a töltés állékonyságát veszélyezteti. A II. ötéves terv előirányzott kerete 1,0 millió Ft, s a teljes befejezés 1980 után további 0,2 millió Ft-ot igényel. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Zala menti védvonal fejlesztése teremti meg a lehetőségeket az öblözetek belterjes mezőgazdasági hasznosítására. Ezzel 5629 ha gyakorlatilag terméketlen területen, igen magas értékű mezőgazdasági művelés válik lehetővé. Emiatt az öblözetek — elsősorban a nagy kiterjedésű sávolyi—zimányi öblö- zet — nagy népgazdasági értéket jelentene, annak ellenére, hogy az ártéren lakott terület nincs. A termelés biztonságát az ármentesítés a 4%-os gyakoriságúnál magasabb árvízszintek esetén is biztosítja azáltal, hogy a kisebb és külterjesebb öblö- zetekben az árvíz egy részét tározza. Az árvízmentesítés fejlesztésével párhuzamosan kiépülhetnek az öblözetekben a belvízrendezési művek. A Mura menti védtöltés fejlesztése fokozza az öblözetek mezőgazdasági művelésének biztonságát, ezen kívül egyes községek belsőségeinek védelmét is szolgálja. Kiépítése a jugoszláv oldali töltések folyamatban lévő építése miatt sürgős. A kerkaszentkirályi védtöltés mezőgazdasági terület védelmét szolgálja és a termelés biztonságát teremti meg. Zalaegerszeg város belterületének fejlesztése és védelme érdekében kell a körtöltést a Zala folyó mellett kiépíteni. A Mura folyó nagyvízi szabályozásánál a tervezett kiépítési munkák szükségessége a folyó nemzetközi jellegéből fakad, mert jugoszláv oldalon a széles ártéren való termelés lehetősége függ tőle. Ez hozza azután magával a nagyvízi szabályozás feladatát is. A kavicsos altalaj miatt az árvízszint- emelkedésből veszélyes talajvízáramlások várhatók. A beavatkozás akkor válik aktuálissá, amikor a jobbparti töltésépítés duzzasztó hatása jelentkezik. Ekkor a balparti töltést esetleg korszerűbbé kell tenni. A középvízi szabályozás a letenyei és murakeresztúri hidak környékén biztosítja a zökkenőmentes közúti és vasúti forgalmat. Az évtizedek alatt beépített művek gondozása — ha azok jó vonalon fekszenek, — viszonylag csekély költséget igényel. Ezen a módon elérhető, hogy mire a teljes töltés- építés befejeződik, a medervándorlás sem veszélyezteti a művek állékonyságát. Továbbá a rögzített meder kedvezőbb feltételeket teremt a vízerő- hasznosítás és öntözővíz kivételi művek létesítéséhez. A Mura folyó általános szabályozási tervének elkészítését a Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság, illetve annak a „Mura folyó kérdéseire kiküldött albizottsága” hivatott elősegíteni. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A Zala menti védtöltések altalaja eltér a többi folyó mentén húzódó töltésétől, s így azok tapasztalatai közvetlenül nem vehetők át, azért talajfeltárással meg kell állapítani a tőzegtalajon épült védtöltések besüllyedésének alakját és mértékét, az altalaj összenyomódását és a várható süllyedést. A töltések alatt és a töltésekben előálló szivárgásokra is vizsgálatokat kell végezni. Az árvizek alkalmával megfigyeléseket kell folytatni a töltések és az altalaj viselkedésével kapcsolatban. Ezek szolgálnak a további tervezés alapjául. Kidolgozandó a hossz-szállítással épülő töltések gépesített technológiája. Zalaapátinál a rajzoló vízmérce közelében sorozatos vízhozam mérések végzése szükséges, az árvízi hozamok pontos megállapítása céljából. A végleges és általános szabályozási terv elkészítéséhez a Murán előirányzott felvételeken kívül további geodéziai felvételeket, hidrológiai és hordalék-mozgási megfigyeléseket kell végezni. A letenyei hídnál felállítandó rajzoló vízmérce adatait vízhozam-mérésekkel kell kiegészíteni és meg kell vizsgálni szakaszonként a Mura görgetett hordalékát. Vizsgálat tárgyává kell tenni az alkalmazott építőanyag viszonyát a folyó energiájához, hogy a tapasztalatok számszerű formában jellemezhetők legyenek. Ezen kívül kísérletet kell tenni a megfelelő fűz-fajta kitenyésztésére, ami a talajt jól tűri és vízépítés céljára alkalmas. 112
